Mivel foglalkozik a gölöncsér? | 2025.09.10.

Van a fazekasságnál is korábbi edényalkotó foglalatosság, ez a gerencsér szakma. Szalma Valéria egyéni irányzatát gölöncsér néven jegyzi.

Jól mutatja a gerencsérség ritkaságát, milyen keveset említ róluk a Magyar Néprajzi Lexikon: „gerencsér: Ny-Dunántúlon, főleg Vas megyében azoknak a fazekasoknak az elnevezése, akik tűzálló agyagból nemcsak fazekat, hanem más edényeket is készítenek. Az ország több vidékén, pl. az Alföldön is a gerencsér fazekasmesterség minden szakágát magába foglaló – fazekas, korsós, tálas népi iparos olykor lebecsülő, csúfondáros elnevezése.”

Nem minden fazekas gerencsér, de minden gerencsér fazekas? Gömöri János, A Kárpát-medence kézművessége a magyar honfoglalás előtt című tanulmányának fazekasokról írt fejezetéből kiderül a két szakma kialakulásának sorrendje, egymásutánisága.

„A kézzel formált fazekakat feltehetőleg elkészíthették akár az asszonyok is, a lábbal hajtott korongon formált edények azonban már gyakorlott fazekasmesterek műhelyeiből kerültek ki.

A régészek több helyen találtak avar kori fazekas kemencéket. Egy Szekszárd melletti avar faluban egymástól 50 méternyire két nagy munkagödröt és oldalukba beépített kemencéket tártak fel. Az egyik munkagödörben három agyag rostélyoskemence volt egymás mellett. A másfél köbméternyi kis égetőterű kemencékben 700-800 Celsius fokot is el tudtak érni. A 7. század elejétől az avar kor végéig állítottak elő a településen jó minőségű kerámiát, többek között az ún. szénbeépítéses technikával is. A feltáró Rosner Gyula néprajzi analógiák alapján kiderítette, hogy az avarok a fazekak fekete felületi színezetét azáltal érték el, hogy az égetés utolsó fázisában, a tűztérben, nagy mennyiségű éghető anyagot halmoztak fel. Ennek meggyújtása után elzárták a levegőnyilásokat. Az avar kori kerámialeletek egy része a kézzel formált kerámiaedények különböző típusai, keleti, sztyeppei eredetűek. Megfelelőiket a kutatók a belső-ázsiai, dél-szibériai és kelet-európai nomádok szállásterületein is megtalálták. Más kézműipari termékekkel együtt, természetesen, jobb minőségű kerámia is eljutott a balkáni-bizánci területekről az avarokhoz, ezek a minták azonban a helyi fazekasműhelyek munkáit érzékelhetően nem befolyásolták. Igen jelentős mértékben viszont a helyben talált germánok, az alföldi és erdélyi gepidák és a dunántúli longobárdok fazekasmesterei hatottak az avar fazekasiparra. A jó agyagnyerő helyek közelében, mint Szeged, Győr és Csákberény környékén az avarok több száz éves fazekasipari hagyományokat követtek. A korai Árpád-kori falvak leletanyagában, még a magyar honfoglalás után is, fel-felbukkannak egyes avar kori kerámiatípusok.”
Ritka és sajátos

Sokunk számára – joggal – tűnik fel, hogy dél-alföldies hangzású a címfoglalkozás. Valóban, Szalma Valéria Magyar Kézműves Remek Díjas gölöncsér sokáig Tömörkényen, Csongrád közelében élt. Öt éve mégis Baranyába, Pécsváradra települt, mert az élete egy darabig Paradicsompusztára dobta.

„Nagyon sok barátságom kötött Baranyába” – hangzik az indok, mielőtt a konkrét mesterség bemutatására térne. ...

... így lett az őrségi fazekasok jelzőjéből gerencsérből gölöncsér. „Nagyon sokszor a fazekalót nevezik gerencsérnek, nem csak a fazekasság ezen ágát. Maga a »ger« szó kört, forgó tengelyen létrehozott agyagedényt jelent. Mivel sem fazekasnak, sem keramikusnak nem tartom magam, ezt a kifejezést biggyesztettem magamra” – vázolja.

Technikájában ugyanaz maradt e tevékenység, mint amelyet 30 éve elkezdett a dél-alföldi megyeszékhelyen: marokedényeket készít.

Alapanyag tekintetében nincs különösebb preferenciája, szívesen próbál ki helyi agyagokat is. Gyakran megesik, hogy „saját” anyagból kérik a tárgyakat: öcsödiek az ottani, szankiak pedig szanki agyagból. Függetlenül az alapanyag származási helyétől, a produktumokra esetenként applikációkat helyez, majd kaviccsal polírozza őket.

Furcsa mód, ám idevágóan érdemes definiálni a marokedény fogalmát is. Logikusan következne, hogy az elkészült darab maroknyi méretére utal, de ez nincs így, mert ennél terjedelmesebbeket is e megnevezéssel jelöl a mester. Mint mondja, itt csupán arról van szó, hogy maroknyi agyagból készíti el őket.

Matyóhímzés a farmeron?

„Félreértés ne essék, ez korántsem olyan triviális, mint amilyennek első blikkre hat. Sokan bele-belecsípnek e foglalkozásba, ám amikor meglátják, mennyi munka van vele, pláne, ha a történeti hűséget is szem előtt tartanák, akkor még az önkifejezésre is vajmi kevés lehetőség adódik.

-- Éppen ezért a fazekasságba belekóstoló kezdők számára a gölöncsérség amolyan farmernadrág-zsebén megjelenő matyóhímzés kategóriája

– érzékelteti a kézműves. Tanítóként arra törekszik, hogy – ellentétben a felgyorsult élettel – a foglalkozásokon eleinte saját kezének használatára vezesse rá a gyerekeket, és csak később vezeti be az eszközhasználatot.

„Szerencsére jók a tapasztalataim ezzel kapcsolatban, mert egyre kíváncsibbak, mit tudnak kézzel megalkotni. Nem akarnak fazekasszerszámokhoz nyúlni, inkább az általam gyűjtött kagylóhéjakat, csigahéjat, ágat, követ veszik kézbe” – támasztja alá Szalma Valéria elvi meglátását idevágó gyakorlati tapasztalatával.

Legegyszerűbb tárgya, amellyel foglalkozásain is kezd, a marokedény, majd a harmadik alkalommal a fölrakásos edény plasztikus díszítéséig jutnak el az érdeklődők. Ez utóbbi már a kelták jellemző megoldása, időben ez 8000 esztendőt fed Jézus születésével bezárólag. ...

https://ng.24.hu/kultura/2025/09/10/szalma-valeria-gerencser-goloncser/