Gyakran találkozom mostanában olyan lemezekkel, amik érdekesek. Arra gondoltam, hogy egyikről-másikról beszámolnék itt úgy, mintha csak betévedt volna valaki hozzám a konyhába, és egy tea mellett meghallgatnánk. Csinálnék fényképeket a borítóról, és néhány részletet a zenéből is megmutatnék. Ha működik a dolog, akkor ez lesz a "CD az ablakban" sorozat. Akkor indulunk.

Szájról szájra – Bognár Szilvia, Herczku Ágnes, Szalóki Ági

Juhász Gábor – gitár, Nikola Parov – kaval, billentyűs hegedű, ír furulya, gadulka, duda, buzuki, Mester László – hegedű, brácsa, ütőgardon, Kovács Zoltán – bőgő, Dés András – ütőhangszerek

FolkEurópa FECD035, 2007

A napokban a postaládámban találtam egy CD-t. No, ez mondjuk nem volt annyira meglepő, hiszen vártam már rá. Ugyanis nemrég felhívott Lelkes András, a Folkeurópa kiadó főnöke a hírrel, hogy a Szájról szájra lemezt kísérő reklámfüzetbe bekerült az egyik fényképem, amit Bognár Szilviáról készítettem. Megbeszéltük, hogy a fotóért cserébe küld egy tiszteletpéldányt, az jött most meg.

Gyorsan betettem az autóba, míg beértem dolgozni, a felét meg is hallgattam. Visszafele meg a maradékot. Aztán otthon még egyszer, kétszer. Az asztalom mellett van egy gitár, csak úgy, gyakorolni. Azt vettem észre, ahogy hallgatom a lemezt, hogy egyik-másik nótánál felkapom a hangszert, már hozzá is játszok, dallamokat tanulok, akkordozom, tetszik. Ez persze nem csoda, hiszen a zenészekkel-énekesekkel sok a közös szál. Bognár Szilvi sokszor vendég nálunk, a Sebő-együttesben, Gézával és Ivánnal a kilencvenes években mi voltunk a Zsarátnok, Nikola Parov keze alatt.

A lemez kívül-belül igen eklektikus, látszik, mindenki hozzátette a magáét. A borító stílusa nagyban emlékeztet Szalóki Ági honlapjára, és igen, a grafikát jegyző Bogdán Csilla már dolgozott Áginak korábban. Sajnos a borító az egész produkció leggyengébb pontja. Sokféle véleményt szedtem össze, az ismerőseim közül volt aki welness-magazinra asszociált, volt aki babafürdőszobát emlegetett, a tizenéves lányoknak pedig kimondottan "bejött" a dizájn. Abban mindenesetre egyetértettünk, hogy ehhez a zenéhez ez nem passzol. Viháncoló lányok a zöld mezőn, homályos képeken, rózsaszín virágokkal – ez teljes tévedés. Az ilyen felületes, sztereotip megközelítés ellentétben áll mindazzal, amit a lányok és a zenészek eddigi pályájuk során csináltak. A tavalyi karácsonyi Millenáris-koncerten például igazán gyönyörű díszlettel és fényekkel örvendeztették meg a közönséget – erre emlékeztet a tok legbelső oldalán a bojtos ruha szép fotója -, miért nem lehetett abból kiindulni? A zenészek fényképe pedig, hát elnézést, de utoljára a nyolcvanas években volt "divat" ballonkabátban kiállni a fenyőfa elé, zenekari fotózás címén.

A dizájn betűtípusa a Platelet, ami egy jópofa font, címnek tökéletes, kenyérszövegnek kevésbé (a nagybetűit nehéz megkülönböztetni a kisbetűktől). A dalszövegeket nem is ezzel szedték, de akkor az ismertetőt miért?

Szerencsére a zenéről csak jót mondhatok. Először is jó sok: 66 perc. Hosszú, de egyáltalán nem unalmas (egyszer érdemes lenne arról is értekezni, hogy a CD 74 perces kapacitása hogyan és mikor változtatta meg a zenei világot – gondolok itt a vinyl-lemezek 40-45 perces korlátjára). Másodszor is, szépen szól: minden hangszer karakteresen hallatszik, modern, dinamikus a hangzás, Kölcsényi Attila, Tom-Tom Stúdió. A lányok hangja is szépen simul össze, egy-két hely van csak, ahol észrevehetően halkabban lép be egyikük-másikuk. Néhány dal énekkel kezdődik, hangszerek nélkül, a lélegzetvétel is tisztán hallatszik, ettől nagyon bensőséges, személyes.

A zenészekről nem kell hosszan értekezni, remek szakemberek, művészek, értik a hangszereiket, jó a "sound"-juk, alázattal közelítenek a feladathoz, igényesek a szólók.

A dalok nagy részét Juhász Gábor jegyzi – a 12-ből nyolcnál olvasható a neve – rögtön az első három számot is. Hangszerelési stílusa jellegzetes: nagyívű dalok, popos szerkesztés, sok ismétléssel, sok kánonnal. Ettől az egész revü-jellegű lesz, talán egy kicsit kevesebb áhitat jobban illene a szövegekhez. Nagyon jó a Sem esőben a billentyűs hegedű (nickelharpa, a wikipédia szerint nyckelharpa) és a brácsa (milyen jól lehet használni ilyen popos környezetben, szintiszőnyegnek a gitár alá).

Az Elmegyek Kovács Zoli darabja Bognár Szilvinek, tetszik a közjáték, nekem megidéz egy régi Zsarátnok-számot, az első lemezről a Meseno horo-t.

A következő egy szép széki népdal, a Jólesik a bús szívnek... kezdetű. Aztán ahogy a második versszak után kiáll a brácsa, és egyedül marad szólózni a gitár és a bőgő, az szerintem az egyik nagy pillanata a lemeznek.

Aztán elindul a balkáni zúzás, Apókáé (benne a klasszikus szekund-súrlódásos női kórussal), Anyókáé (egy nagyszerű tempójú 9/8-ados trno mome), ez Nikola Parov igazi világa, őt igazán ezért szeretjük. Egy apró hiba: a füzetben a dalszövegek angolul és magyarul is szerepelnek. A bolgár változatok a lábjegyzet szerint Szalóki Ági honlapján olvashatóak. Szerintem még nincsenek fent. Sőt, még ez a lemez is hiányzik.

A Lidlidli nem egy áruház neve. Egy klasszikus műfajt, a dudautánzást mutatja be (a dal címe persze magában hordoz egy szponzorációs lehetőséget is). A dalt a lányok még Palya Beával állították össze, becsülettel ki is írják a nevét a szerzők között.

Egyik kedvencem a lemezről a gyimesi összeállítás, az Édes kicsi galambom című, remek a gardonos-hegedűs csujogatás, és aztán ahogy elindul a vonat benne!

A Gyújtottam gyertyát ismét Juhász Gábor feldolgozása, egy bolgár és egy magyar népdal összegyúrása, némi íres beütéssel. Sebestyén Mártától hallottam először ilyet, egy tolnai és egy ír népdal kapcsán, bizonyítva, hogy a régi európai kultúra közös nyomai még fellelhetőek.

És a végére került két vallásos témájú dal, a Betlehem és a Paradicsom. Nagyon szép, nyugodt dalok, karácsonyi ajándékként is hallgathatóak.

Értékelés: B+ (A Quart zenei portál szimpatikus skálája alapján).

Ajánlom mindenkinek, ajándéknak vagy csak úgy. Én készítettem egy biztonsági másolatot a lemezről (kocsiban ugyebár nem tartunk eredetit), úgy még a borító sem látszik.

És akkor jöjjön a beígért zene – összeállítottam egy kis ízelítőt a dalokból:

Kapcsolódó linkek:

Hangvető, Nikola Parov, Bognár Szilvia, Szalóki Ági

(forrás: rejtelmek.hu)