A ma Székely himnuszként emlegetett „Ki tudja merre…” kezdetű dal valóban műdal, habár születését követően annyira népszerűvé vált, hogy sokan tényleg népdalnak hiszik. Ezt erősíti az a tény is, hogy mivel évtizedekig csak szájhagyomány útján terjedt, így több változatát is éneklik. Érdekessége, hogy a Székely himnusz nem Erdélyben, hanem Magyarországon született.

A dal szövegét 1921-ben (egyes források szerint 1922-ben) Csanády György írta, a zenéjét pedig Mihalik Kálmán szerezte. Mindketten erdélyi születésű egyetemisták voltak, akik a trianoni békediktátum után Magyarországon maradtak, és Budapesten megalapították a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (SZEFHE). A szervezet ún. nagyáldozatán 1922-ben énekelték először a Székely himnuszt, akkor még Kantáté címmel. A dal hamar népszerűvé vált a háború utáni magyarországi és erdélyi magyarság körében, bár a rendszerváltásig tiltott volt, Magyarországon templomi szertatásokon egyfajta „vallási” énekként mégis megtűrték. Bár a dal zenei és költői értékéről számos szakmai kritikát lehet hallani, úgy tűnik, ez nem befolyásolja népszerűségét.

A székely himnusz kapcsán meg kell említenünk a régi Székely himnuszt, ami a közhiedelemmel ellentétben szintén nem népdal. A dal zenéjét Bartók Béla írta, a gyergyói- és a csíki-medencében, 1907-ben tett népdal-gyűjtő útja után. A dallam így lett az "Egy este a székelyeknél” című zenemű nyitánya. Ehhez a dallamhoz társult idővel a Mária ének „Hej, én édes jó Istenem…” kezdetű szövege, ami viszont valóban régi népdal, és katolikus székelyek körében volt igen elterjedt. A népdal szöveg a Bartók dallammal ma is gyakran felcsendül, elsősorban egyházi dalként.

Népszerű műdalok a templomból

A népszerű és ismert dalok eredetének hiányos ismeretére hasonlóan érdekes példa a karácsonykor templomokban énekelt „Fel nagy örömre! ma született…” kezdetű egyházi dalként ismert ének, amely valójában egy (hasonló című) Gárdonyi Géza vers megzenésítése.

Ugyancsak műdal a nálunk inkább világi énekként ismert „Csendes éj” című karácsonyi dal, ami viszont német nyelvterületeken leginkább egyházi énekként terjedt el, karácsonykor gyakran felhangzik templomokban (is). A dal keletkezésének története igen érdekes, ugyanis a német-osztrák határ közelében lévő Oberndorf faluban született. A Stille Nacht írója Joseph Mohr prédikátor, zeneszerzője pedig Franz Gruber orgonista volt. A dal egy szerencsétlen véletlen szüleménye, ugyanis 1818 karácsonyára elromlott a falu templomának orgonája, ezt pótlandó született a rövid dal. Az éneket ugyan csak 14 év múlva, egy orgona-építőmester fedezte fel, de ezután igen hamar nagy népszerűségre tett szert, és már az 1850-es években több nyelvre is lefordították.