Rövidesen felújítanak egy budai műemlékvillát, ahol korábban Bartók Béla is élt

Három héttel ezelőtt, szeptember 14-én jutott el a Kormányhivatalhoz az építési engedélyezési eljárás, aminek eredményeként rövidesen megújulhat a II. Apostol utca 21. alatti műemlékvilla – látható a vonatkozó hatósági adatbázisban.

A házra a Fővárosi Önkormányzat 2020 végén egy éven át tartó építési és változtatási tilalmat rendelt el, mert megindították a helyi védelem kiterjesztéséhez szükséges eljárást, ezt azonban végül csak rövid ideig kellett fenntartani, hiszen a kormány 2021 áprilisában védett műemlékké nyilvánította az ingatlant.

A vonatkozó jogszabály szerint a cél a villa és kertje teljes egészében való védelme, beleértve a tömegarányát, tetőformáját, homlokzati architektúráját, anyaghasználatát, nyílászáróit, valamint Bartók egykori lakásának belső tereit és térstruktúráját.

Az építési hatósági rendszerben szokásos módon a tervlapok anonimizáltak, így nem tudni, melyik építésziroda rajzai alapján valósítanák meg a munkákat, az azonban egyértelműen látható, hogy többek közt

-- rekonstruálják az eltűnt párkányokat,
-- a nyílászárók egy részét azonos típusú és arcú, gerébtokos megoldásra cserélik,
-- eltűnik a meglévő utólagos beüvegezés a keleti homlokzaton, és visszaállítják az eredeti erkélyt,
-- megszűnik több később vágott ablak,
-- grafit színű cserepek kerülnek a tetőre,
-- pótolják a lábazati terméskő-burkolat hiányait,
-- új, a tető síkjába illeszkedő ablakok születnek,

a felszíni garázst pedig két járművet elnyelő mélygarázs váltja.

A tervek egyelőre nem kaptak zöld utat, de ez rövidesen remélhetőleg megtörténik, a friss műemlék pedig újra a környék egyik legszebb épületévé válik.

Nem a zeneszerző volt az egyetlen híresség, aki megfordult a falak közt: néhány évvel ezelőttig itt működött ugyanis a grafikusként, festőként, illetve animációs film-rendezőként is aktív Cakó Ferenc stúdiója: a báb- és gyurmafilmek egész sora mellett sorozatokat és reklámokat is jegyző művész nevéhez a nyolcvanas és kilencvenes évek legnépszerűbb, gyerekeknek szóló sorozatai – Sebaj Tóbiás (1982-1983), Zénó (1985-1987), illetve a Töf-töf elefánt (1991-1994) – mellett a Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb rövidfilm díjával elismert Ab Ovo (1988), valamint a Berlinben Arany Medvéig jutó Hamu (1994).
https://24.hu/kultura/2023/10/09/ismeretlen-budapest-bartok-bela-apostol-utca-21-kavics-utca-cako-ferenc-felujitas-muemlek-suppinger-ferenc/

Válasz

Bartók Béla hagyatékának precíz feldolgozásával nemcsak a géniusznak, de a saját önbecsülésének is tartozik a nemzet. Mi mindenre terjed ki ez a bonyolult filológiai munka, kik végzik és hogyan, és mit láthat ebből a közönség?
https://magyarnarancs.hu/zene2/a-feneketlen-kut-254780

Válasz

Ezt az utat bejártam - Bartók Bélára emlékezünk | 2020. március 25.

Bartók Béla magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

-- Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
https://www.atempo.sk/hirek/98-hirek/24640-ezt-az-utat-bejartam-bartok-belara-emlekezunk.html

Válasz

Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk Bartókhoz, a zongoristához, érdemes áttekinteni, milyen zongoratanár volt.

Amikor 1901-től a Zeneakadémia zongora és zeneszerzés szakát egyszerre végezte, zongoratanára a legendás Liszt-tanítvány, Thomán István volt. „Mikor Thománhoz kerültem, bizony még valóságos »vadember« lehettem a zongorajáték terén” – emlékezett vissza, utalva arra, hogy technikája nyers volt, de mestere segítségével birtokba vette a játék elméleti rendszerét, beleértve a helyes kéztartást. Két év alatt Bartók koncertező művésszé érett, aki szólistaként és kamarazenészként is fellépett. A zeneszerző hálás volt, hogy Thomán „azok közé a ritka pedagógusok közé tartozik, akik sohasem nyomják el növendékeik egyéniségét”.

Amikor később Bartók maga is az egyetem tanára lett, bizonyára saját munkájában is erre törekedett. Feladatának tartotta, hogy megtanítsa tanítványait a művek precíz megszólaltatására, de el is várta tőlük, hogy előhívják magukból a zene költészetét. Meglehet viszont, hogy ezt az elvet mégsem sikerült gyakorlattá formálnia. Árulkodó, hogy későbbi növendékei úgy emlékeznek, Bartókot sokan utánozták a tanítványai közül, sőt mintha egyenesen bűvkörébe estek volna. Hernádi Lajos például így írt: „anélkül, hogy Bartók a saját egyéniségét »rá akarta volna kényszeríteni« tanítványaira, a belőle áradó szuggesztivitásnál fogva ez minden növendékénél akaratlanul is bekövetkezett”. Ugyanakkor Bartók hajlamos volt megmunkálni azoknak a tanítványainak a játékát, akiket nem tartott elég karakteres személyiségnek és tehetséges zenésznek. Ezért fogalmazott így Klein Erzsébet: „Nem gondolom, hogy mindig igaza volt, és húsz évbe telt, míg leráztam magamról a hatását.”

A történethez hozzátartozik, hogy Bartók egy idő után „börtönnek” érezte a zongoratanítást, mivel elvette az időt a komponálástól és a népzenétől.

Nem volt született zongorapedagógus, fogalmazta meg találóan Veress Sándor: ez abból is kitűnt, hogy „technikai problémákkal – mint rossz kéztartás, valamilyen rossz feszültség a mechanizmusban – ő nem foglalkozott. Holott ez nagy zongorapedagógusoknál integráns része a tanításnak. Bartókot a zongoratanításnak ez a része nem érdekelte. (…) Miért volt ez így? Ennek nyitjára később jöttem rá. (…) Bizonyára minden technikai problémát megoldott ösztönösen, anélkül, hogy nehézségbe ütközött volna. Mivel pedig nem ismerte ezeket a problémákat, ezért másoknál sem tudta őket korrigálni.” Bartók osztályából alig került ki híres zongoraművész, de az is igaz, sokan akartak a tanítványai lenni. Nem azért, mert tanárként olyan kiválónak tartották, hanem azért, mert tanítványai többnyire általános zenei tehetségükkel tűntek ki.

https://fidelio.hu/klasszikus/a-mosolygo-bartok-es-a-zene-az-otvonal-mogott-162445.html

Válasz