Ma 80 éve, 1945. szeptember 26-án New York-ban 64 esztendős korában meghalt Bartók Béla.

Tántoríthatatlan antifasiszta volt, nézetei, más népek kultúráját is kutató, magasba emelő egyetemes munkássága miatt a politikai kurzus támadásainak kereszttüzében élt, szlovák és román népdalgyűjtései miatt még hazafiatlansággal is megvádolták. 1930 és 1936 között itthon nem játszotta saját műveit, a náci hatalomátvétel után többé nem lépett fel Németországban.

1938-tól erősödött benne a kivándorlás gondolata. Mielőtt 1940 őszén Lisszabonban hajóra szállt, ezt írta bázeli ismerősének: "Ez az utazás voltaképp ugrás a bizonytalanságba a biztos elviselhetetlenből.”

Amerikában dolgozott tovább, dicsőség övezte,a Columbia egyetem már decemberben díszdoktorrá avatta, Egyre súlyosbodó leukémiáját gondosan kezelték, de soha nem kért amerikai állampolgárságot, haza szeretett volna térni egy szabad országba. Élete végén írott nagy műve a honvágyát is zenébe foglaló vallomás, a Concerto, illetve a Yehudi Menuhin számára komponált Hegedű szólószonáta.

New York-ban temették el, hamvai 1988. július 7. óta a budapesti Farkasréti temetőben nyugszanak.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=25266800429587813

A fényképen: Bartók Béla úton Amerikába az Excalibur fedélzetén. 1940. október 20-án indultak Lisszabon kikötőjéből, október 30-án kötöttek ki New York-ban.

https://youtu.be/Uj-tEtxGrp0
https://youtu.be/LtBDY0fjx34
https://youtu.be/VaDGQJRPGfM

Válasz

Bartók gyerekeknek szóló zongoradarabjait vette lemezre Ádám Júlia - 2025. augusztus 7.

A Gyermekeknek zongorasorozat I. és II. kötetéből, valamint Bartók másik, haladóknak írt előadási darabjait is tartalmazó, Mikrokozmosz című sorozatából válogatott a magyar származású Ádám Júlia zongoraművész. A Bartók Piano Works – Land of my Early Childhood című lemez a Hunnia Records gondozásában jelent meg.

https://www.youtube.com/watch?v=WnW04o6ZqS8&list=RDWnW04o6ZqS8&start_radio=1

Bartók Béla és Kodály Zoltán 1906 decemberében közösen publikálták a Magyar népdalok énekhangra zongorakísérettel című kiadványukat, melyben 20 népdalfeldolgozásuk jelent meg. Ahogy a bevezetőben írták: „…A magyar népdal a Hangversenyteremben! különösen hangzik ma még.” Forrásanyagaik egy része Vikár Béla fonográfos felvételeiből, másik fele viszont már saját, első gyűjtéseikből származott.

Az új magyar zenei irányzatot képviselve Bartók és Kodály az 1900-as évek elején a paraszti közösségekben még fellelhető népzene több évszázados esszenciális értékei mellett álltak ki. Felismerésüket szervezett és szisztematikusan összeállított gyűjtőútjaik követték, melyek a magyar népzene mellett – rövid idő után – a környező népek zenéinek gyűjtésére is kiterjedt.

Népzenei gyűjtéseik megindításától kezdve mindkét zeneszerző műveiben számos helyen fellelhetők a népzenei behatások, felbukkannak a gyűjtött népi dallamok. A népzene világa végigkísérte őket az előadóművészi, zenetudósi és zeneszerzői pályájukon. Kompozíciós zenéjük a kelet-európai gyökerekből táplálkozik, mely az identitást, a kulturális hagyományok átvételét és továbbadását is jelentette egyben. Ez az irány tette progresszív, új magyar zenéjüket világhírűvé. Műveikben a népzene összeforrt az európai zenekultúra hagyományaival, egyéni hangzásúvá téve modern zenekari, kamara, szóló hangszerre és kórusra írt darabjaikat egyaránt.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet (korábban: MTA Zenetudományi Intézet) zenekutatóinak köszönhetően az elmúlt évtizedekben mind a Bartók, mind a Kodály műveiben előforduló feldolgozott dallamok forrásjegyzéke elérhetővé vált az érdeklődők számára, legyen az magyar, szlovák, román, rutén, szerb vagy arab eredetű.

1908–1909-ben 4 kötetbe válogatva írta meg Bartók Béla a Gyermekeknek című zongorasorozatát, mely egy több mint nyolcvan darabból álló zongorapedagógiai mű, benne magyar és szlovák népdalok feldolgozásaival. A darabok a hangszeres technikai tudás fejlesztése mellett a népi dallamokra alapozva mutatják be a kezdő zongoristák számára a népzene világát, ami Bartók és Kodály szerint az egyik legfontosabb a zenei nevelés és alapvetően a műveltség szempontjából. A két zeneszerző gyermekeknek írt műveikkel új irányt mutatott a 20. századi magyar, erősen német behatású zenepedagógiának.

A Gyermekeknek zongorasorozat I. és II. kötetéből, valamint Bartók Béla másik – haladóknak írt előadási darabjait is tartalmazó – Mikrokozmosz sorozat utolsó, 6. kötetéből válogatott Ádám Júlia (zongora), aki több évtizedes külföldi pályafutása után tért vissza Magyarországra, hogy a Gyermekeknek teljes 1. és 2. kötetéből, valamint Bartók Mikrokozmoszának az utolsó teljes kötetéből felvételeket készítsen.

A magyar származású előadóművész családjával 1957-ben vándorolt ki Ausztráliába, majd a sydney-i Konzervatórium után Nagy-Britanniában a Royal College of Music-ban folytatta zenei tanulmányait. Később Kentner Lajosnál és másoknál is tanult Európa-szerte. Pályája során szólistaként fesztiválok, kamarazenei előadások fellépője volt. A BBC (Egyesült Királyság) és az ABC (Ausztrália) számára számos szóló felvételt készített. Tanárként versenyek zsűritagjaként is tevékenykedik.

Az album címe – Land of my Early Childhood – az előadó gyermekkorára, meghatározó élményeire, (egy éven át részt vett a Fővárosi Zeneiskola előkészítő tanfolyamán) a zongoratanulás során Bartók darabjaival való találkozásra utal.

Bartók Béla klasszikussá érett 20. századi zenéje ma is rendkívül frissen hat és népi dallamok általa történt feldolgozásaira is illik, amit gyakran Haydn billentyűs zenéjére mondanak: a kis zenei formák zseniális mestere.

Az albummal kapcsolatban rendkívül pozitív, hogy a darabok előadási tempói nincsenek széthúzva: sem gyorsabbra, sem lassabbra véve, mint az eredeti, zeneszerzői elgondolás. Gyakran találkozni más Bartók-interpretációkkal, melyeknél a briliáns technika szárnyain a zeneszerző ideájától nagyon eltérő, rendkívül gyors előadói tempó egészen más kompozíciós képet ad át a hallgatóknak. A népdalfeldolgozásoknál Ádám Júlia a forma és formálás szoros viszonyában adja át a zeneszerző gondolatait, mindezt egyéni hangszínnel fűszerezve. Hihető és egyéni zongorajáték hallható az albumon, olyan Bartók-előadás, mely mentes a szélsőséges tempóvételektől, a túlerőltetett frazírozásoktól, a kottaképtől eltérő előadási módoktól.

Az előadóművész billentése plasztikus, érzékeny, de a karakter sem hiányzik belőle. Szép dinamikai íveket hallunk, főleg a Mikrokozmosz 6. kötetből kiválasztott, Bartók által már koncertpódiumra is ajánlott hosszabb előadási darabokban, például a más előadók által is nagyon kedvelt Ostinato (146.) és a Hat tánc bolgár ritmusban (148-153.) darabok esetében. A zongorista Bartók-előadása a szükséges helyeken a perkusszív hatást is közvetíti, kemény, nyers erejével.

Julie Adam kitűnő CD és digitális lemeze (PureDSD256), a Hunnia Records gondozásában megjelent Bartók Piano Works – Land of my Early Childhood a magyar zenei gyökerekhez és a népzenéhez mint „tiszta forráshoz” való visszatérés megjelenítése. Mindez a Bartók Béla által megformált, zongorára írt kompozíciókon keresztül. Amikor az érték a zenei hagyományokból érkezik, s válik a kompozíció részévé.

https://papageno.hu/blogok/te_csak_hallgass/2025/08/adam-julia-bartok-lemez/

Válasz

Akadémiai Dolgozók Fóruma: A forradalom után néhány hónappal például az MTA Irodalomtudományi Intézetében házkutatást tartott a karhatalom. A tárlat egyik megrendítő dokumentuma az intézeti igazgató erről szóló beszámolója. Az „íróasztalokat, és szekrényeket a legnagyobb részletességgel átkutatták. Azokat az íróasztalokat, melyek kulccsal voltak zárva, így többek között az igazgatóhelyettes íróasztalát is, felfeszítették. A kutatás során a szekrényekben és az íróasztalokban nagyarányú rendetlenséget csináltak”. Az írás szerint a „feljegyzések, hatalmas cédulagyűjtemények összekeverése kutatóink egy részének munkáját nagy mértékben hátráltatja. Tudomásom szerint a Magyar Népköztársaságnak nincsen olyan törvénye, amely lehetővé teszi, hogy egy tudományos intézet zárt helyiségeiben annak vezetője, egyetlen munkatársa nélkül házkutatást tartsanak, nagy értékű tudományos gyűjteményeket [köztük Bartók Béla hagyatékát] hozzá nem értő kézzel durván felbolygassanak."

https://hang.hu/tudomany/kuzdelem-a-fennmaradasert-177187
___

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be Lovász László, az MTA elnöke

http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/alkotmanyjogi-panaszt-nyujtott-be-lovasz-laszlo-az-mta-elnoke

Válasz

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.

Megszeretni egy zeneszerzőt nem nehéz, főleg, ha az a zeneszerző Bartók Béla. Csak a megfelelő műveket, műrészleteket kell megtalálni. Mahlerhez a Titán-szimfónia III. tételét, Arvo Pärthoz a Cantust, Ligetihez a Lux Aeternát ajánlhatom. Kurtághoz a Stelét, Max Richterhez A négy évszak-átiratot, Terry Rileyhoz a Kronos Quartetnek írt G Songot.

De mi van, ha azt mondom, Bartók Béla zenéje a legtöbb zenehallgatónak még ma is disszonáns, idegen, ismeretlen? Lehet, hogy Önnek is. Ebben segít a következő lista. Használati utasításként annyit: hallgassa őket az általam ajánlott sorrendben.
https://fidelio.hu/klasszikus/5-zenemu-amely-kapudrog-lehet-bartok-belahoz-143872.html
___

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – ... https://hu.wikipedia.org/wiki/Bart%C3%B3k_B%C3%A9la_(zeneszerz%C5%91)

Válasz