2024 okt.21.Erkel színház,Novák Ferenc Tatától búcsúztunk,népzenészek,néptáncosok,kollégák,tanítványok,rajongók.Megemlékeztunk Kiss Ferenc népzenész barátoról is,aki nemrég váratlanul itthagyott minket.Mindkettejüket 1973-ban ismertem meg,amikor beléptem a Vízöntő együttesbe,akivel a Bihari együttest kísértük.Isten nyugosztalja őket.
# Gépfolklór együttes

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1102770245182517&set=a.562948515831362

Válasz

Grecsó Krisztián | NOVÁK FERENC TATA emlékére
(részlet az Élet és Irodalomba írt nekrológból)

" (...) Etnográfus volt, gyűjtő, elemző alkat, véleményformáló, mozgalmár, táncos és korszakos, sőt, tán az eddigi idők legjobb koreográfusa. A magyar színpadi néptánc máig legfényesebb, nemzetközileg is jegyzett és itthon csodált időszaka az ő Honvédja. Hogy egy önzőn személyes, ezáltal kiragadott és szinte sosem emlegetett példát mondjak a ragyogó életművéből, ’92-ben, a Sevillai Világkiállításon a Honvéd vitathatatlanul a világ tán legjobb táncegyüttese, és ezt nem korlátoznám. Nem néptánc. Tánc, általában. Novák Ferenc Tata lakodalmi koreográfiája egyszerre elemien egyszerű, tablószerű, másfelől utat enged a táncosok egyéniségének. És a jobbnál jobb színpadi karakterek lubickoltak a néma szerepekben. Varázsoltak. Emlékszem, kinevettek a próbateremben, nem értették, miért sírok. Hiszen nem is megható. Hát nem értitek, kiabáltam, hogy ettől jó magyarnak lenni, és sajnos tudtam, hogy nem értik, mert a mozgalomban akkor kevés olyan amatőr táncos volt, aki fel tudta volna fogni, Tata miről beszél.

És ez őt bitangul bántotta. Nagyon szerette, hogy ilyen sok gyermek keresi magát, hogy a tánctanítás elemi szinten él, de láthatóan nem szerette, ha egy táncosnak fogalma sincs, Kalotaszeg Erdély-e már, vagy még nem. És ebben az aggódásban nem(csak) a földrajz volt a fontos, hanem a forrás elemi és őszinte tisztelete. Nem majmolni kell az akadémiai anyagot, hanem érteni, amit a mozdulat és környezete mond.
Hogy a jelenleg még bántóan kidolgozatlan Wikipédia-oldalán az a leghangsúlyosabb tény, hogy féltette a mozgalmat, ezért előbb az MMA-ból lépett ki, aztán lemondott a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkári címéről is, mert úgy vélte, méltatlan, ahogy a magyar kormányzat a néptánccal bánik, azt mutatja, milyen magányos volt. Ami megint ellentmondás, hogy lehet egyedül az, akit ennyien szeretnek, de ilyen végletesnek látszik az ő élete. Kívülről – és most már utólag.

Egyetlenegyszer beszéltem vele, illedelmes volt, kedves, tisztelte bennem az írót. Elmeséltem neki, hogy életem legnagyobb színházi élménye egy 1987-es Honvéd-előadás. A szegvári művelődési házban tájolt az együttes. Bántóan kevesen voltunk, negyed ház. Velünk szemben teljes zenekar, teljes tánckar. Novák Tata kiállt, köszöntötte a közönséget, és elmondta, mekkora tisztesség nekik, hogy itt vagyunk. Elöntötte a szégyen az arcomat, ők a zenészekkel többen voltak, mint mi, a publikum. Soha életemben nem láttam szegvári parasztembereket állva tapsolni. Katarzist éltünk át a teljes gőzzel eltáncolt, lenyűgöző előadás végén, és én abban a pillanatban lettem néző, befogadó. Amikor ezt elmeséltem, megpaskolta a vállam, és csak annyit felelt, ez volt a dolgunk."

https://www.facebook.com/photo?fbid=1050729769754645&set=a.222412199253077

A teljes írás itt olvasható:

https://www.es.hu/cikk/2024-08-23/grecso-krisztian-/ez-volt-a-dolgunk-.html

Válasz

TATA 90 --- Magyar Elektra
Bihari János Táncegyüttes | 2021. márc. 22.

A Bihari János Táncegyüttes alapítója, Novák Ferenc Tata 2021. március 27-én ünnepli 90. születésnapját!

Ez alkalomból 2021. március 22-28. között minden nap egy-egy jelentős Tata koreográfiát osztunk meg oldalunkon.

Novák Ferenc: Magyar Elektra
Előadja: a Honvéd Táncszínház

A videó elején látható Tatával készült felvételek 2021. márciusában készültek. Az introban a Csík Zenekar felvétele hallható.

https://www.youtube.com/watch?v=Cs3FBkowA0Q

Válasz

A nagy hatású etnográfiai munkájáról is ismert művész három éve járt vendégként Veiszer Alinda műsorában lányával, Novák Eszterrel, a Jászai Mari-díjas rendezővel együtt, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese volt.

A teljes interjú Novák Ferenc halálának alkalmából ingyenesen elérhető.

http://nepzene.network.hu/video/riportok_beszelgetesek/novakok__alinda_edithed

Válasz

A család közleménye:

“Novák Ferenc Tata 94. életévében, 2024. augusztus 17-én hajnalban békésen elaludt. A kiszolgáltatottság helyett a megnyugvást választotta, bölcsen hagyta, hogy kifogyjon belőle az életerő.

Kivételesen nagyszerű, gazdag, robbanékony és termékeny életét az utolsó pillanatig szellemi frissességben töltötte; idén áprilisban a Táncháztalálkozón még többszáz embernek tartott tánctörténeti előadást. A szakmája iránt szenvedély és felelősség fűtötte, utolsó nagyobb interjúja három hete jelent meg ( https://nepszava.hu/3245375_tanc-kepzes-magyarorszag-mte-novak-ferenc-interju ).

Sokat köszönhet neki a magyar kultúra és Magyarország. Mélyen, de nem kritikátlanul szerette hazáját, melynek sorsáért az utóbbi években rengeteget aggódott...

Generációja – többek között Martin György, Timár Sándor, a Pesovár testvérek – olyan történelmi jelentőségű etnográfusi munkát végzett el a huszadik század ötvenes éveitől kezdve, ami csak Bartók és Kodály érdemeihez mérhető; túlzás nélkül a Kárpát-medence sokszínű néptánchagyományának fennmaradását köszönhetjük nekik. Novák Ferenc ezt a tradíciót a klasszikus színházi önkifejezés részévé tudta tenni (Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál, Csíksomlyói passió, Kőműves Kelemen, István, a király), így hosszú pályája során nemzedékek sokaságával ismertette meg nemzeti kultúránk európai értékeit idehaza és világszerte. Személyében a hetvenéves Bihari János Táncegyüttes alapítóját, a három évtizeden át működő Honvéd Táncszínház megálmodóját és művészeti vezetőjét, a mai napig prosperáló Nemzeti Táncszínház kitalálóját tisztelhetjük.

Páratlan életműve, tapasztalata, tudása és kalandos élettörténetei nemcsak alkotásaiban, de barátaiban, tanítványaiban, családjában, gyermekeiben és unokáiban egyaránt tovább élnek.

Ünnepeljük életét!”
___

„Jómagam Babits 1939-es szavaival értek egyet: »A magyar kultúra nem a néprajz tárgya, noha mindig a népi lélekből szívta legbensőbb erőit. A palánta nem azonos a forrással, amely táplálta és megóvta a kiszikkadástól. A magyar kultúra Szent István-i képződmény, mint maga az egész magyarság. Sokszínű, tág és tárt, hatásokat és benyomásokat magába olvasztó...«. Azt vallom tehát: igaz, a nép átveszi a magas kultúra értékeit, de kemény szükségszerűséggel használja és csiszolja azokat. Ízlését nemzedékek sora igazítja, javítja. A felülről átvett kultúra »odalent« zárt, öntörvényűen működő közösség minőségi szűrőjén megy át." Novák Ferenc: Mécsvilág (folkMAGazin 2018/1)

https://lapozo.folkmagazin.hu/mag18_1/?page=18

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1167434154447751&set=a.736497400874764

Válasz