BOGNÁR SZILVIA - Hitelesen szeretném közvetíteni a népdalt

2009-06-20 20:53:57- Népzene.hu

Bognár Szilvia neve nem cseng ismeretlenül a népdalokat kedvelők fülében, hiszen jó pár lemezzel és számos

formációkban bizonyított már – amit a szakma is több különféle díjjal honorált. A tavaly megjelent, „Semmicske énekek” címet viselő albumán csuvas, bolgár és cseremisz népdalokat is megismerhetünk a hazaiak mellett. Minderről a júniusi műjégpályás koncertje előtt faggattuk ki az énekesnőt.

Pár hónap eltelt a legutóbbi lemez megjelenése óta. Hogyan gondolsz most vissza az akkori munkára, a dalokra?

A lemeznek nemrég, június 6-án volt egy szép bemutatója a Művészetek Palotájában. Előzőleg decemberben tartottuk a lemezbemutatót, de azóta dolgoztunk a dalokon, kicsit változtattunk a megszólaláson, és a csapat is összerázódott. Bár már szeptemberben játszottuk az anyag egy részét, hogy összeérjen a produkció, de mindig lehet finomítani, tökéletesíteni. Egyébként jó szívvel gondolok vissza erre az időszakra, hiszen egy igen intenzív munkafolyamat volt, főleg a páromnak, Kovács Zoltánnak, aki a zeneszerzője és zenei rendezője az albumnak, illetve egyben a zenekar vezetője is. Konkrét elképzelésekkel álltunk neki az anyagnak, eldöntöttük, hogy az előző lemezhez képest miben legyen más és miben hasonlítson. Megkerestük azokat a dalokat, amelyek mindkettőnk számára izgalmasak.

Voltak egyébként viták köztetek, hogy mi kerüljön fel a lemezre és mi nem?

Persze, hiszen ez mindig egy egyeztetési munka is, sok olyan dal van, amit én nagyon szeretek, de zeneileg őt nem inspirálja. Az is előfordult már, hogy neki tetszett valami, ami nekem nem igazán. Vagy inkább csuvas dalt válasszunk, mint bolgárt. Ilyeneken szoktunk egyezkedni, de óriási vitáink nincsenek. (nevet) Az első albumnál egyfajta koncepciót követtünk, és szerettem volna, hogy bizonyos hagyományos énekek szerepeljenek az albumon, ám a mostaninál szabadabb volt a választás.

Változtak a dalok ahhoz képest, hogy milyen volt amikor felvettétek, és milyen élőben megszólaltatni?

Sok dalnak változik a hangszerelése, pl. ahol 3-5 gitárszólamot rögzítettünk, azt élőben nem lehet előadni ugyanúgy, olyankor változik a megszólalás. Az első album két és fél éve jelent meg, és pl. most alakítottuk át az „Utolsó átváltozás”-t egy új koncertverzióra. Vagy például a csuvas dalok közül a „De jó együtt dalolgatva jó sört inni” kezdetűben a gitárszólót koncerten szaxofonra cseréltük.

Kísérettel vagy kíséret nélkül izgalmasabb dolog számodra fellépni?

Sokáig énekeltem kíséret nélkül, ugyanakkor sok zenei formációban megfordultam. Az egyéni megszólalás kicsit több izgalommal jár. Ha van zenei kíséret, az ad egyfajta biztonságot. Ha másokkal együtt zenélsz, az közösséget jelent, ami belül is biztonságérzetet ad, pedig ott is nagyon kell figyelni, hogy mihez intonáljak, mik legyenek az arányok, az sem kevesebb feladat. Talán jobban szoktam izgulni, ha szólóban kell énekelni.

Ha egy dalt kellene kiemelned, ami a legjobban jellemez téged, illetve a pályádat, melyik lenne az?

Ez mindig változik, de ebben a pillanatban az új lemezről egy összeállítás áll közel hozzám, ami két track, a „Szemünk-lelkünk” és az „Ádil hullám”, ezek csuvas dalok Berecz András műfordításában, nagyon szép, visszafogott hangzású nóták, filozofikus mondanivalóval.

Az Anima Sound Systemes időszakodra mai fejjel hogy emlékszel vissza?

Szép emlék, főleg, mikor akusztikusabb megszólalású volt a csapat – az ütőhangszerek is –, de egy percig sem bánom, hogy így alakult, mert így volt helyes. Nagyon izgalmas volt, és kihívásként éltem meg 18 évesen, de éreztem, hogy nekem és a népdalnak nem ez az utunk – amit ma is így gondolok.

Ha azt mondom, hogy: népdal, mi az első szó, ami az eszedbe jut?

Nehéz kérdés! (nevet) Nem tudnám szavakban megfogalmazni, ez inkább egy érzés, a hagyományos kultúrához való kötődés. De a magyar mellett másfajta kultúrákat is nagyon szeretek és tisztelek, azok az erők és értékek, amelyeket hordoznak, közel állnak hozzám.

Van olyan népcsoport, amelytől tervezel valamit elénekelni a következő albumom?

Konkrétan most nincs ilyen terv, de lesz a Gödörben egy Svédcsavar című svéd-magyar est, ahol svéd dalt is fogok énekelni. Valószínűleg egy bőgő-ének duó lesz, így maga a feldolgozás sem annyira hagyományos.

Nyáron merrefelé lehet megnézni titeket?

Az új album kapcsán lesz még 13-14 koncertünk szeptemberig, az ország több pontján is bemutathatjuk a dalokat. Mellette akadnak más jellegű meghívások, változatos lesz a nyár, dolgozom új produkción is, van bőven feladat, a háttérmunka kitölti az időmet, ha koncert nincs is olyan sok.

Fekete madár - Bognár Szivia / Szalóki Ági / Herczku Ágnes

Dolgoztál már többek között Sebestyén Mártával, a Sebő Együttessel. Van olyan előadó, akivel szívesen zenélnél együtt?

Nem igazán voltak ilyen álmaim, pl. sosem voltak poszterek a szobám falán, nem voltam ilyen rajongó típus, pedig sok zenét és előadót nagyon szeretek. Ezeket a lehetőségeket valahogy az élet hozta, mindig nagyon örültem minden alkalomnak, Sebestyén Mártának, Berecz Andrásnak, Fábián Évinek, vagy hogy most már két és fél éve az Ágikkal éneklünk együtt (Szalóki Ági és Herczku Ágnes – a szerk.) a Szájról-szájra produkcióban és a lemezemen is vendégeskednek. De bevallom, nem szoktam tervezgetni.

Mit gondolsz, a népi kultúrát a hétköznapokba be lehetne jobban vinni valamilyen módon?

Mindenki az egyéni életében eldönti, hogy ezekhez a hagyományos értékekhez mennyire nyúl vissza, akár a hétköznapi életvitel egyes elemeihez: süt-e kenyeret, szövöget-e otthon, stb. Lehet ebből szemezgetni is, de van aki összefüggésében szemléli és az egész életmódjával ragaszkodik ehhez. Nehéz feladat, de ennek nagy most a divatja, amit meg kell próbálni jó módon megragadni és kihasználni. Pl. a világzene nagyon divatos, amivel fel lehet nyitni néhány ember szemét, hiszen ugyan nem sokan jutnak el az autentikus népzenéhez a világzene által, de mégis kapnak belőle ízelítőt a dalokon, szövegeken keresztül. Így néhányan kíváncsiak lesznek többre vagy mondjuk nem kapcsolják ki a rádiót, ha esetleg népzene szól. Előfordulnak szerencsés és kevésbé szerencsés próbálkozások, és vannak olyasmik, amit én pl. nem tudok elfogadni.

És mi volt az, ami számodra ennyire idegen?

Egy-két éve is hívtak olyan produkcióba, ahol egy Dj-vel kellett volna együtt énekelnem, az Animához hasonlóan, de az nem az én zeném, nem érzem otthon magam. Csak akkor tudok hiteles dolgot létrehozni egy, a hagyományostól eltérő zenei közegben, ha számomra a népdal megmaradhat annak, aminek érzem.

Hol látod magad 10 év múlva?

(nevet) Ez megint a plakát-kategória, nincsenek nagy elvárásaim. Próbálok arra törekedni a párommal, hogy tegyük szépen a dolgunkat, megalkossuk az ötleteinket. Igyekszem nyitott szemmel járni, de nem vagyok egy önmenedzselő típus. Rengeteg mindent adott az élet, sok mindent meg nem. Szeretnék sokat énekelni, jó zenéket csinálni, hitelesen közvetíteni a magyar népdalt, és remélem meglesz ehhez az erőm, egészségem, kellő alázatom tíz év múlva is.

Otthon milyen zenét hallgatsz?

Változó, sokfélét, nem kifejezetten metált vagy elvont stílusokat. Kíváncsiságból rengeteg dolgot meghallgatok, maximum egy perc múlva átkapcsolok máshova, ha nem tetszik. Mivel a párom jazz-zenész, sok jazzt hallgatunk, ugyanakkor különböző népek zenéit, nagyon szeretem pl. az indiai, arab, török, görög zenéket, a keleti kultúrákat.

Mi az élet értelme?

Mindenkinek önmagához és a körülményeihez mérten meg kell próbálnia szeretetben élni és valami olyasmit adni a társainak, a családnak és az embereknek, ami pozitív, szeretetteljes, nemes értékeket hordoz, ami feltölt a hétköznapokban. De ez egy mindennapos küzdelem, csak van, aki többször gondol bele, van aki kevesebbszer, és persze ez a megfejtés is az ember életében időről időre változik.
Portré: B. Vértes Erzsébet
Zenekari kép: Vancsó Zoltán

Bognár Szilvia (Szombathely, 1977. február – ) magyar népdalénekesnő.

Életpályája [szerkesztés]

1977 februárjában született Szombathelyen. Szülővárosában kezdte meg tanulmányait, majd a kőszegi Jurisich Miklós Kísérleti Gimnáziumban folytatta, és az ELTE néprajz szakán fejezte be.

Az ugyancsak szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában furulyázni, majd fuvolázni tanult. Tizenhat éves korában csatlakozott Vasi Népdalstúdióhoz, így került közel a népdalhoz és a népzenéhez, és itt született meg az életen át tartó szerelem az énekléssel. Első felállás, ahol énekesként feltűnhetett, a vas megyei Boglya együttes volt. Innen következő lépésként az azóta is népszerű Anima Sound System következett tizennyolc évesen, ahol három éven át énekelt.

Ebben a „hangrendszerben” a modern zene és a népdal ötvözésével kísérleteztek, azonban a sok pozitív visszajelzés ellenére nem érezte magáénak ezt a stílust és három év elteltével elhagyta a zenekart, figyelmét a néphagyomány komplex megismerésére fordította.

1995-ben nyerte el a Népművészet Ifjú Mestere címet, és ez az elismerés jelentette számára a az elhivatott munka kezdetét is. A „paraszti kultúra”, mint néphagyomány teljes megismerése érdekében „nótafákkal" találkozott, táncokat tanult, a kézműves mesterségekben tette próbára magát. 1998-ban jelentkezett az ELTE néprajz szakára, ahol 2004-ben diplomázott. Szakdolgozatát a népdaléneklésről, mint folklorisztikus jelenségről írta. Benne az énekes néphagyomány átalakulását, „továbbélési” lehetőségeit kutatta.

1995 óta az Állami Népi Együttes meghívott előadójaként, illetve különböző népzenei együttesekben többnyire szólistaként hallható. A Vándor Vokál együttesben 1998-tól 2005-ig balkáni és kárpát-medencei (magyar, bolgár, szerb, horvát, szlovák, rutén, görög és korzikai) többszólamú dalokat énekeltek, általában zenekari kíséret nélkül. Négy éven át volt tagja a többféle zenei és népzenei hatás ötvözésével megszólaló Makám együttesnek, az itt gyűjtött világzenei hatások nyomon követhetőek későbbi produkcióiban is. A Sebő Együttes is rendszeressel is rendszeresen szerepel, meghívott vendégként az énekelt vers műfajában kamatoztatja tehetségét.

A reneszánsz stílust felelevenítő előadást pedig Kónya István lantművésszel közösen hozták létre, ami azóta lemezen is megjelent. 2005-ben Sebestyén Márta is közös éneklésre invitálta, meghívást kapott a Magyar népköltészet albumára. Viszonzásképpen 2006-ban Márta is vállalta a közreműködést az Ének őrzi az időt című lemezemen, Szilvia első stúdióalbumán. Saját zenekara mellett az Etnofon Zenei Társulással és még egy új világzenei formációval is dolgozik, ahol Szalóki Ágival és Herczku Ágnessel közösen tárják népes közönség elé a népdalkincseket. Előadói tevékenysége elismeréseképpen

2004-ben Artisjus díjat kapott, míg a Magyar Rádió „Az év folkénekese” címmel, eMeRTon díjjal tüntette ki. 2007-ben Kodály Zoltán-emlékdíjjal gazdagodott rangos elismeréseinek száma. A magyar népdal határainkon kívüli megismertetésében is jelentős szerepet vállalt a flamand Kadril együttessel való együttműködésben.

Meggyőződése és hitvallása, hogy a népdalnak, mint az önkifejezés egyik legkézenfekvőbb eszközének ma is éppúgy létjogosultsága lehet, mint hajdanán.

Díjai, elismerései [szerkesztés]

• 1995 – Népművészet Ifjú Mestere
• 2004 – Artisjus díj
• 2004 – eMeRTon díj
• 2007 – Kodály Zoltán-emlékdíj

Diszkográfia [szerkesztés]

• Anima Sound System:
  • Shalom – 1995
  • Hungarian astronaut – 1996
  • Anima – 1997
• Makám – Bognár Szilvia – Lovász Irén: Skanzen – 1999
• Vándor Vokál:
  • Feljött a hold – 2000
  • Rózsát ültettem – 2002 (Belgium)
• Vasi népdalstúdió: Gyógyítgatom a szívemet – 2003
• Makám - Bognár Szilvia – Palya Bea – Szalóki Ági: Anzix – 2003
• Makám - Bognár Szilvia: Almanach – 2004
• A Magyar Dudazenekar: Dudásom, dudásom, kedves muzsikásom – 2004
• Bognár Szilvia: Ének őrzi az időt – 2006
• Bognár Szilvia, Herczku Ágnes, Szalóki Ági: Szájról szájra – 2007
• Bognár Szilvia - Kónya István: Rutafának sok szép ága – 2008
• Bognár Szilvia: Semmicske énekek – 2008

Közreműködései [szerkesztés]

• Burány trió: Csillagtalan sötét éjjel – 2000
• Trio Calamona: re Trouvere – 2001
• Fonó zenekar: MIXTVRA CVLTIVALIS – 2002
• Balkan Syndicate: Nikola – 2003
• Djamel: hamza – 2005 (Belgium)
• Kiss Ferenc: Szerelem hava – 2005
• Kadril: de andere kust – 2005 (Belgium)
• Majorosi Marianna: „Jól gondold meg kislány…” – 2005
• Sebestyén Márta: Magyar népköltészet – 2005
• Sebő együttes:
  • Nagy László – 2004
  • József Attila – 2005

Egyéb hangzóanyagok [szerkesztés]

• Táncháztalálkozó – 1997; 1998; 1999; 2000
• Új Élő Népzene – 1995; 1996; 1997; 1999; 2001

Honlapja