Kérdezze mérnökét! Izzad az áramhálózat, mégis megmenthető – a pénztárcánkkal együtt
aug 3, 2026 | kamarai hírek, praxis

Magyarországot extrém aszály és hőhullám sújtja, az áramfogyasztás minden korábbi nyári rekordot megdöntött. De a probléma nem csupán az, hogy sokat fogyasztunk, hanem az is, hogy mikor és hogyan.

Néhány egyszerű, épületfizikai elven alapuló praktikával úgy tarthatjuk hűvösen otthonunkat, hogy közben az energiafogyasztásunk is csökken. A megfelelő árnyékolás, a tudatos szellőztetés és a háztartási gépek okos időzítése nemcsak a villanyszámlát mérsékelheti, hanem az országos villamosenergia-hálózat terhelését is csökkenti a nyári csúcsidőszakban.

Egy átlagos magyar fogyasztó egy fárasztó, 40 fokos csúcshőmérsékletet elérő kánikulai munkanap után este hatkor esik haza az összkomfortos lakásba. Első dolga, hogy a klímát csutkára és 18 fokra tekeri, hiszen odabent minimum tíz fokkal melegebb van – programozva még sohasem használta a split berendezést. Mivel azonban egy kis friss levegőre is szüksége van, az oxigén jótékony hatásait ismeri, ezért az ablakot bukón ugyan, de nyitva hagyja. Bemelegíti az elektromos sütőt a vacsorához, a családban elindítják a mosógépet, az elektromos autót pedig feldobják a töltőre, hiszen holnap is van nap, menni kell dolgozni. Nincsenek egyedül. Hőségriadó idején mindössze 48 óra alatt az aktívan hűtött otthonok aránya 11 százalékról 58 százalékra ugrik Magyarországon. Ha mindezt felszorozzuk több százezer háztartással, máris megkapjuk a tökéletes receptet egy országos áramhálózati infarktushoz. Friss köznyelvi fordulattal élve: a krízist.


De tele vannak a tetők napelemmel – az miért nem elég?

Napközben, amikor hét ágra süt a nap, a hazai napelemek ontják magukból az áramot. Olyannyira, hogy a villamosenergia-tőzsdén ilyenkor az árak sokszor negatívba fordulnak. Ám este 6 és 9 óra között a nap lebukik Európa felett, a napelemek termelése pedig drasztikusan visszaesik.

Pontosan ekkor, az esti csúcsidőszakban indulnak be az átlagos magyar és nyugat-uurópai háztartások otthoni gépei. Hogy a helyzet még izgalmasabb legyen, hazánk legfontosabb áramtermelője, a Paksi Atomerőmű is szenved a hőségtől. Az aszály miatt a Duna vize rekord alacsonyra apadt, a folyó hőmérséklete pedig eléri, sőt meghaladja a kritikus szintet. Az előírások miatt ilyenkor az erőművet vissza kell fogni, illetve jelenleg éppen le kell állítani. Ilyenkor a rendszerirányító csak kapkodja a fejét és kénytelen méregdrága csúcserőműveket indítani és külföldről importálni az áramot, ami az esti órákban jelentős ártüskéket is okoz.


Így használ el négyszer több energiát a klíma

Rengetegen élnek abban a tévhitben, hogy a split klíma friss levegőt fúj be, miközben a berendezés kizárólag a benti levegőt forgatja és hűti. Találkoztam olyan modern mérnöki irodával, ahol csupa diplomás szakember jelenléte mellett is gyakran előfordult, hogy a klíma ezerrel zúg, az ablak pedig bukóra van nyitva. Miért? Mert szubjektíven úgy érzik, a huzat frissít, miközben a valóságban a kinti 40 fokos, fülledt levegőt engedik be. Mi történik ilyenkor a színfalak mögött? Ha csak résnyire is kinyitjuk az ablakot, a kinti, gyakran párás meleg beömlik a szobába. A klímának innentől kezdve nemcsak a levegőt kell lehűtenie, hanem a benne lévő párát is ki kell vonnia. A nyitott ablakok miatti hőterhelés következtében akár négyszeresére is ugorhat a villamosenergia fogyasztásunk. A gép sosem éri el a beállított hőmérsékletet, a kompresszor 100 százalékon üvölt megszakítás nélkül, mely nemcsak a villanyszámlát emeli az egekbe, de a berendezésekre is káros hatással van.


Nem kell megfőni a lakásban és a takarékoskodhatunk is az energiával

Nem kell feltétlenül szaunában élnünk az elektromos hálózat megmentéséhez. Néhány, az épületfizikát segítségül hívó trükkel a kényelmünk is megmarad, és a villanyszámlánk is barátságosabb lesz.

– Ha friss levegőre vágyunk a hűtött szobában, felejtsük el a bukóablakot! A helyes technika az ütésszerű szellőztetés. Kapcsoljuk ki a klímát, majd 3-5 percre tárjuk sarkig az ablakokat, lehetőleg kereszthuzatot csinálva. Ez a rövid idő pont elég ahhoz, hogy a teljes benti levegő kicserélődjön oxigéndúsra, de a falak és a bútorok még nem melegszenek át. Utána ablak be, klíma vissza.

– A klímát ne este járassuk csúcsra, kapcsoljuk be napközben, 11 és 15 óra között, amikor az országos hálózat roskadozik a napenergiától. A tégla- és vasbeton falak kiváló termikus akkumulátorként működnek. 8-12 órás fáziskéséssel képesek tartani a hűvöset. Amit délben belehűtünk a falba, az este fogja kellemesen hűvösen tartani a szobát. A kritikus esti órákban a klímákat az áramhálózatunk védelmében érdemes lekapcsolni.

– Sokan azt hiszik, ha behúzzák a belső sötétítőt, meg is oldották az árnyékolást; ez tévedés. A belső sötétítő a melegnek csupán a 20-25 százalékát fogja meg, hiszen a napfény már átjutott az üvegen, felfűti a függönyt, ami utána radiátorként sugározza a hőt a szobába. A megoldás, hogy kívül kell megállítani a napot. Egy külső redőny vagy zsaluzia a hősugárzás 75-85 százalékát kint tartja.

– Ha nincs légkondi, vagy egy tizedik emeleti, felforrósodott panelben lakunk, bevethetjük a fizika trükkjeit is. Egy kartonlapra ragasztott sima háztartási alufólia az ablakra téve, kifelé fordítva kiválóan veri vissza a napsugarakat.

– Ha több szintes házban lakunk, éjszaka nyissuk ki a lenti és a legfelső emeleti ablakokat is. A meleg levegő természetes módon felfelé száll, mely kéményhatás miatt áramfogyasztás nélkül, magától jön létre a huzat.

– Teregessünk nedves lepedőket vagy törölközőket az éjszaka nyitott ablak elé. Ahogy a víz párolog, hőt von el a kintről beáramló levegőből, így érezhetően hűvösebb fuvallatot kapunk.

– A mosógépet, szárítógépet, mosogatógépet programozzuk úgy, hogy ne este 7-kor induljanak el, hanem nappal, sőt éppen a déli órákban. Az elektromos autót – mely önmagában felér 5-10 klíma fogyasztásával – soha ne töltsük az esti csúcsban. Időzítve, éjjel 10 után, vagy napközben a munkahelyen töltsük.

– Ha van otthon saját napelemünk és akkumulátorunk, a délben eltárolt energiát kifejezetten este használjuk el.

Bár ma még a legtöbben fix árat fizetünk az áramért, a színfalak mögött már zajlik a változás. Magyarországon is megindult az idősoros elszámolás azoknál, akik okosmérővel rendelkeznek. Ez egyelőre nem fáj a pénztárcánknak, de megágyaz a jövőbeli árazásnak. Amikor süt a nap és rengeteg a napenergia, az áram szinte ingyen lesz, de az esti csúcsidőszakban mélyebben a zsebünkbe kell majd nyúlnunk.

Szoktassuk tehát rá magunkat (és a háztartási gépeinket) arra, hogy a fogyasztását a déli vagy az éjszakai órákra toljuk, mely a jövőben nagyon komoly spórolási lehetőséget eredményez. Mindeközben pedig ahhoz is hozzájárulunk, hogy a legforróbb nyári estéken sem borul sötétségbe országunk.

https://mernokvagyok.hu/kerdezze-mernoket-izzad-az-aramhalozat-megis-megmentheto-a-penztarcankkal-egyutt/

Válasz

Zsoldos Báró Zoltán – Kőszeg ’91 (Ost-West Folk feszt; első rész)
https://videa.hu/videok/zene/zsoldos-baro-zoltan-koszeg-91-ciroka-zwei-zupf-YocAv5XDThrWkr6B

Előzmény

Válasz

A makámák vonzásában - interjú Krulik Zoltánnal | 2017. június 15. - beatkorSzaki

Egy lexikonbeli szócikk szerint a makám „szellemes férfiak társaságát” jelenti, ami korai korszakában igaz is volt a besorolhatatlan műfajú, instrumentális kamarazenét játszó Makám együttesre is, melyet Krulik Zoltán alapított 1984-ben. Egy másik definíció szerint az arab eredetű szó olyan zenei hangsorokat (makámákat) takar, amelyekben a rögzített, illetve az improvizatív elemek egyszerre vannak jelen. Ez is igaz a mindenkori Makám-muzsikára, ezzel együtt a zenekar jelenlegi felállása – az úgynevezett vokális korszak szellemében – már inkább a dalműfajhoz kötődik, mint a kortárs hangszeres kísérleti kompozíciókhoz. Az együttesben megforduló énekesnők pedig tovább szélesítették ama szellemes férfifők körét, akik közül Krulik Zoltán maradt meg a Makám vonzáskörében. Életművének vezérmotívumai is ehhez a szinte állandó átalakulásban lévő formációhoz vezetnek, melyben a véletlenszerű fordulatok és a tudatos döntések valóban úgy harmonizálnak, mint a fentebb körülírt makámákban.

Papp Máté:
Mi volt az a tipikusan magyar vonás, ami megkülönböztette a muzsikátokat az akkor még nem „világzenének” nevezett, de lényegében world music ízű zenék között?

Krulik Zoltán:
A parlando-rubato például, ami olyan mélyen van bennünk, hogy ezt nem lehet tanítani, sem lekottázni. Nagyon érdekes, hogy Nyugat-Európában azért nem tudnak sok mindent lejátszani a magyar zenéből – Bartók bizonyos dolgait sem –, mert valami hiányzik, ami csak itt van meg, amit egy magyar zenész ab ovo tud, és ezek főleg lelki tényezők, de hozzátenném, hogy a nyelvünkből, a magyar nyelv zenéjéből is erednek. Erről ír a már említett Szabados is, aki szintén példaértékű számomra, jártam a koncertjeire a Kassák Klubba. Itthon ez a fajta „világzene” viszont még viszonylag ismeretlen volt, hiszen indiai és balkáni zenei struktúrákat építettünk be a kompozíciókba, jócskán elrugaszkodva az akkori trendektől. Fejtegettem, hogy mitől ilyen erős ez a Kelet felé vonzódás, és természetesen a gyerekkorban találtam támpontokat: az Ezeregyéjszaka meséit, Benedek Elek mesekönyveit, amikből otthon lefekvés előtt olvasott anyám. Persze olvasta ő a Nemo kapitányt meg a Pál utcai fiúkat is, de ezek napközi olvasmányélmények voltak, este, lefekvéskor a perzsa mesék jöttek, könyvekből vagy tekerős vetítőből, a falon megelevenedve. Emlékszem egy ilyen perzsa mesefolyamra: elmegy a ház ura és otthon hagyja a gyönyörű szép lányát, a papagájára bízza, hogy vigyázzon rá. A lány meg elvágyódik persze, nincs otthon a papa, üres a ház, jó lenne ide-oda menni, de a papagáj feladata, hogy otthon tartsa, ezért eleinte szép, majd egyre izgatóbb történetekkel csábítja az otthonmaradásra és ringatja álomba, illetve azzal riogatja, hogyha kimegy az utcára, akkor szablyás útonállók fognak leselkedni rá…
https://beatkorszak.blog.hu/2017/06/15/a_makamak_vonzasaban_interju_krulik_zoltannal
___

Makám + Muzsikás -1991-2- Ost-West Folk feszt, Kőszeg
https://videa.hu/videok/zene/makam-muzsikas-1991-2-ost-koszeg-1997-qMZh3ea2l05WqowF
___

Makámelmélet

A „makám” szó arab eredetű, sokféleképpen fordítható (pl. szakasz, csomópont, útkereszteződés, stb.), zenei értelemben pedig már a 8. századtól használják. Egy makám szabályok összességeként fogható fel, ami meghatározza a zenemű, vagy az improvizáció hangkészletét (amely felmenő és ereszkedő dallam esetén különbözhet); a fontos hangokat (kezdő- és záróhang, valamint azok a hangok, ahol a dallam megpihenhet); és a jellemző dallamfordulatokat. A kifejezés és változatai ezzel az értelemmel megtalálható az arab (maqam, maqamat), török (makam, makamlar), azeri (mugam) zeneelméletben. A perzsában felváltotta a dastgah, amivel párhuzamosan a zenei rendszer is nagyobb – leginkább szűkítő – változtatásokon ment keresztül. A makámok száma vidékenként, iskolánként változó (20 és több száz között), de általánosságban az egyszerűsödés jellemzi a folyamatot. Bár a terminus zenetudósok tollából származik, nem csak a klasszikus zenére érvényes. Az arab zeneelmélet a különböző vidékek és népcsoportok dallamtípusainak összeírásával kezdődött, ami megmagyarázza néhány makám nevének az eredetét (pl. Hijaz, Isfahan, Kurd, Bayat-e-tork). Emellett a klasszikus zene nagy hatással volt a mindenhol jelen lévő szakrális zenére, valamint – leegyszerűsített formában – a városi és népzenére is. Így nyugodtan állíthatjuk, hogy a közel-keleti zene lényegét a makámok alkotják. ...
http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Mak%C3%A1melm%C3%A9let

Válasz