A zenészek színpadra lépése előtt
Tasnádi Csaba, a Móricz Zsigmond színház igazgatója, fesztiváligazgató köszöntötte a Kossuth téren összegyűlteket, Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere pedig azt kívánta, legyenek minél többen részesei annak a csodának, ami nyolc napon keresztül vár ránk.

Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a fesztiválnak köszönhetően ebben a megyében tovább tart a nyár és a vidámság, s azt mondta, a rendezvénysorozat egyetlen problémája, hogy olyan széles a kínálat, hogy gyakran nem lehet választani a jobbnál-jobb programok között.

A fesztivál mecénása, az EMFESZ Kft., a cég kommunikációs igazgatója, Gallyas Igor a legszínvonalasabb magyarországi fesztiválnak nevezte a VIDOR-t, mely kapcsán Jókai Anna, a színházi program zsűrielnöke azt mondta, mindannyian tiszta derűre vágyunk, s ez a fesztivál ezt hozza el valamennyiünknek.

Az énekes zene mellett fontos megvizsgálni, hogy milyen kapcsolat van az európai és ázsiai, illetve a keleti népek és a magyar nép által használt hangszerek között. Az európai zenekultúra legtöbb hangszerének ázsiai eredetét az magyarázza, hogy a régi keleti kultúrák messze magasabb színvonalon álltak, mint a korabeli nyugat-európaiak. Az ázsiai hangszerek Európába jutását a tudomány "arab közvetítéssel" hozza kapcsolatba, holott az arabok európai megjelenése viszonylag kései (Kr.u.

magyar népi hangszerek néven a magyar népzenében használt hangszereket értjük.

A magyarság, mint a világ más népei is gyakorlatilag bármit képes hangszerként használni. Ezért a népi hangszerek nagy változatosságot mutatnak a hétköznapi használati tárgyakkal kezdve, mint például a tejeskanna, vagy egy pár kanál, az egész kifinomult hangszerekig, mint amilyen a hegedű, vagy a harmonika.

Hangszereink nagy része ázsiai eredetű.

• Keleti hangszereink: citerafélék, koboz, furulyafélék, tilinkó, doromb, üstdob, láncosbot, pergő, kolomp, cintányér, vonósok, kettős nádsípos hangszerek (tárogató), duda, körtemuzsika.

A TÁROGATÓ TÖRTÉNETE

Néhány évtizede a tárogató majdnem a feledés homályába veszett, mivel a nemzeti ellenállás szimbólumának minősítették. A két világháború között a Zeneakadémián is tanítottak tárogatózni, ám a kommunista diktatúra idején bűnös hangszerré vált. Olyanynyira, hogy az országban fellelhető tárogatókat öszsze akarták gyűjteni, és csak Kodály Zoltánnak sikerült megakadályozni ezt a kultúrbotrányt. A hangszereket és dallamokat a vidék népi tárogatósai mentették át az utókornak.

A Hagyományok Háza Népművészeti Műhelye kilencedszer ír ki lemezpályázatot hivatásos és műkedvelő népzenei együttesek, hangszeres és énekes szólisták, illetve énekegyüttesek részére.

A felhívás célja, hogy a népzenei mozgalom különféle előadóinak színvonalas produkciói egy igényes válogatás keretében CD-lemezen megjelenhessenek. Pályázni hagyományhű népzenei felvétellel lehet.

Szenzációs leletre bukkantam! Mivel régi hobbim a számítástechnika, előfizetője vagyok a Chip magazinnak és a legutóbbi DVD mellékleten többek között talátam egy kis programot és feltelepítettem. Elsőre megtetszett részletes, netről frissülő adatbázisa. Ami a legérdekesebb rengeteg, külön ketyere nélkűl nézhető sok hazai és külföldi TV, valamint rádió is, többek között a FOLK rádió is. A folkradio.hu oldalon megtalálható a részletes műsor és minden fontos tudnivaló.

A Chalaban Együttes mint minden a világon, állandó változásban van. Folyamatosan új dalok, új hangszerelés és új zenészek jellemzik.

Sikerük évek óta tart, és már jóval meghaladta a magyar határokat. Több alkalommal koncerteztek Romániában, Csehországban, Szlovákiában és Ausztriában is. A Múzeumok Éjszakáján nálunk izzítják a közönséget és fokozzák a már-már fokozhatatlant…

Said Tichiti, a marokkói származású zenész alapította a zenekart. Kezdetektől fogva ragaszkodnak a két legfontosabb dologhoz, a profizmushoz és a hagyományokhoz.

Remek hely az Ágnes tanya baráti társaságoknak, akik néhány napot együt szeretnének tölteni, akár családostul is. www.tapiotanya.hu