A mai világ szélsőségesen szabados légkörében, a látszat ellenére, nagyon nehéz a fiatal nemzedéknek rátalálni egyéni arculatra és sajátságos közegre, amiben könnyedén és maga számára érthetően mozoghat, tevékenykedhet felszabadítva a hétköznapok feszültségét. Ezért is nevezhető különlegesnek egy olyan együttes, melyben huszonéves fiatalok, a zenei nyelvet alapul véve, egyazon értékek mellett teszik le voksukat, ezért nevezhető különlegesnek a Fondor zenekar.

Ebben az esetben a közös gondolatiságot az autentikus magyar népzene iránti feltétlen szeretet és hűség adja, s persze az, hogy e szeretet szemlélőből a zene aktív használói és tolmácsolói közé léptette elő a tagokat. Azt hiszem felesleges taglalni, hogy a kihalófélben lévő magyar falusi zenekultúra mennyire méltó a XXI. század emberének odafigyelésére. Ez a hosszan fűzhető gondolat egyértelmű, nyilvánvaló és természetesen egy népzenét játszó zenekar 'ars poetica'-jában előkelő helyet tölt be.

Ám számunkra mégsem csak a konzerválás, a megőrzés a lényeg, sokkal összetettebb dologról van itt szó. Talán a legfontosabb, hogy a zene játszása közben mi nagyon jól érezzük magunkat, önzően hangzik, de elsődlegesen nem emelkedett célok lebegnek a szemünk előtt, egyszerűen szeretünk muzsikálni. Ez a szeretet persze predesztinál bennünket a magyar népi muzsika felszínen tartására, továbbörökítésére és átadására. Zenekarunk fiatal képződmény, ha a megalakulás pontos dátumát nem is lehet időben megjelölni, ezért a 2004-es évet tekintjük annak.

A tagok

Csernók Klára - hegedű,
Maruzsenszki Andor - hegedű
Papp Endre - brácsa
Prihoda István - nagybőgő
Zimber Ferenc - cimbalom

külön-külön, a megalakulás előtt, már megszerezték azt a hangszeres tudást és tapasztalatot, amely szükséges a gördülékeny és építő jellegű közös munkához. Repertoárunk a Kárpát-medence zenei anyagának széles skáláján mozog, mégis kiemelendő Kalotaszeg, Szilágyság és Szatmár zenéje, ezek a tájegységek ugyanis, ha szabad efféle sorrendet felállítani, közelebb állnak szívünkhöz.

Tisztelt látogató, ezek vagyunk mi, a Fondor zenekar. Kérem, hallgassanak bennünket olyan szeretettel, amilyen szeretettel és alázattal mi viseltetünk közös örökségünk, az autentikus magyar népzene iránt.

Bemutatkozások

Csernók Mária Klára
Hangszer/Instrument:
hegedű
2nd fiddle

Siófokon születtem 1986. április 12-én. Népzenével legelőször a néptánc kapcsán találkoztam 3 évesen, a balatonboglári Szelence Néptáncegyüttesben. A táncot egy pár évre rá abbahagytam, és elkezdtem zeneiskolába járni szolfézsra, később hegedűre és zongorára. Egy néptáncos műsoron találkoztam Lelovics Zsolttal, aki által megismerkedtem a népi hegedűjátékkal, és a zenekarban való muzsikálással.11 éves koromtól kezdve Virágvölgyi Márta taní­tványa lettem. Tőle nagyon sok szeretetet és rengeteg élményt kaptam, ami máig is meghatározó az életemben.Elvitt magával Erdélybe gyűjteni, ahol megismerkedhettem a zenészekkel, emellett sokat hívott magával muzsikálni, és megtanított lejegyezni.

Nagyon sokat köszönhetek neki, ő taní­tott rá, hogy a népzenéhez mindig hittel, szeretettel és alázattal forduljak. Édesanyám támogatása nélkül viszont ez a sokminden nem lenne most az életem része, És nagyon köszönöm neki a türelmét, a bizalmát és a kitartását. Fondor zenekarról? Nagyon szeretek velük muzsikálni, mulatni, együtt lenni. Ha lehet ilyet kiemelni, akkor a hozzám legközelebb álló muzsika a magyarpalatkai és a bonchidai zene.

Maruzsenszki Andor
Hangszer/Instrument:
hegedű
1st fiddle

Topolyán születtem, 1983 május 4.-án. Az elemi iskola első négy évét Moravicán végeztem, itt ismerkedtem meg első hangszeremmel, a citerával, majd még óvodában a hegedűvel, pár évvel később pedig klarinétozni kezdtem az iskolai fúvósoknál. Kezdetben, lévén jó a társaság, a citera állt hozzám a legközelebb. Az osztálytársakból álló Vackor citerazenekarral szép eredményeket értünk el az Újvidéki Szólj síp, szólj versenyeken édesapám gardí­rozása mellett. Időközben a hegedűlés majdnem abbamaradt: a komolyzene szigora túl nagy tehertétel volt, És ami még fontosabb, játszása nem okozott örömet.

Az első népdalokat hegedűn Halmos Bélától tanultam jászberényi táborozások során, majd a nálamnál 5 évvel idősebb bátyám vett szárnyai alá, aki ekkor már a falubeli táncosokat kísérte. Valahogy ekkor tájt szerettem meg hegedűn muzsikálni. Komolyzenei pályámnak az vetett véget, hogy családommal elköltöztünk a háború által kifacsart Szerbiából. Az ötödik osztályt már Jánoshalmán folytattam, majd Kiskunhalasra kerültem hatosztályos gimnáziumba, a család itt vett házat, talán ezért is, ezt a helyet tartom második otthonomnak. A zene jó szolgálatot tett ezekben a nehéz időkben…

Gimnázium elején már bandába muzsikáltam, a bátyám által életre hívott Ördöngős zenekarban, és nem sok időnek kellett eltelnie, hogy osztálytársakkal összefogva saját zenekart (Kincses zenekar) alakí­tsak. Rengeteget gyakoroltam ekkoriban, ültem a lejátszó előtt és ha kellett ezerszer is meghallgattam a tanulni kívánt dalt. Nyáron táborokba jártam, főképp Jászberénybe, ahol sikerült egymás után pár évig Neti Sanyi bácsitól tanulni, a zenei fejlődésben pedig a hétvégi Méta-kurzusok is sokat segí­tettek.

Hatalmas lökést adott számomra, hogy 2000-ben sikerült felkerülni Kunos Tamás és Barcza Zsolti kí­séretében az új élő Népzene albumra egy Csipás blokkal. A gimnázium után Pestre kerültem és rövid időn belül új zenészbarátokra találva megalakult a Fondor zenekar. Ha kérdik tőlem kivel és mit szeretek legjobban zenélni, mindig azt mondom „velük” és kalotaszegit.

Papp Endre
Hangszer/Instrument:
kontra, brácsa
3&4 stringed viola

1986. április havában születtem Szegeden. Szüleim támogató szándékára és kedves általános iskolai énektanárom indíttatására már kisiskolásként volt alkalmam kapcsolatba kerülni a zenével. A Zákányszéki Általános Iskolában az ének órák hatására csatlakoztam a helyi, majd az üllési művészetoktatáshoz. Kezdetben zongora, majd néptánc és végül a "népi brácsa" és a népzene csodálatos világába csöppentem bele.

Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy olyan kimagasló tanári egyéniségek, zenészek kezdtek el velem foglalkozni, mint Sturmann Jenőné "Tony" és Virágvölgyi Márta. Az általuk sugárzott szeretet, alázat és hit a magyar népzene iránt gyorsan átragadt rám is. Így megkaptam azt a "leckét", amit talán a legfontosabbnak tartok az oly sok közül. A folyamatos oktatás és tanulás által 1996-ban csatlakozhattam 10 évesen az üllési Rokka zenekarhoz. A zenekar tagjai Lovászi Irén és Bittó Nándor, akikben mai napig, és még remélem nagyon sokáig a "pót szüleimet" tisztelhetem.

Ez a kialakult barátság ill. viszony, a jelentős korkülönbség ellenére nagyon fontos számomra. Nagyon sokat köszönhetek nekik, hisz nélkülük nem lett volna alkalmam elindulni ezen a különös, ugyanakkor gyönyörű pályán. Rengeteg közös élményt, muzsikálást és külföldi turnét tudhatunk a hátunk mögött. Sokat tanulhattam tőlük, segítettek megismerni a zene és az élet fortélyait. Az idő teltével elkezdtem felcseperedni és komoly érdeklődést mutattam a műszaki élet iránt is.

Így édesapám ill. a középiskolám (Déri Miksa Ipari Szakközépiskola, SZEGED) hatására komoly döntést hoztam. 2004-ben a sikeres érettségi vizsgám után jelentkeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépészmérnöki szakára, ahol jelenleg is aktív hallgatóként tartanak számon. Igy számomra akkor még alig ismert városba és környezetbe kerültem. A sok új probléma és a mindennapok megoldásához úgy éreztem, muszály folytatnom azt, ami már ekkorra életformámmá vált.

Zenélnem ill. ápolnom kell a magyar kultúrát, és így nem hagytam, hogy az otthontól való távolság legyőzze a népzene iránti vágyamat. A korábbi együtt muzsikálásaink alatt nagyon sok jó ismerőst és barátot szereztem és voltak köztük, akik már egyetemistaként Budapesten töltötték a mindennapjaikat. Igy ezekkel a barátokkal nem volt nehéz megtalálnom azt, amit itt az új környezetemben is kerestem. Elkezdődtek a közös muzsikálások, majd elhatároztuk, hogy kezdődjék a közös "tanulás is".

Ennek következményeként megalakultunk, mint Fondor zenekar. Végül szeretném megköszönni mindenkinek a segítségét, köztük szüleimnek a sok türelmet és támogatást, továbbá kedves zenész barátaimnak Nagy Gábornak és Nagy Zsoltnak, akik mára a zenekar közös jó barátjaivá váltak.

Prihoda István
Hangszer/Instrument:
bőgő, cselló
double bass, cello

Hamarosan ...

Zimber Ferenc

Hangszer/Instrument:

cimbalom

Hamarosan ...

Lemez

Fondor zenekar – Nótás Szilágy

Autentikus magyar népzene Szilágyságról

Eddig példa nélkül álló kezdeményezést tarthat kezében a zenekedvelő. Egy lemezt, amely a szilágysági falusi zene gyöngyszemeit fűzi láncra, az ottani zene tiszta, egyszerű mivoltát emeli ki. Szilágyság a mai Erdély észak-nyugati területén helyezkedik el, nevét a Szilágy nevű patakról kapta.

Történeti szempontból Erdély ezen részét Partiumnak nevezik, amely a török hódítás után Erdély és a Királyi Magyarország határán terült el. Dél-Keletről a Meszes és az Almás-patak, Dél-nyugatról a Réz hegység, Észak-keletről a Bükk, a Szamos, Észak-Nyugatról pedig az Érmellék határolja, így a terület az Alföld és a hegyvidék összekapcsolódásánál található, s mint ilyen fontos kulturális-gazdasági közvetítő szerepet töltött be a történelem során.

Ez a közvetítő szerep Szilágyság zenéjében is nyomon követhető: bár egyértelműen az erdélyi dialektushoz tartozik, de Szatmár, Bihar és az Alföld zenei vonásai is megtalálhatóak benne. A Fondor zenekar az autentikus népzenét játszó együttesek fiatal vonulatához tartozik. Tagjai huszonévesek, akiket összeköt a magyar népzene feltétlen szeretete, tisztelete és hű tolmácsolása.

A zenekar a táncházakban felbukkanó muzsikák mellett elkötelezett híve a táncházmozgalom perifériáján lévő, méltatlanul elhanyagolt tájegységek nagyközönség elé állításának, ez volt a vezérelv a Nótás Szilágy lemez készítésekor is. A lemez átfogó képet ad a Szilágyságban élő vagy egykor ott élt etnikumok zenéjéről (magyar, román , cigány, zsidó) szem előtt tartva a zenék táncrendben betöltött funkcióját. A felhasznált gyűjtések közül a szilágynagyfalusi, selymesilosvai bandák és a kárásztelki énekesek nótái állnak középpontban, az autentikusan és a feldolgozott formában megszólaló daloknál egyaránt.

Reméljük, hogy a felvételekkel ösztönözni tudjuk a táncházmozgalomhoz közelálló táncosokat, zenészeket, hogy nagyobb gonddal és érdeklődéssel forduljanak Szilágyság felé, hiszen a legfőbb cél minden egyéb mellett mégis az, hogy ez a partiumi tájegység a megérdemelt helyére kerüljön a táncházas zenék Pantheonában.

  1. Úton Szilágyság felé

  2. Szerelmes a muzsikás …

  3. Belts-Zsidó köszöntő

  4. Adjon Isten édesanyám jó estét …

  5. Selymesilosvai tánczene

  6. János köszöntő

  7. Rar, învîrtita, pe picior, maruntelu

  8. Legényeké

  9. Cigányoké

10. Megírták már nékem …

11. Szilágybagosi magyar csárdás és ugrálós

12. Rákóczi mars

13. Úton Szilágyságból

Fondor zenekar (régebbi felállás):

Krámli Kinga – ének

Csernók Klára – hegedű

Maruzsenszki Andor – hegedű

Papp Endre – 4 húros brácsa

Bobár Zoltán „Boby” - harmonika, 3 – 4 húros brácsa

Prihoda István – nagybőgő

Közreműködik:

Szabó Dániel – cimbalom, ének

Patonai Zsolt „Tüske” és Csernók Gabriella – tánc, csujogatás

Zenei rendező: Molnár Péter

Hangmérnök: Konorót János

A felvétel 2006 novemberében készült a Hagyományok Háza ETHNIC Stúdiójában.

A felvétel a Hagyományok Háza által kiírt „50 óra” pályázat keretein belül készült. Az archív felvételekért külön köszönettel tartozunk Árendás Péternek.

Régebbi felállás

Boby - Kinga - Pista - Klári - Andor - Endre

Krámli Kinga

Hangszer/Instrument:

ének

singer

1983. november havában születtem, Bács-Kiskun megyében, Kiskunhalason.  Kisszálláson nevelkedtem, ehhez a faluhoz köt a legtöbb emlék. Általános Iskola első osztályától vált életem szerves részévé az éneklés, a népdalok szeretete, a fellépések, a versenyek és egyáltalán a közös éneklések által.

Iskola mellett szüleimen keresztül szívtam magamba a népköltészet szebbnél-szebb gyöngyszemeit, amire azt gondolom napjainkban is minden kisdiáknak igen nagy szüksége lenne. Gimnáziumi tanulmányaimat a kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumában végeztem. Itt ismerkedtem meg kedves mentorommal, énektanárommal: Andáné Vastag Andreával, aki nagy türelemmel és szeretettel egyengette énekesi pályámat.

Ő mutatott be többek között a Kincses zenekarnak, aminek Andor volt a prímása és ahol később énekesi pozíciót töltöttem be. A zenekar által vált intenzívebbé a népzene iránti érdeklődésem.  Ez az időszak nagyon gyümölcsöző volt számomra, mert a sok befektetett munka eredménye: Kiemelt Nívódíj, Arany minősítések, Kiemelt arany minősítések, megyei és országos első helyezések, Török Erzsébet díj, Pro Nobis díjak lettek. Ekkor kezdtem el táncolni a Halas táncegyüttesben is, melynek később a szóló énekese lettem.

Az első lemezfelvétel is ehhez az időszakhoz köthető, amikor is felkerültem az Új Élő népzene 8. számára egy nyíradonyi dallal. Andáné tanárnő mellett meg kell még említenem Bodza Klárát is, neki is sokat köszönhetek, hétvégenként az iskola mellett feljártam hozzá csiszolni a tudásomat. A Gimnázium után az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai karára jártam, tanító szakra, ének műveltségterületre. Itt indult meg bennem a népzene és a komolyzene kapcsolata iránti érdeklődés, a népzenén túli műfajok tudatos hallgatása.

Andorral később elhatároztuk, hogy a közös zenélést a Fővárosban is folytatnunk kell, ekkor alakult meg a Fondor zenekar, mely mára igazi csapattá nőtte ki magát. Az autentikus népzene mellett pedig 2002-ben kezdtem el énekelni a Napra zenekarban. Jelenleg e két együttes tölti ki az életem zenei részét, de mindig nagyon örülök, ha más zenekarokban is vendégszerepelhetek.

Bobár Zoltán "Boby"

Hangszer/Instrument:

harmonika, kontra, brácsa

accordion, 3&4 stringed viola

A táncosként induló, de késöbb a zenész élet mellett döntő tipikus esete vagyok én, Bobár Zoltán, Boby. 15 éve fogtam előszőr hangszert a kezembe, mégpedig 3-húros brácsot. Mesterem 6 évig Lányi Gyuri volt, a Téka együttesből, az Óbudai Népzeneiskolában.

Több zenekari formációban is megfordultam. Nem áll távol tőlem az izléses rock zene sem. A mai úgynevezett pop zenétől távol tartom magam. Ezen kívűl játszok még harmonikán, Sajó-menti 4-húros brácsán, klasszikus 4-húros brácsán (nem annyira az én világom) és szoktam néha bőgőzni is. Egy tipikus kísérő zenész vagyok. Ja! Komálom a nagy bulikat és a fröccsöt, fehér szárazból.

Zenék: (*.mp3)

• Szilágyság (Szilágynagyfalu)
• Almásszentmihályi román muzsika
• Kolozsi muzsika
• Kalotaszegi hajnali és bánffyhunyadi keserves
• Szilágysági táncok
• Bodrogközi magyar szóló, csárdás és frisses
• Sajói tánczene (Nagysajó)
• Fondor Műhely zenekar - Pe doi pasi si hartag (Nagysármás)

(forrás: fondor.hu és a Fondor zenekar)