A népzene - elrendelés

Ennek a lánynak gyöngyök peregnek a torkából - mondta állítólag az István, a király bemutatóján Koncz Zsuzsa. Úgy énekel, ahogy a tenger habja hullámzik - fogalmazta meg ugyanezt Gergely András bácsi, a példaképe, Türében. Így születtem: a madár repül, én énekelek - reagált minderre lakonikusan a csaknem száz nagylemezen és egy Oscar-díjas filmben hallható hang tulajdonosa, Sebestyén Márta.

Harmincöt éve annak, hogy Sebő Ferenc felfedezte, huszonöt éve annak, hogy az egész ország megismerte, s több mint tizenöt éve, hogy - főként a Muzsikással - olyan, főként klasszikus zenei koncerthelyszíneken öregbíti a magyar népzene jó hírét és presztízsét, mint a Queen Elisabeth Hall, a Royal Festival Hall vagy a Carnegie Hall.

A magyar nagyközönség 1983-ban, az István, a királyban csodálkozott rá kivételes tehetségére. Illetve csak próbált rácsodálkozni, hisz a darabban és az abból készült filmben - rendezői döntésre - Réka szerepében csak hallhatta őt, látni nem láthatta. A városligeti bemutatóra még jegyet sem kapott, a barátai hívták el, s szó szerint feldobó élményben lehetett része: az előadás után a táncosok a vállukra emelték és dobálták a levegőbe. Az emberek pedig kíváncsiak lettek, hogy kié ez a kivételes fényű és intenzitású hang. Ahogy később a világ is felkapta a fejét rá, amikor megszólalt a Deep Forest lemezén vagy az Oscar-díjas Angol beteg című filmben. S ahogy megint fogja, ha meghallja őt Peter Gabriel legújabb albumán.

Sebestyén Márta pályáján sikeres pillanatok ezek, még ha számára nem is a legfontosabbak. Ezekhez a popzenei produkciókhoz sok köze nincs: nem ő kereste az alkalmat, azok találták meg őt. A Deep Forest tagjai azt sem tudták, hol van Erdély, azt meg pláne, hogy mi fán terem a magyar parasztzenei kultúra, őket egy dallam és az előadó hangszíne ragadta meg. Ahogy Anthony Minghella, az Angol beteg rendezője is „csak” beleszeretett a Szerelem, szerelem című dalába. S hiába hívták utána Londonba újabb felvételekre, Márta tudott azonosulni a pátoszos főcímdallammal. A képek azonban peregtek tovább, s annál a jelenetnél, amikor a főhős kihozza a halott nőt a barlangból, önkéntelenül rákezdett az Én csak azt csodálom című felvidéki népdalra. Mire a stúdióba mindenki összerezzent, s azonnal bekapcsolták a magnót.

Pedig abban a londoni stúdióban Sebestyén Márta csak azt énekelte ki magából, amit a vetített képek megindítottak benne. Sosem játszott szerepet, mindig érzelemből „dolgozott”. Bő három évtizedes pályáján nem is énekelt mást, csak amit a saját élményeivel, tapasztalataival képes volt megtölteni. Kétségkívül ebből fakad a hitele: szívből énekel, érdekmentesen, magától értetődően.

Ahogy az is sorsszerű volt, hogy népdalénekes lett. Egy olyan családban, ahol inkább a pedagógia és a tudomány dominált. Anyai ágon csupa kántor, lelkész, tanító található. A nagymama például vérbeli pedagógus volt: osztatlan nyolcosztályos alföldi tanyasi iskolában tanított, mégis embert faragott a diákjaiból. A ma hetvennégy éves énektanár, kórusvezető édesanyját pedig csak úgy emlegetik, a „drága Mona néni”, aki a mai napig együtt dolgozik a negyven évvel ezelőtt végzett tanítványaival. Legutóbb augusztus végén szerepelt velük Macedóniában, az ohridi nemzetközi kórusfesztiválon.

Édesanyja értelemszerűen támogatta lányának az énekléshez való erős vonzódását, hét nyelven beszélő matematikus közgazdász édesapja viszont kifejezetten rossz szemmel nézte azt. Ő egyáltalán nem rezdült a zenére, lányát inkább elvitte a kis matematikusok baráti körébe, s reménykedett. Hiába. Mártának a matematika sosem ment, az érettségin kis híján megbukott belőle. S ezt az édesapja fájó kudarcnak élte meg. Úgy halt meg három éve, hogy koncerten nem is látta a lányát. Akinek viszont épp ezért volt fontos, hogy a temetésén énekléssel búcsúzzon el tőle.

Sebestyén Márta életművében azonban az apai hatás mégis erős. Mindenekelőtt azért, mert egy kis vasi faluból, Csempeszkovácsból származott. Ahol a hatvanas években az a paraszti életforma, ami ma már csak Korniss Péter erdélyi fotóin látható, még mindennapi valóság volt. Mártát ott ma is úgy ismerik, hogy ő a Bözsi néni unokája, akinek igen szép hangja van, pesti lány, zongorázni is tud, s nyaranta naphosszat az „agácafán pikulált”. S amikor a hetvenes-nyolcvanas években ebben a faluban is szétesett a paraszti életforma, ő, a pesti lány vált a helyi folklórrá, aki bármikor elénekelte a szomszéd bácsi kedvenc katonanótáját.

A zenére nem fogékony, de a néprajzra és a nyelvekre nagyon is érzékeny édesapja másik fontos „hagyatéka”, hogy amerre tudósként megfordult a világban, hozott magával az adott területre jellemző folklemezeket. Így a lányának házhoz jött a „világ zenéje”, s e korongokból, e kultúrákból rengeteget építkezett. Ily módon mindenben, amit a későbbiekben csinált, áttételesen az édesapja is benne volt.

A népzene elrendelés, genetikai adottság, mondja Sebestyén Márta, lám, sem az öccsére, se a húgára nem hat a népi világ, tíz éve egyedül nevelt két kamasz fia szintén határozottan eltolja magától azt. S erre az sem magyarázat, hogy más kor, más zenei környezet. Hisz Sebestyén Márta is már a főváros szülöttje, tinédzser korában őt is megérintette a Beatles és az Illés, mégis a különböző versenyeken nyert népzenei lemezeket hallgatta rongyosra, s próbálta hangról hangra, hajlításról hajlításra megtanulni az énekdallamokat.

Számára Budapest csupán földrajzi adottság, ahol mindig is élt, de ahová sosem érezte magát tartozónak. A Zeneakadémia kollégiumában, majd a Királyi Pál utcában cseperedett fel, később Kodály Zoltán segítségével a családnak sikerült a Százados úton egy kis házhoz jutnia. Filigrán édesanyja, hogy kottapapírt meg írószert tudjon venni, rendszeresen pénzért adott vért. Mikor Kodály ezt megtudta, megállította az akadémia folyosóján, egy borítékot csúsztatott a zsebébe, és csak annyit mondott szarkasztikusan: „mostantól kizárólag nekem adhat vért”.

A világhírű zeneszerző és zenepedagógus a kis Mártika számára olyan volt, mint valami távoli rokon. Akit 1962-ben minden óvodás nevében ő köszönthetett a nyolcvanadik születésnapján. S Kodály az ünnepség után állítólag csak annyit mondott: „Ha mindenki ilyen szépen énekli, akkor érdemes volt megírni”.

Az éneklés nála teljesen ösztönös tevékenység, soha senki nem tanította, ahogy mondani szokta, az „istenadta néptől” sajátított el mindent. Amikor tehette, utazott Erdélybe, de sosem tudományos szempontok szerint járta a vidéket. Ami megérintette, azt gyorsan megtanulta, néhány vezérhangot lejegyzett fogódzónak, de az egész ott maradt a fejében, beépült a csontjaiba. Ezeket gazdagították tovább az élmények, a tapasztalatok, s ahogy a népzene is élő, folytonosan változó szövet, úgy tőle sem lehet kétszer ugyanazt hallani.

Ahogy ő sem tanulta ezt soha, úgy tanítani sem tudja. Élményt oktatni amúgy sem lehet, legfeljebb szerezni azzal, hogy énekel, tartja, ezért is szokta elhárítani a megtisztelő felkéréseket. Inkább viszi, adja tovább az élményt, az örömöt. S bár pályafutása során számos kitüntetést és elismerő oklevelet vehetett át, számára ezeknél nagyobb boldogságot okoznak az olyan e-mailek, mint amilyent nemrég kapott az egyik rajongójától: „tíz évig gyötört a depresszió, s a maga éneke többet segített nekem a gyógyulásban, mint bármelyik orvos”.

Népszabadság • Jávorszky Béla Szilárd • 2008. szeptember 4.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Élete [szerkesztés]

Születése óta a zene bűvöletében él, édesanyja révén is, aki zenepedagógus - Kodály Zoltán egykori tanítványa. Különösen a népdalok világa ragadta meg, ezek előadásával már kislány korában felfigyeltek tehetségére. Mára már világhírű művész, aki a legrangosabb koncerttermekben lép fel.

Állandó fellépő partnere a Bolya-Dongó duó, de gyakran szerepel a Gryllus testvérekkel (Gryllus Vilmos, Gryllus Dániel), a Dűvő Együttessel, a Söndörgő Együttessel, a Vujicsics Együttessel, Szamosi Szabolcs orgonaművéssszel is. Számos magyar terület népdalait énekli, de előadói palettáján szerepelnek más népek dalai is, például bolgár, görög, szerb, horvát, japán, baszk, norvég. Az összes európai nép nyelvén énekel népdalokat.

Énekelt a japán császár előtt, de a spanyol király és az angol uralkodói ház is megismerhette általa a magyar népzene gyöngyszemeit. Igazi kulturális nagykövete hazájának.

Díjak [szerkesztés]

• Népművészet Ifjú Mestere /1975/
• Az Év Énekesnője /1984/
• Nívódíj a Magyar Kultúráért /1988/
• Liszt Ferenc-díj /1991/
• EMeRTon-díj /1993, 1997/
• A Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje /1994/
• Grammy-díj, világzene kategória, Deep Forest, La Boheme album /1996/
• Arany Zsiráf Díj /1996/
• Déri János-díj /1997/
• Nemzetközi Interlíra Díj /1998/
• Oscar-díj, a legjobb filmzene és zenei motívum "Az angol beteg" c. filmben
• Kossuth-díj /1999/
• Budapestért díj /1999/
• Magyar Művészetért Díj /2000/
• Magyar Örökség Díj /2000/
• Prima Primissima Díj /2003/
• ISFOA, Diploma alla Carriera /2004/
• Az. I. kerület Díszpolgára /2004/
• PREMIO, Chianciano Fellini /2004/
• Bolgár Kultuszminiszter kitüntetése a bolgár kultúra népszerűsítéséért /2005/
• A Magyar Köztársasági érdemrend középkeresztje /2005/
• Olasz Köztársaság Lovagkeresztje /2005/
• Kispest Díszpolgára /2006/
• A Magyar Kultúra Követe /2007/
• A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja /2007/
• A Magyar Szabadságért Díj /2007/
• Szt. Márton Díj /2007/

Egyéb [szerkesztés]

• Gyermekei: Álmos (1991) és Szabolcs (1993)
• Énekel az Oscar-díjas Az angol beteg című filmben is (Szerelem, szerelem).

Külső hivatkozások [szerkesztés]

• Sebestyén Márta a PORT.hu-n
• Sebestyén Márta dalszövegei
• Sebestyén Márta honlapja
• Deep Forest
• Sebestyén Márta.lap.hu - linkgyűjtemény

Sebestyén Márta hazánk legismertebb énekese. Több mint 30 éve folyamatosan szerepel a világ minden táján. Ez a honlap régi és aktuális munkáit, terveit mutatja be.

Biográfia

---

Hírek, írások Duna-díj Sebestyén Márta művésznőnek

Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Duna-díjjal tüntette ki Sebestyén Márta énekesnőt. A díjátadásra, október 15-én délben került sor, a Duna Televízió székházában. Elolvasom

 

Nyitva látám mennyeknek kapuját – Megjelent Sebestyén Márta új lemeze

Elolvasom

 

Sebestyén Márta sokszínűsége

Történelmi ponthoz érkezett Sebestyén Márta: harminchárom, színpadon töltött év, megszámlálhatatlanul sok díj és elismerés után támogatót talált terveihez, így megvalósíthatta első saját szervezésű koncertjét a Zeneakadémián. Elolvasom

 

Dalszövegek (Dúdoltam én)

Új sorozat indul, melyben minden eddig megjelent ének szövegét közöljük. Elolvasom

 

Cikkgyűjtemény

Eredeti cikkek letölthető (pdf) formátumban. Elolvasom

 

Levelek a nagyvilágból

Válogatás az évek során érkezett levelekből. Elolvasom

 

Koncertgyűjtemény

Eredeti plakátok, műsorfüzetek letölthető formátumban. Elolvasom

---

Koncertsoroló

---

Hallgatnivaló

• Adjon Isten mind jobbat - 4,6 MB
• Amor Sanctus – Wipo húsvéti éneke - 4,1 MB
• Rongyszőnyeg (14) - 1,0 MB
• Szép hajnali csillag – Füzesi lakodalmas - 13,2 MB
• Tolcsvay László: 12 nő – Zúg az óceán - 4,9 MB

---

Képgalériák

Olasz Köztársaság lovagkeresztje

 

Velence

 

XXII. Nemzetközi Kórusverseny

Formációk

Zenekarok, koncepciók, tervek, ötletek.

Sebestyén Márta és a Gryllus testvérek

Több műsor is kapcsolódik ehhez a formációhoz, töbek között a „Tizenöt zsoltár”, az „Énekelt Biblia” és az „…amikor az atyafiak együtt muzsikálnak” című koncertanyag. Elolvasom

 

 

 

 

 

 

---

Sebestyén Márta és Szamosi Szabolcs

Különleges koncertprogram énekhangra és orgonára, elhangzanak egyházi dallamok, népdalok, valamint kortárs hazai szerzők kompozíciói is, így Koloss István Tinódi -dallamokra írt, latin egyházi szövegű szerzeményei és Békési-Marton Csaba népzenei ihletésű művei is. Elolvasom

---

Sebestyén Márta és a Sebő együttes

Elolvasom

---

Sebestyén Márta – Bolya – Dongó (trió)

Istenes és világi énekek, népzenei párhuzamokkal a világból. Hármójuk közös munkája is éppen olasz földön indult, hiszen a ennek a műsornak az ősbemutatója a velencei Redentore templomban hangzott fel. Elolvasom

 

 

 

 

 

Sebestyén Márta dalszövegeinek listája