Népzene etno világzene népdal néptánc népművészet: Pentaton dallam

Szeretettel köszöntelek a Népzene klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 334 fő
  • Képek - 152 db
  • Videók - 1056 db
  • Blogbejegyzések - 112 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 142 db

Üdvözlettel,
M Imre
Népzene klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Népzene klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 334 fő
  • Képek - 152 db
  • Videók - 1056 db
  • Blogbejegyzések - 112 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 142 db

Üdvözlettel,
M Imre
Népzene klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Népzene klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 334 fő
  • Képek - 152 db
  • Videók - 1056 db
  • Blogbejegyzések - 112 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 142 db

Üdvözlettel,
M Imre
Népzene klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Népzene klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 334 fő
  • Képek - 152 db
  • Videók - 1056 db
  • Blogbejegyzések - 112 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 142 db

Üdvözlettel,
M Imre
Népzene klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

PENTATON és BARTÓK

Bartók Béla Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje című 1937-ben megjelent tanulmányában ezt írja: "Ezzel az anyaggal (t. i. a szerb–horváttal) röviden végezhetünk. Kapcsolat közte és a magyar anyag között úgyszólván semmi sincs.”6 Vinko Žganec: Hrvatske pučke popijevka iz Medu Murje (Zagreb 1924.) (Muraközi horvát népdalok) című kötetéről Bartóknak már egészen más a véleménye. " Ennek a horvát nyelvű dalgyűjteménynek zenei része szinte magyarabb a mi magyar gyűjteményeinknél … 60%-a a dallamoknak magyar.”7 (Dallamai közül Kodály is felhasznált az Ötfokú zene I. című szolfézs-füzetében.) Vinko Žganec 1958-ban Nagykanizsa környékén hat horvát faluban ismét gyűjtött népdalokat. 179 dala meg is jelent Csáktornyán (Čakovec) 1974-ben.8 Az itt közölt dalok egy részére szintén érvényesek Bartók idézett megállapításai.

Hangsoruk nem pentaton, hanem nagyobbrészt aeol vagy dór; de nem lehetetlen, hogy valamikor pentatonból alakultak át ilyenné. Fontos negatívum, hogy bennük semmiféle arab hatás nem mutatkozik, legfeljebb itt-ott a diszítésben. Bemutatok még kettőt ezekből, magyar megfelelőikkel együtt. (A 3. példa török dallamának magyar variánsát a 4. példának Zentelkéről, Vikár gyüjtéséből való magyar dallamában látjuk; az 5. példa török dallamának magyar variánsát a 6. példának Erdőkövesdről, Vikár gyüjtéséből való dallamában.)

Mintha Bartók szerint a török népzene nem tökéletes pentaton dallam lenne... No, de akkor kitől tanulták a magyarok?!...:-)

Az istállóskői barlangban megtalált, aurignaci korból származó síp, amely pentatonra hangolt volt.....
Ide vonatkozó tanulmányok:
Lükő i.m., Vikár László: "A magyar népzene volgai török és finnugor kapcsolatai." Magyar Őstörténeti Tanulmányok i.m., Csajághy György: "A magyar népzene keleti párhuzama, eredete, őstörténeti vonatkozások tükrében." A Harmadik (Tapolcai) Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület kiadványa. Budapest–Zürich 1994, ugyanő: "A felgyői avar síp zenei és történeti háttere." Nemzeti Történelmünk. III. Tanulmánykötet a honfoglalásunk 1100. Évfordulója tiszteletére. Kaposvár 1996. , Gáboriné (1980), Kilmer...
A zene összecseng a magyar dalok szövegeivel, ezért a zene és a tánc ritmusa keményen ellenpontozott. A magyar nyelvet az első szótag hangsúlya és a másodlagos hangsúlyozás kétüteműen ritmusossá teszi, ami tükröződik a népzenében és néptáncban is. Az ellenpontozást az adja, hogy a táncos a hangsúlyos szótagra emeli fel a lábár, és a hangsúlytalanra dobbant. Ebben a magyar tánc rokon a baszkkal és az írrel. A magyarok mellérendelő szemléletének megfelelően a magyar táncban a férfi és a nő egyenrangú, párt alkot.....
A közép-ázsiai, illetve török népek zenéje erősen pentaton és ilyen a japán népzene is. A magyar népzene jellegzetes ereszkedő dallamíve az ír és ausztrál bennszülött zenében megvan, míg Európa többi népe zenéjét nem jellemzi. A sumér zene pentaton és nem ereszkedő dallamívű.

A honfoglalás kori magyar zene kutatása egybe fonódott a népzene kutatásával: a régi stílusú, ereszkedő dallamvonalú műfajok, az erdélyi pentaton és magyar diatonikus siratók, a középkori eredetű, dudával kísért kanásztáncok mind a falvak szájhagyománya révén maradtak fenn. Az ősi idők sámánénekét azonban nem sikerült reprodukálni.

MAGYAR NÉPZENE

The history of folk music and instruments plays an important role among the sciences searching for the cultural affinities of the Hungarian people. Hungarian music is pentatonic, quart or quint changer, descending scale, and proclitically ending, like Turkish music. The primary characteristics of Asian music are its zest, diction, use of decorative voices, presence of glissando, narrow melodic range of voices, its trichord-tritonic- tetrachord-tetratonic-pentachord modality, the existence of bard songs and lamentations, psalmodic recitation, unison, and the characteristic rhythms (syncope, changing of sharp and prolative rhythms, etc.). The kinship between Hungarian and Turkish folk music was pointed out by Zoltan Kodaly, based on the collection of Bela Bartok in 1939. Thanks to collectors of Hungarian folk music, 200,000 folk songs have been registered and some 100,000 published in print. This makes Hungarians among the most musically prolific per capita (pop. 15 million) anywhere in the world. Ancient Hungarian instruments that have been preserved include: typical drums, hit gardon, lyre, hammered dulcimer , shawm), bard whistle, and the Hungarian bagpipe (Duda), etc..

NÉPZENE

The folk music and instrument history play important role among the sciences searching the culture of our nation. Our music is [color=blue]pentatonic[/color], quart or quint changer, descending tuned, proclitically ending Turkish music. The characteristics of Asia are zest, the diction, usage of decorative voices, the presence of glissando, narrow range of voices melodies, it’s trichord-triton-tetrachord-tetraton-pentachord modality, the existence of bard song and lamentations, the psalmodising recitation, unison, and the characteristic of rhythms (syncope, changing of sharp and prolative rhythms, etc.) first of all. The relationship of Hungarian and Turkish folk musics pointed out by Zoltan Kodaly and based on the collection of Bela Bartok in 1939. Thanks to our folk music collectors 200000 folksongs were registered and some 100000 were published in printing. This taking the population of 15 millions of Hungarians into account means unrivalled richness on the world. Of our ancinet instruments were kept (typical drums, hit gardon, lyre, hammered-dulcimer, zither, sheperd’s pipe (csilinka), twinflute, longflute, reed, turkish whistle, or rather oboe-like shawm, bard whistle and the Hungarian bagpipe, etc.).

Ötfokú - ógörög műszóval pentaton -, mivel hangsora öt különböző hangból áll. (Röviden jegyezzük meg azt is, hogy a pentatonnak is két változata van: a félhang nélküli és a félhangos. A magyar félhang nélküli. Ilyen még a kínai, mongol, ógörög, héber, kelta, indián és néger népzene is.) A másik jellemzője a párhuzamos szerkezet. Az itt közölt példák is mutatják, hogy az első dallamfél hangjai a dallam másodikfelében ugyanazon sorrendben visszatérnek, csak öt hanggal mélyebben. Ezért nevezzük kvintváltó szerkezetnek. (A quint latinul ötöt jelent.)

REJTETT ÉRTÉKEINK

Ördög László több mint húsz éven át volt a budapesti általános- és középiskolák ének vezető szakfelügyelője, általános iskolai énekkönyveit ma is használják. A hetvenes években egy-egy évet töltött Chilében és Peruban, hogy Kodály zenei nevelési módszerét megismertesse az ottani zenetanárokkal, tanárjelöltekkel. Peruban népdalokat gyűjtött, hogy Kodály elveinek megfelelően saját dalaikra alapozhassák zenei nevelésüket. Eközben figyelt fel arra, hogy a gyűjtött dallamok jelentős része közeli rokonságot mutat az ősi magyar pentaton dalokkal. Az előadó eredeti hangfelvételeket és diákat felvonultatva számol be tapasztalatairól, emellett élménybeszámolót is kapunk a punói karneválról, a cuzcói, illetve a környékbeli falvakban, valamint az Andok hegyláncai közt élő és az őserdei indiánok közt tett látogatásairól.

Ördög László a Kodály-módszert oktatta Peruban. S amikor az ottani munkatársai felsóhajtottak, hogy de jó nektek, magyaroknak, mert ti ilyen népzenei kincs birtokában vagytok (ti. amely alkalmas a Kodály-módszer illusztrálására), akkor Ördög László a szabad idejében körülnézett, milyen is az indián dallamkincs. Az általa összegyűjtött dalokból CD-ről hallottam néhányat, köztük egy magyar népdal megdöbbentően pontos megfelelőjét.
Így ír erről Szőke Péter:
"Néhány éve (1975-ben) pedig Ördög László budapesti zenetanár, az ilyen természetű zenei azonoselvűség létezésének és működésének kétségbevonhatatlan bizonyítékául, önmagában is perdöntő, élő (mai) "anyagot" talált saját perui népzenegyűjtése során. Szinte megtévesztően teljes indián-magyar dallamegyezéseket és dallamépítkezési (szerkezeti, hangrendszeri, tonális, sőt ritmikai és konkrét dallamalakbeli) hasonlóságokat állapított meg (és hozott haza hangfelvételeken) nagy számban kis őserdei indián települések zárt világából, de ugyanúgy a hajdani inka főváros, Cusco, tavaszi karneváljainak dús zenei forgatagából is. Legalább egy példán lássuk itt is e jelenséget."

SKÓTOK

The five note scale found in folk music. For example Auld Lang Syne or any melody that can be played on the black notes of a keyboard. Here is that song recorded at the end of the Edinburgh Military Tattoo being played by Massed Pipe Bands and Military Bands. Now here is another example sung by a Mixed voice choir, Accompanied by Clarsachs and singing the 'Skye boat song which is also in the Pentatonic Scale.

"Talán túl merész állítás, de bizonyos értelemben mégis igaz, hogy amíg írásos zenei adatunk egyáltalán nem, addig hangzó emlékünk igen is maradt fenn az ősmagyar korból: élő népzenénk miden bizonytalanságával együtt is felbecsülhetetlen adatgyűjtemény, mely magán hordozza minden korszak egyedi lenyomatát. A népzene bevonása a zenetörténetbe persze nagy óvatosságot kíván, hisz joggal tehető fel a kérdés: vajon megállapítható-e egy 20. században rögzített népdalról, hogy mely korból való?"
Bizony, a kottán nincs évszám! ..lehet, hogy nem is magyar eredetű a pentaton dallam? Csak a magyarok ragaszkodnak hozzá, mert a hálón a pentaton infók 90%-a magyar forrás...Az meg csak véletlen lehet, hogy a magyarok vándorlása mentén van elterjedve ez a dallam! (A magyarok alatt itt a turk nép értendő!) Mindenesetre a magyaroknál van a világon legtöbb pentaton dallamú népzene. De van Peru környékén is jócskán! Meg Észak-Kínában...

As the hungarians were part of the steppe cultures they left many traces of it in the hungarian heritage in legends, customs, governence,music,folk-art, clothing. We are different from other European nations not just by language but also by our customs, music,folk-art. In Europe you'll find pentaton type of music (you find it at tartars,turks,mongols also) only at hungarians. The movement of these melodic elements can be traced from China to the Danube, from the Arctic Sea to Mesopotamia, mirroring the influences and contacts which shaped the racial, cultural and artistic character of the Hungarian people during their long migrations before their final settlement in the Carpathian basin. Thus the song "Fuj, suvolt…" An old pentatonic melody recorded by Kodaly in 1905 in Northern Hungary, can be traced to similar melodies among the Mari (Cheremis) and Chuvash peoples (Upper Volga, Eastern Russia).the Kalmuk in Western Siberia, the Tartars in Central Asia and to some Chinese folk melodies.

Csajághy:

Európában a Kárpát-medencétől nyugatra nem nagyon találunk ötfokú dallamokat, a keltáknál furcsa módon mégis vannak ilyenek. Ezt tekintve gondolták, hogy a kelták a rokonaink. Csak az ő pentaton dallamaik teljesen különböznek a mieinktől. Nem kvintváltós, nincs különféle kvintszerkezete. A magyar pentaton vagy kvintváltó, vagy ha nem, akkor különféle dallamvonalai vannak, van bennük valamiféle kvint-törvényszerűség, mert a dallamhangok hangsúlyos helyeken és bizonyos más helyeken kvintet vagy kvártot ugranak le vagy föl. A kelta dalokban ilyeneket nem lehet találni, más a ritmusuk is. A cseremisz népdalok között vannak kvintváltós dallamúak. Nem egészen olyanok, mint a magyar dalok, de hasonlóak. Tehát igazuk lehet azoknak, akik azt sejtik, hogy Julianus magyarjainak köze van a cseremiszek kialakulásához, másképp ez megmagyarázhatatlan. Egyetlen finnugor dallamvilág sem hasonlít ehhez. A magyar pentaton dallamokból néhány típust be szeretnék mutatni a kvintváltóból és a nem kvintváltóból azért, hogy az előadás végén össze tudják hasonlítani ezeket a hunutód, belső-ázsiai népek dallamvilágával. Ott is hasonlóakat fogunk hallani.....

A ritmus hallatlanul fontos a magyar népzenében azért, hogy meg lehessen különböztetni más népek zenéjétől. A magyarságnak a nyelvéből fakadóan olyan ritmusképletei vannak, amelyek a beszélt nyelv szövegéből hatnak a dallamra, és ezért abban különféle, speciális ritmusképletek alakulnak ki. Ilyen az éles, a nyújtott és a szinkópa ritmus. Ezek a nyugati népek zenéjében és a műzenében előfordulnak ugyan, de nem olyan hangsúllyal, mint a magyar népzenében. A finnugor népek zenéjében sem igazán találjuk meg, azok meglehetősen monotonok. Északon hideg van, egészen más az emberek habitusa.

Mindezt nézzük meg belső-ázsiai vonatkozásban. Nagyon sok hun utód van, akikről a kínai krónikákból lehet tudni, pontosabban azoktól a kollégáktól, akik ilyen forrásokat tudnak kutatni. Nem részletezném mindegyiknek a zenéjét. A sárga-ujgurok zenéjéről szeretnék szólni. Ennek a népnek több neve van: Magukat jukuhnak hívják, türk nyelven pedig jugur a nevük. Kőrösi Csoma Sándor többek között hozzájuk szeretett volna eljutni, leveleiben pontosan leírja a jugar szót, ahogy ezt a tibeti kolostorokban felfedezte. A Han korabeli kínai évkönyvekből világosan látható, hogy ezek a hunok utódai. A kínai zenetudomány egy véletlen folytán döbbent rá, hogy a magyar népdalok és bizonyos Kínában élő nemzetiségek dallamai hasonlítanak egymásra. Kiszely István jóvoltából hozzájutottam ilyen anyaghoz. Ő Belső-Ázsiában megismerkedett egy sárga-ujgur nővel, akit Kodály felesége alapítványi pénzen elhozatott Magyarországra, és egy rádió stúdiójában egy nagyon komoly felvételt készítettek. Ez a felvétel megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében, de rajtam kívül senki nem foglalkozik vele. Miután elkészítették ezt a felvételt, a magyar zenetudomány nagyjai fellelkesültek, hogy megtalálták a legközelebbi hasonlóságot a magyar népzene ősrétegéhez. Aztán valami oknál fogva elfeledkeztek erről, Kiszely viszont elküldte nekem a másolatát. Több könyvemben foglalkozom ezzel a kérdéssel a magyar őstörténet mellett. Megdöbbentem, hogy másokat miért nem érdekel ez a dolog.

Dr Kiszely honlapja:

A XX. században Szabolcsi Bence már egyértelműen hirdeti, hogy "nem lehet véletlen, hogy ötfokú hangrendszerünk és a vele kapcsolatos szerkezeti elv végigvonul a török-mongol zenekultúra egész családján és Kína belsejéig nyomon követhető… Ázsia ugyanúgy siratja el halottait, mint a somogyi és gyergyói szegénylegény. Itt nem lehet szó véletlen egyezésről, sem közös külső hatásról, hanem csak közös, azonos emlékekről, melyek az utolsó másfélezer év folyamán alig változtak, alig homályosultak el.... A rendelkezésemre álló anyag elegendő bizonyítékot enged meg a legközelebbi rokonságra, vagy ahogy mondanám, mindkét anyag azonosságára. Ez az azonosság megdönthetetlen bizonyítéka ezen dallamok korának, mely utat mutat a Kr.utáni VI-VII.századokba. Ebben az időben az anatóliai yürükök ősei valahol Európa és Ázsia határán, más török törzsek szomszédságában, a magyarok ősei pedig a Kaszpi- és a Fekete-tenger között éltek."... "A kínai tudósok már ezer évvel időszámításunkat megelőzően ismerték a kvintkört; a feljegyzések azt mutatják, hogy több ezer esztendőn keresztül a kínai népi, udvari és egyházi zene alapvető hangsora ötfokú volt és ma is az. A pentatónia a kínai zene legjellegzetesebb tulajdonsága. A 12 kromatikus félhangból álló "lü-rendszer" ugyan minden kínai zeneszerszám hangskáláját meghatározza, de a népi hagyomány, a népzene a pentatónia kialakulásához vezetett. A kromatikus hangsor nem minden hangja egyenértékű; az egyes hangok kiválasztódása vezetett a pentaton rendszer kialakulásához. A kínai nyelvben a zene és a beszéd szoros kapcsolatot mutat. A szótag intonálása a kínai nyelvben a beszédnek elválaszthatatlan része, melynek telemmeghatározó jelentősége van és megköveteli a megfelelő írásbeli jelölést is, szemben az európai nyelvekkel, ahol az intonációnak csupán emocionális jelentősége van."

Ujgur

Tu Jahsziung (Du Yaxing) kínai zenetudós, aki több évtizede foglalkozik az észak-kínai népek dallamvilágával, úgy véli, lehetséges, hogy a magyarok őshazája valahol Észak-Kínában volt, mert a magyar népdalok Kodály, Bartók gyűjtötte motívumai hasonlítanak az altáj népcsoportéihoz. Maga a zenetörténész is hangsúlyozza, hogy elmélete sok kérdőjelet tartalmaz, és hogy más tudományágaknak is meg kellene erősíteniük a feltevését. Tu professzor két döntő hasonlósági elemre alapoz. Egyrészt a félhangok nélküli öthangú (pentaton) skálára, másrészt a népdalok szerkezetére, az ereszkedő dallamra, amelynél a melódia második fele nagyjából egyezik az első féllel, de öt hanggal, egy kvinttel lejjebb. A professzor, aki 1987-88-ban Magyarországon, az MTA vendégeként tanulmányozta a népzenét, harminc éve foglalkozik az Észak-Kína területén élő népekkel, amelyek a sámánizmust gyakorolják, s amelyeknél a sámánok által énekelt dallamok emlékeztetik a magyar népdalokra. A mongoloknál hallott egyik sámándal, amelynek a címe: "Gyertek, gyertek, isteneim", Tu Jahsziung szerint nagyon hasonlít a "Felszállott a páva" motívumára.

MADÁRZENE

Szőke Pétert ez a nyaralás közben felbukkant élmény vezette az ornito-muzikológiai kutatás útjára. Talán a pihenés, a csend és nyugalom eredményezte, hogy nem csak hallotta, de "meg is hallotta” a madárének csodálatos zeneiségét. Hamarosan rájött, hogy az emberi fül számára "csicsergés-formájúnak” érzékelt madárének megismeréséhez annak lassításos módszerrel történő vizsgálatára van szükség. Ennek keretében a madárhangok magnetofon felvételét 2, 4, 8, 16, 32, sőt 64-szeres lassítással visszajátszva lekottázható és minden tekintetben értékelhető eredményeket kapott a madárhangok minden jellemzőjének megismeréséhez. Ezzel a módszerrel mintegy 2000 madárfaj hangadásait vizsgálta meg, és ekkor olyan csodálatos világ tárult fel előtte, amelyet ezen módszer nélkül soha nem lehetett volna megismerni. Feltárult a madárzene és az emberi zene közötti szoros kapcsolat. Azóta a madárénekről, a madárzenéről pontosan ugyanúgy tudunk beszélni, mint az emberi zenéről: ugyanazokról a hangközökről van szó (szekund, terc, kvart, kvint, oktáv), van szólóének, van többszólamú ének, ezen belül antifonális és vertikális duettező forma; a skála-rendszer lehet tetrakord, pentaton, hétfokú skálarendszer, megadható a dalok hangneme (dúr vagy moll), és a madárének, madárzene ugyanúgy lekottázható, mint az emberi zene.

(A magyarok /MADAR/ totemállata a madár. A veddák még ma sem eszik meg a madárhúst...)

MADARZENE

A lassútétel felirata egyedülálló Bartók életművében: Adagio religioso. A "vallásos" adagio Beethoven egy híres vonósnégyes tételére emlékeztet, anélkül, hogy azt szó szerint idézné: az Op. 132-es a-moll kvartett lassújára, amelynek Beethoven a "felgyógyult beteg hálaéneke lyd hangnemben" címet adta. A zenekar imitációs bevezetője után a zongora korálszerű, egyszerű harmóniákkal kísért melódiát játszik, majd újra váltakozva imitáció és korálsor következik - ahogy Beethovennél. Nem alaptalan ebben személyes vallomást látnunk: 1945 nyarán, Saranac Lake üdülőhelyen Bartók átmenetileg valóban úgy érezhette, gyógyul, végre jobbra fordul minden. A tétel középrésze ugyancsak a saranaci nyaralás emlékét őrzi: itt jegyzett fel ugyanis Bartók - szokott pontosságával --madárénekeket. Közülük többet szó szerint felhasznált a kompozícióban. Érdekes összefüggés, s bizonnyal tudatos: a tétel elején megszólaló korál-dallam sem más, mint egy ilyen madárzene lassított tükörfordítása.


Forrás:

http://claw.fw.hu/History/pentaton.html

Pesti István 2006. április

 

:::::

 

Videó: https://youtu.be/n6lCAdtXL9k

Hylocichla guttata - remeterigó, lassított, énekelt előadása

Címkék: bartók béla csajághy dr. kiszely hagyomány hun héber indián kelta kodály zoltán kultúra kvintváltó szerkezet kínai madar madárzene madárének magyar magyar tudományos akadémia zenetudományi intézet mongol néger népdal népművészet népzene pentaton szabolcsi bence szőke péter ujgur ázsia ógörög ördög lászlóaltáj öthangú

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 hete a(z) Szines, vegyes kis hírek fórumtémában:

Ma van a költészet napja..., https://hu.wikipedia....

M Imre 2 hete új videót töltött fel:

M Imre 3 hete új videót töltött fel:

M Imre 4 hete új videót töltött fel:

M Imre írta 4 hete a(z) Társalgó fórumtémában:

- De Mari, ha szerelmes leszel, akkor nem fogunk már ilyen ...

M Imre 1 hónapja új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu