Novák Tata léleksimogató hedonizmusa

Nézegetem, illetve olvasgatom az MMA Kiadó által jegyzett Novák Ferenc Tata emlékére megjelent kötetet és nagyon jóleső érzés fog el. Szakonyi Károly szövege és Korniss Péter képei, mintha simogatnák a lelkem.

Nem véletlen, hiszen Novák Ferenc személyiségéből eredhet ez az egész. Szakonyi úgy fogalmaz: „Az élet bősége áradt belőle. Jó volt vele lenni, részesülni szellemi légköréből.” Azt is megjegyzi az író, aki Tata legszorosabb baráti köréhez tartozott, hogy „ Sietve élt, ha ült, akkor is. Csupa mozgás volt. Nem bírta a piszmogást.”… „Egész testével, gesztusaival vezényelte a mozgást, ráordított az ügyetlenkedőre, harsogott a hangja a teremben, ahogy támadt benne az indulat, úgy illant is el.”

Novák Tata korszakos koreográfus volt, mester, akinek a tanítványai a mai táncélet meghatározó művészei, vezetői. Megadatott neki a hosszú élet, tavaly nyáron, kilencvenhárom évesen ment el közülünk. Ez a hosszú élet tele volt eseménnyel a „pörgő forgó jóember” ugyanis állandóan dolgozott, létrehozott valami újat. Szakonyi azt is írja, hogy Tata hedonista volt mindenben, a rendezéseiben, a családi életében, a barátságaiban és az utazásaiban is. Korniss Péter fotóművészhez több mint hatvan éves barátság fűzte. A hatvanas években ismerkedtek össze és azóta Korniss végigfotózta Tata életét. Az előadásait, a próbait, az erdélyi népdalgyűjtő útjait, a hétköznapokból ellesett magánéleti, civil pillanatait is. Korniss kamerája mindig és mindenhol ott volt. Ezt bizonyítja az a sok kuriózumszámba menő kép, amely bekerült ebbe a kötetbe. A hatvanas-hetvenes évek fekete fehér képeitől, egészen az öregkori színesekig. Több fotón visszaköszön, ahogy Tata a rá jellemző módon fogadja barátait a lakásán a legendás kékfestőasztalánál.

Az egyik kedvenc fotómon a koreográfus mókás szakácssapkájában áll Balatonalmádiban, tányérján az elkészült étel. Tata lánya, Eszter fogalmazta meg, hogy Tata a főzésben is a sikert kereste. Arról viszont a kései barát, Szakonyi ír, hogy nagyon sok tanítvány Tatától tanult szolidaritást és egymásra figyelést. Ő mindig követte a táncosai sorsát. Sőt az egész táncszakma a szívügye volt. Ha kellett berohant a minisztériumba, vagy bárhová. Küzdött, harcolt, vitázott, kiabált a táncért, a táncosaiért. Hajtotta a hazugság és a megaláztatás elleni indulat. De nagyon tudott szeretni is.

A Tatáról szóló emlékező kötetbe merítkezni olyan, mint amikor egy magas színvonalú táncelőadást lát az ember. Meglódul a fantáziája és elképzeli, hogy sok mindenért érdemes élni, minél több mindent kipróbálni és megélni.

https://nepszava.hu/3306523_novak-tata-leleksimogato-hedonizmusa

Infó: Szakonyi Károly-Korniss Péter: Novák Ferenc TATA emlékére. MMA Kiadó, 2025

Válasz

2024 okt.21.Erkel színház,Novák Ferenc Tatától búcsúztunk,népzenészek,néptáncosok,kollégák,tanítványok,rajongók.Megemlékeztunk Kiss Ferenc népzenész barátoról is,aki nemrég váratlanul itthagyott minket.Mindkettejüket 1973-ban ismertem meg,amikor beléptem a Vízöntő együttesbe,akivel a Bihari együttest kísértük.Isten nyugosztalja őket.
# Gépfolklór együttes

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1102770245182517&set=a.562948515831362

Válasz

Grecsó Krisztián | NOVÁK FERENC TATA emlékére
(részlet az Élet és Irodalomba írt nekrológból)

" (...) Etnográfus volt, gyűjtő, elemző alkat, véleményformáló, mozgalmár, táncos és korszakos, sőt, tán az eddigi idők legjobb koreográfusa. A magyar színpadi néptánc máig legfényesebb, nemzetközileg is jegyzett és itthon csodált időszaka az ő Honvédja. Hogy egy önzőn személyes, ezáltal kiragadott és szinte sosem emlegetett példát mondjak a ragyogó életművéből, ’92-ben, a Sevillai Világkiállításon a Honvéd vitathatatlanul a világ tán legjobb táncegyüttese, és ezt nem korlátoznám. Nem néptánc. Tánc, általában. Novák Ferenc Tata lakodalmi koreográfiája egyszerre elemien egyszerű, tablószerű, másfelől utat enged a táncosok egyéniségének. És a jobbnál jobb színpadi karakterek lubickoltak a néma szerepekben. Varázsoltak. Emlékszem, kinevettek a próbateremben, nem értették, miért sírok. Hiszen nem is megható. Hát nem értitek, kiabáltam, hogy ettől jó magyarnak lenni, és sajnos tudtam, hogy nem értik, mert a mozgalomban akkor kevés olyan amatőr táncos volt, aki fel tudta volna fogni, Tata miről beszél.

És ez őt bitangul bántotta. Nagyon szerette, hogy ilyen sok gyermek keresi magát, hogy a tánctanítás elemi szinten él, de láthatóan nem szerette, ha egy táncosnak fogalma sincs, Kalotaszeg Erdély-e már, vagy még nem. És ebben az aggódásban nem(csak) a földrajz volt a fontos, hanem a forrás elemi és őszinte tisztelete. Nem majmolni kell az akadémiai anyagot, hanem érteni, amit a mozdulat és környezete mond.
Hogy a jelenleg még bántóan kidolgozatlan Wikipédia-oldalán az a leghangsúlyosabb tény, hogy féltette a mozgalmat, ezért előbb az MMA-ból lépett ki, aztán lemondott a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkári címéről is, mert úgy vélte, méltatlan, ahogy a magyar kormányzat a néptánccal bánik, azt mutatja, milyen magányos volt. Ami megint ellentmondás, hogy lehet egyedül az, akit ennyien szeretnek, de ilyen végletesnek látszik az ő élete. Kívülről – és most már utólag.

Egyetlenegyszer beszéltem vele, illedelmes volt, kedves, tisztelte bennem az írót. Elmeséltem neki, hogy életem legnagyobb színházi élménye egy 1987-es Honvéd-előadás. A szegvári művelődési házban tájolt az együttes. Bántóan kevesen voltunk, negyed ház. Velünk szemben teljes zenekar, teljes tánckar. Novák Tata kiállt, köszöntötte a közönséget, és elmondta, mekkora tisztesség nekik, hogy itt vagyunk. Elöntötte a szégyen az arcomat, ők a zenészekkel többen voltak, mint mi, a publikum. Soha életemben nem láttam szegvári parasztembereket állva tapsolni. Katarzist éltünk át a teljes gőzzel eltáncolt, lenyűgöző előadás végén, és én abban a pillanatban lettem néző, befogadó. Amikor ezt elmeséltem, megpaskolta a vállam, és csak annyit felelt, ez volt a dolgunk."

https://www.facebook.com/photo?fbid=1050729769754645&set=a.222412199253077

A teljes írás itt olvasható:

https://www.es.hu/cikk/2024-08-23/grecso-krisztian-/ez-volt-a-dolgunk-.html

Válasz

TATA 90 --- Magyar Elektra
Bihari János Táncegyüttes | 2021. márc. 22.

A Bihari János Táncegyüttes alapítója, Novák Ferenc Tata 2021. március 27-én ünnepli 90. születésnapját!

Ez alkalomból 2021. március 22-28. között minden nap egy-egy jelentős Tata koreográfiát osztunk meg oldalunkon.

Novák Ferenc: Magyar Elektra
Előadja: a Honvéd Táncszínház

A videó elején látható Tatával készült felvételek 2021. márciusában készültek. Az introban a Csík Zenekar felvétele hallható.

https://www.youtube.com/watch?v=Cs3FBkowA0Q

Válasz

A nagy hatású etnográfiai munkájáról is ismert művész három éve járt vendégként Veiszer Alinda műsorában lányával, Novák Eszterrel, a Jászai Mari-díjas rendezővel együtt, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese volt.

A teljes interjú Novák Ferenc halálának alkalmából ingyenesen elérhető.

http://nepzene.network.hu/video/riportok_beszelgetesek/novakok__alinda_edithed

Válasz

A család közleménye:

“Novák Ferenc Tata 94. életévében, 2024. augusztus 17-én hajnalban békésen elaludt. A kiszolgáltatottság helyett a megnyugvást választotta, bölcsen hagyta, hogy kifogyjon belőle az életerő.

Kivételesen nagyszerű, gazdag, robbanékony és termékeny életét az utolsó pillanatig szellemi frissességben töltötte; idén áprilisban a Táncháztalálkozón még többszáz embernek tartott tánctörténeti előadást. A szakmája iránt szenvedély és felelősség fűtötte, utolsó nagyobb interjúja három hete jelent meg ( https://nepszava.hu/3245375_tanc-kepzes-magyarorszag-mte-novak-ferenc-interju ).

Sokat köszönhet neki a magyar kultúra és Magyarország. Mélyen, de nem kritikátlanul szerette hazáját, melynek sorsáért az utóbbi években rengeteget aggódott...

Generációja – többek között Martin György, Timár Sándor, a Pesovár testvérek – olyan történelmi jelentőségű etnográfusi munkát végzett el a huszadik század ötvenes éveitől kezdve, ami csak Bartók és Kodály érdemeihez mérhető; túlzás nélkül a Kárpát-medence sokszínű néptánchagyományának fennmaradását köszönhetjük nekik. Novák Ferenc ezt a tradíciót a klasszikus színházi önkifejezés részévé tudta tenni (Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál, Csíksomlyói passió, Kőműves Kelemen, István, a király), így hosszú pályája során nemzedékek sokaságával ismertette meg nemzeti kultúránk európai értékeit idehaza és világszerte. Személyében a hetvenéves Bihari János Táncegyüttes alapítóját, a három évtizeden át működő Honvéd Táncszínház megálmodóját és művészeti vezetőjét, a mai napig prosperáló Nemzeti Táncszínház kitalálóját tisztelhetjük.

Páratlan életműve, tapasztalata, tudása és kalandos élettörténetei nemcsak alkotásaiban, de barátaiban, tanítványaiban, családjában, gyermekeiben és unokáiban egyaránt tovább élnek.

Ünnepeljük életét!”
___

„Jómagam Babits 1939-es szavaival értek egyet: »A magyar kultúra nem a néprajz tárgya, noha mindig a népi lélekből szívta legbensőbb erőit. A palánta nem azonos a forrással, amely táplálta és megóvta a kiszikkadástól. A magyar kultúra Szent István-i képződmény, mint maga az egész magyarság. Sokszínű, tág és tárt, hatásokat és benyomásokat magába olvasztó...«. Azt vallom tehát: igaz, a nép átveszi a magas kultúra értékeit, de kemény szükségszerűséggel használja és csiszolja azokat. Ízlését nemzedékek sora igazítja, javítja. A felülről átvett kultúra »odalent« zárt, öntörvényűen működő közösség minőségi szűrőjén megy át." Novák Ferenc: Mécsvilág (folkMAGazin 2018/1)

https://lapozo.folkmagazin.hu/mag18_1/?page=18

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1167434154447751&set=a.736497400874764

Válasz