Monszun együttes
https://www.youtube.com/channel/UCYRnaO5-4JfdXaDsxlZLLwA
Feltöltés: 2010. dec. 16.

népdal és népzene feldolgozás

Vigyázat! Nem te felejtetted el a dalt. Az ismert népdal itt 7/8 ütemben szólal meg. A feldolgozás részben a Gépfolklór együttes feldolgozását követi.

:::::

Amikor 1973-ban – cigány lány létemre – egyetemista lettem az ELTE Bölcsészkarán, egyből a mozgalomba is bekapcsolódtam. Munkás népzenét gyűjtöttünk és a Monszun Együttes tagjaként elő is adtunk munkásszállásokon, ifjúsági klubokban. Még hosszú évekig furcsán néztek rám, annyira újdonság volt a cigány lány közéleti szerepben. Valamikor a hetvenes évek közepén történt, hogy a Bartók Archívum munkatársa, a zenetudós Maróthy János egy külföldi – talán éppen svéd – tanácskozásról hazajövet egy fotót hozott nekem ajándékba azzal, hogy „van ám a világ más táján hozzád hasonlóan gondolkodó cigány asszony! Ne érezd magad olyan egyedül!” Katarina Taikon, a fiatal író fényképe azóta családtagjaim portréival együtt lóg a falamon, biztatást adva félénk mosolyával.

Forrás:
http://romediafoundation.org/blog/2013/05/06/a-ket-taikon-lany/


[...]
Ha úgy tetszik, akkor a második nagy hullám méltó folytatása a Wlisloczky-féle roma folklórgyűjtéseknek, a ’70-es évek eleje és közepe.

Az életem egyik meghatározó élménye az volt, hogy 1972-ben, tizenhét évesen, a “Ki Mit Tud?”-on az első voltam, aki egy ország nyilvánossága előtt megmutathatta a cigány nyelv szépségét, gazdagságát.

József Attila „Tiszta szívvel” című versét, a részint roma fiatalokból álló Monszun együttes előadásában egy cigány népdal szövegeként hallhatta a közönség, általam mondva pedig cigány és magyar nyelvű versként is megszólalt.

A korrajz része, hogy a Monszun együttes annak az ellenzéki mozgalomnak része volt, amely zenével, kultúrával politizált.

Haraszti Miklós, Dabasi Péter, Panyiga-Vas János, Fényes Balázs, Major György, Szabó Kati, Bársony Juli és mások. Ők azok, akik aztán a roma fiatalokkal, nem csak úgy általában foglalkoztak, hanem meghívták őket zenélni, énekelni az együttesbe is.
(https://www.youtube.com/watch?v=uJMM-QKLVBY&list=PLE8EFE8F9FEA06CCE&index=5 )

A Monszun együttes nemzetközi munkásmozgalmi dalokat gyűjtött és énekelt is. Például a Bandiera Rossa-t, a Vörös kakast, vagyis olasz, spanyol, görög antifasiszta dalokat és hasonlókat. Magyarországon a városi folklórt próbálták megtalálni Maróthy János zenetudós közreműködésével, de falvakba és melósok közé is jártak munkásszállásokra zenét kutatni, nem csak a fővárosban, hanem az egész ország területén.

Ebből a sajátos helyzetből fakadóan azt vették észre, hogyha a munkásokat kérdezték, akkor nagyon hamar eljutottak a nótához -, viszonylag kevés népdalhoz -, ezzel szemben viszont a roma melósoknál valami hihetetlen kincshalmazra találtak, ami persze nagyon vonzó és jó zenei alapanyag volt a Monszun együttes számára.

Olyan tehetséges fiatalokkal volt alkalmuk találkozni, mint Szilágyi János, alias „Öcsi”, hogy csak egy példát mondjak, aki olyan szabadon játszott, hogy Maróthy János szerint tökéletes formai felépítésű concertót improvizált, amit aztán a felvétel alapján lekottáztak, szövegekkel megtűzdelték, és az 1972-es „KI MIT TUD?”-on elénekelték. Amit a Monszun együttes hozzátett, az a vokális több szólamra bontás, a hangszerelés, illetve a megfelelő részeken a szövegek behelyettesítése volt.

Amikor az együttes egyik tagja, Bársony János a férjem lett, már együtt jártuk az ország munkásszállóit. Zenéltünk, verset, mesét mondtunk, és folyton arra ösztönöztük az ott lakókat, hogy mutassák meg nekünk ők is, amit tudnak.

A töretlen feltáró munka és az 1972-es „Ki mit tud?” tévéműsor után, egy nagyon különleges helyzet állt elő: változni látszott a viszony a többségiek és a romák között.

Az eddig el nem ismert, és ily módon tulajdonképpen elnyomott roma kultúra, amivel a többségi társadalom legfeljebb a „feketevonatokon” találkozott -, akkor is valószínű úgy, hogy már megint „gajdolnak a cigányok”, milyen hangosak és egyébként se értjük -, az egyszer csak az elit kultúra részeként színpadi előadásban jelent meg: igény lett rá, hogy hallgassák, vagy színházi produkcióként csodálhassák.
(https://www.youtube.com/watch?v=wb1WFVhi0CQ )

Forrás:
http://www.demokrata.info/articles/1390-a-muveszet-erejevel-megmutatni-magunkat