Tóth Alexandra (design) és Nagy Lénárd (programozás) munkájának köszönhetően az Android-os alkalmazásunk új funkciókkal bővült és új ruhát kapott. A rádióhallgatás, a Folknaptár, a Galéria és a Tallózó mellé bekerült a Tudáspróba és a Dalszövegkereső. 

Új nyitóoldal könnyíti meg a navigációt a kibővült alkalmazásban.

A Tudáspróbánál választhattok kezdő, középhaladó és haladó szintet, illetve az is beállítható, hogy legyenek-e hangfelvételekre vonatkozó kérdések.

Az eseményt kéthetente rendezzük meg az online térben.

Időpont: 2021. február 17., szerda, 18:00-19:30

Jegy: ingyenes · Időtartam: másfél óra

Nyilvános · Bárki a Facebookon vagy azon kívül

Közösségi hír: https://www.facebook.com/events/236710364614514/

MET | Táncantropológus Olvasókör

A Magyar Etnokoreológiai Társaság Táncantropológus Olvasókörének alkalmával egy-egy tanulmány, könyvrészlet, ismeretterjesztő vagy tudományos cikk megvitatására kerül sor egy kötetlen beszélgetés keretein belül.

Moldvai létérzések

Klézse - Felsőbuda -, 2003. szeptember kö­zepe, este 9 óra.

Arra eszmélek, hogy itt vagyok egyedül ebben a nagy ismeretlenségben. A szom­széd szobában Mámi már aluszik. Én akartam, vágytam erre, s bár már jártam többször is e vi­déken - az utca elején lakó Legedi István bácsiéknál aludtam is néhányszor – most azt érzem, nehéz lesz itt élni.

Másnap elkezdődnek az iskolai kellemetlen­ségek a Doámná Direktorával – ahogy magunk között hívtuk –, és a véget nem érő hajnali gya­loglások, fázások.

Elérhetővé vált több száz népzenei fotó Halmos Béla népzenész, népzenekutató hagyatékából a Hagyományok Háza Médiatár weboldalán – közölte a Hagyományok Háza pénteken.

Sebő Ferenc és Halmos Béla (Forrás: Fortepan)

Felidézték, Halmos Béla, a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója és első prímása 2013 júliusában hunyt el. Több mint négy évtizedes aktív tevékenysége alatt zenészként, folklórgyűjtőként, oktatóként és szervezőként a magyar népi kultúra és a táncházmozgalom ügyéért dolgozott, jelentős életművet hagyva maga után.

Május végéig elérhető a Táncolj velünk! című néptáncoktató filmsorozat az Országos Széchenyi Könyvtár Youtube-csatornáján. A táncokat, amelyeket a MTA BTK Zenetudományi Intézet Néptánckutató Archívuma filmjeivel illusztráltak, péntek délutánonként teszik közzé. Az ismeretterjesztő széria a Martin György Néptáncszövetség és az Örökség Népművészeti Egyesület kezdeményezésére indult, 1998 és 2008 között készült gyermekeknek a nemzeti könyvtárban.

A Vass Lajos Népzenei Szövetség, a hagyományokhoz hűen, a 2019 – 2020-as esztendőben is megrendezi az immár XIII. Vass Lajos Népzenei Találkozót és Versenyt, a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar, s a határon belül élő nemzetiségi népdalkörök, zenei csoportok, szóló énekesek, hangszeres szólisták számára, „Hagyományos régiók, régiók hagyománya” címmel.

A találkozó és verseny célja:

Bemutatkozási lehetőség biztosítása a versenyen és a versenyen kívül is.

„A magyar népzene lelket melengető, éltető ereje mellett a magyar költőknek, az életünk meghatározó fordulópontjairól – örömről, bánatról, szerelemről és halálról – a legtalálóbban megfogalmazott igazságai segítenek majd a hallgatóságnak megérteni a költészet és a zene egyfajta sajátos kapcsolatát. Az est során József Attila, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Kosztolányi Dezső és Dsida Jenő verseit szeretném ötvözni a népzene, valamint a kortárs zene sajátos ízeivel.

Ismét a gyerekek számára rendezik meg a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató műsort, amelyre június 23-ig várják a jelentkezéseket - tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóirodája az MTI-t pénteken.

Az MTVA és a Hagyományok Háza, valamint szakmai partnere, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület népzenei és néptáncos tehetségkutatójába 6 és 14 év közötti gyerekek jelentkezését várják lakóhelyi és nemzetiségi megkötés nélkül.

Ne vesszen el Martin György tudása!

Martin György még nyugodtan élhetne, ma csak 86 éves lenne. Éppen 35 éve, nagyon korán 1983-ban, október 31-én fiatalon, 51 évesen vesztettük el.

A vonaton még a Keletiben elkezdtük inni a whiskyt, amikor felszállt az a nagyhangú fiú és nem volt helyjegye.

– Prágában leszállok! – mondta egy laza karlendítéssel és nem állt be a szája. Mi az neki, hat óra ácsorgás. Mondjuk, jókat is mondott néha, a sokadik után mentem be a kupéba és húztam elő az ajándéknak szánt italt a hátizsákból. Hogy valóban whisky volt-e, vagy valami lőre, nem emlékszem. Mondtad, ne igyuk meg, ezt kérték az endékás rokonok, náluk nincs ilyesmi, de annyira beindultam a srácra, igaz már pár sörrel alapoztunk, amit ő hozott fel a vonatra az Utasellátó büféjéből.

Az az igazság, hogy dühös voltam. Nem hiányzott nekem most ez a vénasszony egy cseppet sem. De már bevállaltam, szóval már mindegy, ezt most végig kell csinálni. Pokolba az erdélyi vénasszonyokkal, van bőven hely a zordon kárpátjaik között, énekeljenek ott. Ez itt egy világváros, minek kell az ilyen banyákat idehordani? Úgysem kíváncsi a beteg kőkorszaki nyekergésükre senki. Pokolba a csinos, kedves kolléganőkkel is, akik miatt az ember okos felnőtt korában ilyen bénán belemászik az ilyesmibe.

Az októberben indult Fonó Klub Szeged nagy sikerére alapozva a Fonó további vidéki klubokat indít el, így a Fonó Klub Jászberényt, és a Fonó Klub Villányt, amelyeknek célja, hogy ezeken a helyszíneken is – akárcsak a budapesti Sztregova utcai Zeneházban - a hazai népzene színe-java megmutathassa megát, a közönség pedig olyan táncházakban szórakozhasson és sajátíthassa el a táncokat, ahol a legjobb táncházi zenekarok húzzák a talpalávalót és kiváló tánctanárok oktatnak.

Bevezető

Első kiadásunk annak idején az MTA Bartók Archívum által elnyert és vezetett, Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása című, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatának negyedik részfeladata keretében valósult meg. A 2007. október végével záruló pályázatban az MTA ZTI Népzenei Archívuma vállalta, hogy a magyar népzenekutatás egyik legfontosabb tudománytörténeti dokumentumát, a több mint 13000 dallamot tartalmazó ún. Bartók-rendet digitális formában a világhálón hozzáférhetővé teszi.

PENTATON és BARTÓK

Bartók Béla Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje című 1937-ben megjelent tanulmányában ezt írja: "Ezzel az anyaggal (t. i. a szerb–horváttal) röviden végezhetünk. Kapcsolat közte és a magyar anyag között úgyszólván semmi sincs.”6 Vinko Žganec: Hrvatske pučke popijevka iz Medu Murje (Zagreb 1924.) (Muraközi horvát népdalok) című kötetéről Bartóknak már egészen más a véleménye. " Ennek a horvát nyelvű dalgyűjteménynek zenei része szinte magyarabb a mi magyar gyűjteményeinknél … 60%-a a dallamoknak magyar.”7 (Dallamai közül Kodály is felhasznált az Ötfokú zene I.

A Hagyományok Háza évente ír ki lemezpályázatot hivatásos és műkedvelő népzenei együttesek, hangszeres és énekes szólisták, illetve énekegyüttesek részére. A felhívás célja, hogy a népzenei mozgalom különféle előadóinak színvonalas produkciói egy igényes válogatás keretében CD-n megjelenhessenek. Pályázni hagyományhű népzenei felvétellel lehet. (A pávakörök, a citerazenekari mozgalom együttesei, a hagyományőrző előadók, továbbá a népies műzenét játszó zenekarok és a hivatásos zeneszerzők felvételeit nem áll módunkban fogadni.)

A beküldött pályázati anyag – legfeljebb három műsorszám – összesített időtartama együtteseknél maximum 15 perc, szólistáknál 10 perc lehet.

1. Téma:
Népzenei szólisták és együttesek népszerűsítésének elősegítése, portfóliójuk kialakítása.

2. Téma:

A népzenei szólisták és együttesek hazai és Kárpát-medencei jelenlétének erősítése érdekében magas színvonalú koncert(ek) megvalósításának elősegítése. Pályázni egy 1 alkalommal megtartott nagykoncert, vagy legalább 6 alkalomból álló koncertsorozat, vagy legalább 6 alkalomból álló szóló vagy zenekari turné megvalósításának támogatására lehet.

http://folkradio.hu/hir/6734

írja a folkradio.hu

Március 26-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.

A Kolozs megyei Válaszút (Rascruci) községben jött a világra. Szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és cigány népszokásokat kolozsvári református kollégistaként, tanárai biztatására kezdte gyűjteni.

http://folkradio.hu/hir/6721

írja a folkradio.hu

 Március 3-án elhunyt Zagyi Lajos, az elmúlt időszak táncházas eseményeinek leglelkesebb dokumentaristája, aki számtalan fotósorozattal és videóklippel gazdagította a Folkrádió galériáját is. Lajos búcsúztatója március 12-én, szombaton 11 órától lesz Mátraverebélyen. A család gépzenét tervez Lajos búcsúztatására, amíg nincs jelentkező. Szívből örülnének, ha élő muzsikaszó kísérné Lajost utolsó földi útjára, de senkit nem szeretnének ezzel kapcsolatban megszólítani.

E néhány sorban a magyar népzenekutatás terén elért eredményeket szeretném lezárni és összegezni. Mindenekelőtt azonban két alapvető kérdést kell tisztáznunk, nevezetesen: „Mit kell értenünk a népzenén?”, továbbá „Hogyan kell hozzálátnunk a gyűjtőmunkához ezen a téren?”

A tágabb értelemben vett tulajdonképpeni népzene azokat a dalokat öleli fel, amelyeket valamely földrajzi szélességi fokon élő nép ma is énekel, vagy régebben énekelt, s amelyek az illető nép zenei ösztönének elemi erejű kifejezői.

A kárpátaljai magyar hagyományőrzés fejlődése példát mutat az ukrán többségnek is Pál István „Szalonna” népzenész szerint

Kárpátalja mindig kicsit a mostohagyerek szerepét töltötte be, akár politikai, akár kulturális téren, Pál István „Szalonna” népzenész szerint ugyanakkor a hagyományőrzés területén történt előrelépés, rég elfeledett szakmák élednek fel a régióban. A muzsikus beszélt arról is, hogy hogyan őrzik a tengeren túlra vándorolt magyarok a népi kultúrát, és hogy miképp lehet hiteles forrásokból gyűjteni a népművészetet.

http://gerzanics.hu/2010/10/26/pilisszantoi-pavakor-30-evforduloja/
Szerző: Dr. Gerzanics Magdolna dátum: okt 26, 2010

Aki foglalkozott már a magyarországi szlovákok népdalaival, tudja, hogy milyen nehéz eredeti dallamokat találni. Bizony a múlt sokszor nem kedvezett a gyökerek megtartásának, ez az oka annak, hogy egy-egy csoport meghallgatásánál szinte csak kölcsönhatást és átvételeket lehet hallani. Bár a nyelv megtartásának talán ezek is eszközei lehetnek, de a többszólamúság, már eltűnt, lekopott a dallamokból, hiányzik.

http://felvidek.ma/felvidek/kozelet/55634-magas-allami-kituntetesben-reszesult-pogany-erzsebet-sandor-anna-szvorak-zsuzsa-es-luky-janos

Írta: he, Felvidék.ma - Készült: 2015. augusztus 20.

Az állami kitüntetéseket Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet asszony a Nagykövetség Nad Lomom utcai épületében adta át augusztus 20-án délelőtt Pozsonyban. 

Czimbalmosné Molnár Éva megnyitó beszédében Szent István király életművét méltatta. "Tehetünk-e kevesebbet, mint az a király tett, akinek az életében a személyes tettek voltak a fontosak.

Dolgozat és előadás Büsszelben

http://herczkuagnes.hu/

Herczku Ágnes novemberben a Charta XXI meghívására Brüsszelben tartott egy előadást az Európai Parlamentben. Előadásának címe: Bartók szemével látni és láttatni. Az előadás teljes szövegét megtalálják a www.chartaxxi.eu valamint a www.hagyomanyokhaza.hu honlapokon. A konferencián szlovák, román, szerb meghívottak mellett Ágnes képviselte Magyarországot. A konferencia a közép-európai térség nemzetei közötti párbeszédet hivatott támogatni és felerősíteni.

http://magyarhirlap.hu/cikk/12907/Az_elit_nem_ismeri_a_sajat_kulturajat

írja a magyarhirlap.hu

Az elit nem ismeri a saját kultúráját

„A magyar táncházmozgalom a világra is nagy hatással volt”

(Fotó: Csudai Sándor) 

Tragédia, hogy a saját, hazai nyersanyagaink kiaknázása helyett az utánzásból próbálunk megélni, mondja Sebő Ferenc, ugyanakkor úgy látja, kezd előjönni a társadalom mélyéről a Kodály-féle hagyomány, amely nemzeti tudatunk fontos része.

http://www.kortarsonline.hu/2014/10/zene-megszolitani-minden-korulmenyek-kozott/23947

írja a kortarsonline.hu

Az idén harminc éves Makám zenekar sikere a kezdetektől fogva töretlen. Zenei kalandozásaik során rengeteg műfajba belekóstoltak, sok neves zenésszel muzsikáltak együtt. Az együttes múltjáról, jelenéről és a jövőbeli tervekről Krulik Zoltánnal beszélgettünk.

A Makám idén lett harmincéves. Ennyi idő után miként tud az ember úgy menni egy fellépésre, hogy az ne legyen rutin a számára, és hogy minden egyes fellépésben legyen valami, ami megkülönbözteti az eddigiektől?

A rohanás tengerében palackpostát találni igazi felüdülés. Különösen ha a benne rejlő üzenet életmentő. Átmentő. Mondhatnánk: mentés másként – a virtuális világ helyett az élő érzések szigetére. Kincs, ami nincs egy hét lakattal lezárt ládával a földbe ásva – sőt, az orrunk előtt hever.

A Ringató foglalkozások megálmodójaként sokak által ismert Gróh Ilona ezúttal a népdalkincs gondosan kiválogatott gyöngyszemeit közvetíti könyvben, kottaképpel, CD-melléklettel.

http://ujszo.com/napilap/kultura/2013/03/19/a-nepdal-nem-ismer-hatarokat

írja az ujszo.com

Szvorák Katalin gyermekéveit az Ipoly-menti Pincen töltötte, iskoláit Füleken végezte. Magyar–könyvtár szakon végzett az ELTE Bölcsészkarán. 1981-ben első díjat kapott a Röpülj páva versenyen. Harminckét év alatt több mint háromezer koncertet adott három kontinens 33 országában. Idén megkapta a Kossuth-díjat.

A Kossuth-díjas Szvorák Katalin (Képarchívum)

http://centrifuga.blog.hu/2013/04/04/a_spanyol_ciganyok_pesten_ingyenesse_teszik_a_muzeumlatogatast

írja a centrifuga.blog.hu

Apa és lánya, Cigány életek sorozat,

fotó: Isabel Muñoz, 2011.

2013. április 6-tól június 9-ig látható a Néprajzi Múzeumban a madridi Cigány Kultúra Intézetének vendégkiállítása a Vidas Gitanas – Cigányok Spanyolországban, melyhez Képek, cigányok, cigányképek. A többségi képtől az önábrázolásig címmel a Néprajzi Múzeum saját gyűjteményéből kamarakiállítás is kapcsolódik. A tárlatot április 5-én 18.30-tól a Roma Night című rendezvény kíséri: a műsorban Lippai Andrea flamenco showja után a Rajkó zenekar ad koncertet, Jónás Judit pedig Lorca verseket szaval.

Tisztelt magyar nóta egyesületek, klubok, kedves magyar nótát szerető Barátaink!

A DAN-TON Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesület részt vesz egy olyan kezdeményezésben, ami egy országos szövetség létrehozását szorgalmazza, melynek célja, hogy a magyar nótát kedvelőket, énekeseket, egyesületeket, klubokat összefogja, a nótázás hagyományait megőrizze, értékeit felkutassa és felemelje.

A Szövetség a magyar nóta tisztelőinek, szeretőinek képviselőjévé is kíván válni, ezért szeretné sorai között tudni mindazokat, akik úgy gondolják, hogy szükség van a magyar nótát szívügyének tekintő közösségek, egyének, zeneszerzők, szövegírók, énekesek, előadók, kutatók, gyűjtők összefogására, valamint műsorok lebonyolítására, a magyar nóta hagyományainak megőrzésére, ápolására, és a fiatalabb generációval való megismertetésére. fontosnak tartják a tehetséges fiatalok felkutatását, zeneszerzők, szövegírók, előadók, énekesek önképzésének és szakképzésének irányítását. szükségesnek érzik a magyar nóta hagyományainak feltárását, kutatását, művekben való megjelenését.

Guessous Majda Mária: "A lélek diktálja a dalt"

http://fidelio.hu/folk/interju/guessous_majda_maria_a_lelek_diktalja_a_dalt

írja a fidelio.hu (2011. dec. 21.)

A Folkbeats népzenei kategóriájának győztese nemcsak előadóművész, életének fontos része a tanítás és a népdalgyűjtés. Nem véletlen, hogy gyors egymásutánban megkapta a Junior Prima Díjat, és Erste az elsőkért! ösztöndíjat is.

- Első helyezést értél el a 2011-es Folkbeats tehetségkutatón, amelyen autentikus népzene kategóriában a Magos Együttessel megosztva első helyezést értél el.

http://www.hagyomanyokhaza.hu/page/11151/

írja a hagyomanyokhaza.hu

A Csángómagyar daloskönyvre két évtizede vár a szakma és a moldvai magyarság dalai iránt érdeklődő közönség.

A rendszerváltás után két erdélyi kutató, Seres András és Szabó Csaba munkájaként jelent meg a Csángómagyar daloskönyv című monumentális kötet, amely 390 moldvai magyar népdalt tartalmaz. A dallamok többségét Seres András gyűjtötte 1972 és 1988 között, az akkori Románia igen nehéz gyűjtési körülményei ellenére.

Heinczinger Mika a Misztrál együttes alapító tagja önállólemezzel mutatkozik be.

A gyűjteményben Arany, Ady, Áprily, Kányádi és Kárpáti Tibor versein kívül találkozhatunk népköltéssel és Mika néhány gondolatával.

A videók megtalálhatóak a Misztrál galériában is.

Az alábbi koncerten készültek:

http://www.kulturkuria.hu/node/12850

A képek forrása:

http://www.kulturkuria.hu/sites/default/files/mika1.jpg

http://www.kulturkuria.hu/sites/default/files/mika2.jpg

http://www.vasslajos-szov.hu/m_aktualis.html

írja a vasslajos-szov.hu

„Hagyományos régiók, régiók hagyománya”

IX. Vass Lajos Népzenei Verseny

Előzmények (bővebben a linkeken)

KÖZÉPDÖNTŐK

http://www.nepzene.hu/?teljes_cikk=113211350411501
írja a nepzene.hu a fono.hu-ra hivatkozva

Éppen húsz évvel ezelőtt épült fel Makovecz Imre világraszóló Magyar Pavilonja Sevillában. Éppen két évtizeddel ezelőtt alapította meg Kiss Ferenc Makovecz Imre és tanítványai támogatásával az Etnofon Népzenei Kiadót. Pont tíz éve rendezték meg az első Héttorony Fesztivált.

A Héttorony szimbolikája századok óta, számos alkalommal feltűnt a magyar kultúrtörténetben, nagyjából azonos jelentéstartalommal.

július 1., 8:00 - július 8., 23:00

Gyimesi-moldvai tánc, zene, képző-, élet-, és összművészeti hét

Sárospataktól 2-3 km-re, az Ambrozsoky tanyán

Reménybeli táncos és zenész vendégeink:

Gyimesből
Finánc Zolti (hegedű, Gyimesközéplok),
Pulika Gizella (gardony, Gyimesközéplok),
Finánc Laci (gardony, Gyimesközéplok),
Rudi Károly és felesége, Valér (tánc, szövés, Gyimesközéplok),

és Moldvából
Alexandru Iancu "Pricea" (sz: 1930, Rosszpatak / Livezi) - hegedű
Antim Ioan (sz: 1928, Prăjoaia) - cimbalom
Aprofini Constantin (sz: 1931, Prăjoaia) - bőgő
Hodorog András (furulya)
Benke Györgyné, Kati néni (ének)
Benke Pável, Paulina (ének, tánc) Somoskáról,

illetve kis hazánkból
tanítanak: Kerényi Robi (furulya, kaval), Molnár Előd (furulya, kaval),Tintér Gabriella (ének), Zsabokorszky Ferenc (hegedű), Horváth Gyula koboz, Móser Ádám (harmonika)

közreműködnek:
Szilágyi Dani koboz, Sófalvi Kiss Csabi (furulya, szaxofon), Bede Petya (furulya, szaxofon), Salamon Soma (harmonika), Benke Grátzy (dob), Benke Félix (dob, levélsíp, tilinkó), Kerényi Kata (hegedű), Németh László (koboz), Gózon Évi (hegedű), Tekauer Léna (koboz), Bakancsos-Ringhofer Jani (furulya, szaxofon).

2012. május 6-án éppen 40 éve lesz, hogy megtartották a budapesti Liszt Ferenc téren az első táncházat. Ennek apropóján május 5-re, szombatra a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület egész napos szabadtéri rendezvényt hirdet A táncház napja címmel, amelyhez országszerte lehet csatlakozni. A reggeltől estig tartó eseményekre csütörtöktől flashmobokkal hívják fel a közönség figyelmét.

Az első, 1972. május 6-án megtartott táncházra ingyenes zenés, táncos, kézműves programokkal emlékeznek szombaton a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület szervezésében - közölte Serfőző Melinda, a Hagyományok Háza munkatársa.    A központi eseményt a Liszt Ferenc téren tartják 10 és 18 óra között.

Március 17-én szombaton, a Nemzeti Táncszínház Színháztermében, 19h-tól a Pár-ének címû Bartók-est budapesti premierje látható.

E különleges produkció alapjául Bartók Béla népdalfeldolgozásai szolgálnak, s a magyar zenei és táncélet unikális művészeit láthatja benne a közönség. Herczku Ágnes népdalénekes és Djerdj Tímea zongoraművész 2007-ben lemezfelvételt készített Kelemen László zeneszerző-zenetudós irányításával Bartók Béla: Magyar népdalok énekhangra és zongorára című művéből.

A népzene mellett szívesen kísérletezik kortárs zenével, világzenével. Bár még mindig hiányzik neki a tánc, azt érzi, énekesként végre a helyére került. Herczku Ágnes tüzet visz, fellépéseivel, lemezeivel a néphagyományt akarja megőrizni. Ebből kap ízelítőt az, aki február 24-én, a Művészetek Palotájában meghallgatja koncertjét.

portré: Kovács Bence

– Lemezbemutató estet tart a Művészetek Palotájában, hiszen a Tüzet viszek című CD-je karácsonykor jelent meg, és az esten ennek dalaiból válogat.

Piros pecsét hirdeti mostantól minden Fonó Budai Zeneház által kiadott kiadványon, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sem 2010-ben, sem 2011-ben nem tartotta támogatásra érdemesnek a XI. kerületi intézményt. Erről és a jövőbeli tervekről beszéltünk Horváth Lászlóval a Fonó igazgatójával és Török Ferenccel a zeneház sajtófelelősével.

„Szeretnénk, ha a kulturális kormányzat döntései egybevágnának a felvállalt értékeikkel" áll a Fonó által a partnereknek és a barátoknak címzett levelükben.

Régóta várt, gyermekeknek, családoknak szóló albummal rukkol elő Bognár Szilvia és zenekara Csintekerintő címmel. A lemez az énekesnő közel egy éve országszerte nagy sikert arató gyerekműsorának esszenciája.

Az igényesen kivitelezett kiadványban a hagyományos CD és szövegkönyv mellett mini korong és leporelló-szerű játékos füzet is található. Előbbin azok a mondókák, versek, játékok, beszélgetések kaptak helyet, amelyek általában szerves részét képezik az élő, interaktív koncerteknek, de az album zenei szövetét óhatatlanul megszakítanák, utóbbiba pedig a gyerekeknek szóló játékos feladványok kerültek.

Az énekesnőt elsősorban a kapolcsi Palya-udvarról kérdeztem, de szóba került az is, miért szeretne kevesebb munkát vállalni, miért írja bele még a kávézásait és a szeretkezéseit is a naptárába, és hogy vágyik-e már családra.

Fotó: Kiss Dóra

A hosszú téli napokat elűzendő, nagy hangoskodás és vidámság közepette egy hagyományőrző esemény rázza fel a szürke hétköznapokból Szeged városát. A női ruhába öltöztetett télbanya körbehordozása, zenés felvonulás, a telet megszemélyesítő szalmabáb megégettetése várja a  jobb időkre vágyó városlakókat.

Akinek búja, bánata vagyon, rója azt föl az papirosra, hozza ki, azt tűzze ki a télbanya szoknyájára. Vasárnap este az nyűgöt, szenvedést a télbanyával együtt vetjük máglyára.

A mai világ szélsőségesen szabados légkörében, a látszat ellenére, nagyon nehéz a fiatal nemzedéknek rátalálni egyéni arculatra és sajátságos közegre, amiben könnyedén és maga számára érthetően mozoghat, tevékenykedhet felszabadítva a hétköznapok feszültségét. Ezért is nevezhető különlegesnek egy olyan együttes, melyben huszonéves fiatalok, a zenei nyelvet alapul véve, egyazon értékek mellett teszik le voksukat, ezért nevezhető különlegesnek a Fondor zenekar.

A londoni Songlines Music Awards ez évi jelöltjeinek listáján, a Legjobb együttes kategóriában a Rendhagyó Prímástalálkozó is jelölt

2011 január 11.

A legrangosabb világzenei szaklap, a Londonban megjelenő Songlines közzétette a world music műfaj legfontosabb elismeréseként számon tartott Songlines Music Awards ez évi jelöltjeinek listáját, amelyen a Legjobb együttes kategóriában a magyar népzene supergroupja, a Rendhagyó Prímástalálkozó és a két világhírű cimbalomművész, Balogh Kálmán és Lukács Miklós is szerepel - tudta meg a hirado.hu.

A fiatal népdalénekes generáció egyik meghatározó alakja, 1978-ban született Budapesten. A nyolcadik kerületben cseperedett fel, innen hozta csipetnyi vagányságát, ami egy tengelice hangjával és szelídségével párosul.

Az élő népzenével csak 18 éves korában találkozott, addig archív felvételek énekeseit, muzsikusait vagy a profi táncházas előadókat hallgatta. Érettségi után egy évig munkatársa volt a Pávai István-Kelemen László vezette Utolsó óra elnevezésű népzenegyűjtő programnak, melynek során számos énekes-adatközlő repertoárját rögzítette.

 Az ember azt gondolná, hogy egy több évtizede tartó karrierrel, és megszámlálhatatlanul sok sikerrel a birtokában, egyszerűen tesz egy kis kitérőt egy másik zenei világba, és mindez ugyan sok élményt ajándékoz Önnek, de szakmailag inkább örömzene, mint kihívás.

Aztán ha belegondolunk, egy operára képzett hangot most egy egészen más feladatra kell rábírni. Mennyire kellett énektechnikailag és zenei felfogás terén is átalakulni, és átlépni egy másik, esetünkben a népzene világába?

A 12 dalt tartalmazó lemez a zenekar október 1-i koncertjén már kapható lesz, és jövő héttől a boltokban is megvásárolható.

Üdvözlettel: Ghymes együttes

Valahogy mindig úgy jön ki a Ghymes számára a lépés, hogy kétévente kiad egy új albumot. Mindig van valami apropó, film vagy színház, amihez új dalok kellenek, ezek közül több fel is fér egy új lemezre - mondta az InfoRádiónak az együttes vezetője.

Helyszín

DOBA, ERDŐDY KASTÉLY, SOMLÓ HEGY

• Ingyenes délelőtti Gyermek és családi programok
  (játszóház, gyermekszínházak, táncház, állatsimogató, lovaglás)
• Bor, gasztronómia
  (borászatok vására, kiállítása, magyar élelmiszerek vására)
• Kézműves portékák
  (kézművesek, iparművészek vására)
• Néptánc műsorok, látványos színpadi előadások
• Világzenei koncertek
• Népzenei koncertek, Jazz koncertek

 Az elmúlt évben első alkalommal megrendezett Fesztivál nagy sikerére való tekintettel 2010 nyarán ismét hallatjuk a Somló Hangját.

A 2006. őszén alakult nyíregyházi VANNÁS Együttes jelenlegi felállásában ezeket a verseket nyújtja át, hogy dalokként lélekbe épüljenek. Muzsikálnak-énekelnek könyvtári, óvodai, iskolai rendezvényeken, kulturális fesztiválokon, kiemelt fellépéseik közé tartozott a Filharmónia Kelet-Magyarország Kht. 2008. őszi, elsősorban általános iskolásoknak szervezett koncertsorozata, valamint a Varangy Akciócsoport és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár szervezésében folyamatosan zajló Békakoncerteken való fellépések.

A FolkBeats tehetségkutatót hirdet autentikus magyar népzene és világzene kategóriákban.

Mind az autentikus, mind a világzene esetén fontos, hogy tükrözze a Kárpát medence szellemiségét és zeneiségét.

Magunkról:

Mindaz, ami a kultúrából a velünk élő rész, vagyis ami a mindennapjainkat is átszövi, így vagy úgy propagálva van a legkülönbözőbb módokon az egyszerű szociális érintkezéstől a médiáig. A népi kultúra, azon belül a népzene is megkapja a maga felületeit a modern világban, még ha sokszor nem is olyan minőségben és mértékben, mint azt a benne és érte munkálkodók szeretnék.

Olyan hagyományteremtő művészeti fesztivál létrehozására törekszünk, ami a jelenkori zenei, színházi, irodalmi életünk maradandó alkotásaira épít.  A valamikori Pannon-tenger tanúhegyeinek (Szent György-hegy, Badacsony, Szigliget) árnyékában, olyan méltó helyszínre találtunk, ahol együtt ünnepelhetjük az egyetemes magyar és európai kultúra időtálló értékeit és sikereit.

Időpont: 2010. július 2-3-4.

Helyszínek: Tapolca – Fő tér, Hegymagas – Szent György Pince

Ivo Josipovic számos szállal kötődik hazánkhoz

Nagyon kedveli a magyar népzenét, és írt csárdást is Horvátország csaknem kétharmados többséggel megválasztott új köztársasági elnöke, a dalmáciai gyökerű 53 éves jogász-zeneszező, Ivo Josipovic.  A választási kampány ideje alatt Ivo Josipovic családjáról a médiában egyetlen fotó szerepelt, amelyen mint turista Budapesten, a Halászbástyán ül érettségiző lányával, Lanával és feleségével, Tatjánával.

Már több mint tizenegy éve annak, hogy Andrea felvette első lemezét, a Madárka, madárkát.

Mivel sok rajongónak tetszett a kizárólag énekhangot és tiszta népdalokat tartalmazó lemez ötlete, most itt a következő lemez. Azonban új világzenei projektek is folyamatban vannak.

Ezúttal azonban nem csupán magyar énekeket hallhatunk, hanem egyet-kettőt más népektől is: egy-egy ír, török és Salamon-szigeteki dal színesíti a csokrot. Az Erre gyere, rózsám! című lemez Gerák Andrea eddigi legsikeresebb, kíséret nélkül énekelt dalait mutatja be, azokat, amelyek koncertjei "klasszikus" darabjaivá váltak az évek során, de néhány újabb kedvenc is helyet kapott.

2009. 12. 14., 12:49

KONCERT | PETŐFI CSARNOK (XIV., ZICHY MIHÁLY ÚT 14.) 14.00; 19.00

A huszonhat éve felvidéki magyar zenészekből alakult Ghymes zenekar egyik legfontosabb hagyománya az évek óta minden decemberben megtartott karácsonyi koncert, amely most sem marad el, december 15-én duplakoncerttel várják az ünnepeket. Délután a kisebb gyerekeknek a Csak a világ végire  című gyereklemezükről zenélnek, este pedig a két éve megjelent Mendika című album anyagát adják elő: karácsonyi dalokat énekelnek a rájuk jellemző népzenei átiratban.

Pályafutása

Rúzsa Magdi 1985. november 28-án született a vajdasági Vrbas városban. Általános iskolai tanulmányait falujában, Kishegyesen végezte az Ady Endre Kísérleti Általános iskolában. Ennek elvégzése után Szabadkára jelentkezett középiskolába, s fel is vették az Egészségügyi Középiskolába, ahol szülészeti nővérnek tanult.

A ma Székely himnuszként emlegetett „Ki tudja merre…” kezdetű dal valóban műdal, habár születését követően annyira népszerűvé vált, hogy sokan tényleg népdalnak hiszik. Ezt erősíti az a tény is, hogy mivel évtizedekig csak szájhagyomány útján terjedt, így több változatát is éneklik. Érdekessége, hogy a Székely himnusz nem Erdélyben, hanem Magyarországon született.

A dal szövegét 1921-ben (egyes források szerint 1922-ben) Csanády György írta, a zenéjét pedig Mihalik Kálmán szerezte.

Mély zeneszeretet és sokszínű előadásmód jellemzi, a magyar népdalokon kívül szívesen énekel bolgár, cigány, román és perzsa dalokat is.

Palya Bea 1976-ban egy kis Galga menti községben Bagon született. Gyerekként a kis falu tánccsoportjában táncolt és énekelt. Aztán tizenhat évesen a moldvai népzenét játszó Zurgó együttes énekese és tánctanára lett Budapesten. Itt ismerte meg igazán a magyar népzenét. 2002-ben szerzett diplomát az ELTE néprajz szakán.

A Kazincbarcikai KÖZÉLET nyári különkiadásában jelent meg az alábbi interjú:


"A nemzetközi szinten egyre nagyobb elismertségnek örvendő magyar énekesnő Ózdon született és Kazincbarcikán nőtt fel. Gyermekkorában a városi zeneiskolában kezdett éneket, gitárt és csellót tanulni. Az itt eltöltött három tanév alatt a Hámori Györgyné oktatta szolfézs volt a kedvenc tantárgya, míg hangszereivel igazándiból sohasem sikerült megbarátkoznia. Szíve szerint inkább zongorázott vagy hegedült volna.

A népzene - elrendelés

Ennek a lánynak gyöngyök peregnek a torkából - mondta állítólag az István, a király bemutatóján Koncz Zsuzsa. Úgy énekel, ahogy a tenger habja hullámzik - fogalmazta meg ugyanezt Gergely András bácsi, a példaképe, Türében. Így születtem: a madár repül, én énekelek - reagált minderre lakonikusan a csaknem száz nagylemezen és egy Oscar-díjas filmben hallható hang tulajdonosa, Sebestyén Márta.

Harmincöt éve annak, hogy Sebő Ferenc felfedezte, huszonöt éve annak, hogy az egész ország megismerte, s több mint tizenöt éve, hogy - főként a Muzsikással - olyan, főként klasszikus zenei koncerthelyszíneken öregbíti a magyar népzene jó hírét és presztízsét, mint a Queen Elisabeth Hall, a Royal Festival Hall vagy a Carnegie Hall.

Herczku Ágnes nemzedékének egyik legismertebb népdalénekesnője, aki már számtalan elismerésben részesült.

Herczku Ágnes 1975-ben látta meg a napvilágot Budapesten. Családjában mindenki szerette a zenét, édesanyja a Bodrog Néptáncegyüttesben táncolt. Erdélyi származású nagymamájától sokat tanult a népművészetről. Tizenkét éves volt, amikor táncolni kezdett. Először jazzbalettet tanult, majd más stílusokkal is megismerkedett. Meghatározó időszak volt életében a középiskola, melyet Sárospatakon végzett, és ahol zenét és szolfézst is tanult.

A TÁROGATÓ TÖRTÉNETE

Néhány évtizede a tárogató majdnem a feledés homályába veszett, mivel a nemzeti ellenállás szimbólumának minősítették. A két világháború között a Zeneakadémián is tanítottak tárogatózni, ám a kommunista diktatúra idején bűnös hangszerré vált. Olyanynyira, hogy az országban fellelhető tárogatókat öszsze akarták gyűjteni, és csak Kodály Zoltánnak sikerült megakadályozni ezt a kultúrbotrányt. A hangszereket és dallamokat a vidék népi tárogatósai mentették át az utókornak.