Zsoldos Báró Zoltán – Kőszeg ’91 (Ost-West Folk feszt; első rész)
https://videa.hu/videok/zene/zsoldos-baro-zoltan-koszeg-91-ciroka-zwei-zupf-YocAv5XDThrWkr6B

Előzmény

Válasz

A makámák vonzásában - interjú Krulik Zoltánnal | 2017. június 15. - beatkorSzaki

Egy lexikonbeli szócikk szerint a makám „szellemes férfiak társaságát” jelenti, ami korai korszakában igaz is volt a besorolhatatlan műfajú, instrumentális kamarazenét játszó Makám együttesre is, melyet Krulik Zoltán alapított 1984-ben. Egy másik definíció szerint az arab eredetű szó olyan zenei hangsorokat (makámákat) takar, amelyekben a rögzített, illetve az improvizatív elemek egyszerre vannak jelen. Ez is igaz a mindenkori Makám-muzsikára, ezzel együtt a zenekar jelenlegi felállása – az úgynevezett vokális korszak szellemében – már inkább a dalműfajhoz kötődik, mint a kortárs hangszeres kísérleti kompozíciókhoz. Az együttesben megforduló énekesnők pedig tovább szélesítették ama szellemes férfifők körét, akik közül Krulik Zoltán maradt meg a Makám vonzáskörében. Életművének vezérmotívumai is ehhez a szinte állandó átalakulásban lévő formációhoz vezetnek, melyben a véletlenszerű fordulatok és a tudatos döntések valóban úgy harmonizálnak, mint a fentebb körülírt makámákban.

Papp Máté:
Mi volt az a tipikusan magyar vonás, ami megkülönböztette a muzsikátokat az akkor még nem „világzenének” nevezett, de lényegében world music ízű zenék között?

Krulik Zoltán:
A parlando-rubato például, ami olyan mélyen van bennünk, hogy ezt nem lehet tanítani, sem lekottázni. Nagyon érdekes, hogy Nyugat-Európában azért nem tudnak sok mindent lejátszani a magyar zenéből – Bartók bizonyos dolgait sem –, mert valami hiányzik, ami csak itt van meg, amit egy magyar zenész ab ovo tud, és ezek főleg lelki tényezők, de hozzátenném, hogy a nyelvünkből, a magyar nyelv zenéjéből is erednek. Erről ír a már említett Szabados is, aki szintén példaértékű számomra, jártam a koncertjeire a Kassák Klubba. Itthon ez a fajta „világzene” viszont még viszonylag ismeretlen volt, hiszen indiai és balkáni zenei struktúrákat építettünk be a kompozíciókba, jócskán elrugaszkodva az akkori trendektől. Fejtegettem, hogy mitől ilyen erős ez a Kelet felé vonzódás, és természetesen a gyerekkorban találtam támpontokat: az Ezeregyéjszaka meséit, Benedek Elek mesekönyveit, amikből otthon lefekvés előtt olvasott anyám. Persze olvasta ő a Nemo kapitányt meg a Pál utcai fiúkat is, de ezek napközi olvasmányélmények voltak, este, lefekvéskor a perzsa mesék jöttek, könyvekből vagy tekerős vetítőből, a falon megelevenedve. Emlékszem egy ilyen perzsa mesefolyamra: elmegy a ház ura és otthon hagyja a gyönyörű szép lányát, a papagájára bízza, hogy vigyázzon rá. A lány meg elvágyódik persze, nincs otthon a papa, üres a ház, jó lenne ide-oda menni, de a papagáj feladata, hogy otthon tartsa, ezért eleinte szép, majd egyre izgatóbb történetekkel csábítja az otthonmaradásra és ringatja álomba, illetve azzal riogatja, hogyha kimegy az utcára, akkor szablyás útonállók fognak leselkedni rá…
https://beatkorszak.blog.hu/2017/06/15/a_makamak_vonzasaban_interju_krulik_zoltannal
___

Makám + Muzsikás -1991-2- Ost-West Folk feszt, Kőszeg
https://videa.hu/videok/zene/makam-muzsikas-1991-2-ost-koszeg-1997-qMZh3ea2l05WqowF
___

Makámelmélet

A „makám” szó arab eredetű, sokféleképpen fordítható (pl. szakasz, csomópont, útkereszteződés, stb.), zenei értelemben pedig már a 8. századtól használják. Egy makám szabályok összességeként fogható fel, ami meghatározza a zenemű, vagy az improvizáció hangkészletét (amely felmenő és ereszkedő dallam esetén különbözhet); a fontos hangokat (kezdő- és záróhang, valamint azok a hangok, ahol a dallam megpihenhet); és a jellemző dallamfordulatokat. A kifejezés és változatai ezzel az értelemmel megtalálható az arab (maqam, maqamat), török (makam, makamlar), azeri (mugam) zeneelméletben. A perzsában felváltotta a dastgah, amivel párhuzamosan a zenei rendszer is nagyobb – leginkább szűkítő – változtatásokon ment keresztül. A makámok száma vidékenként, iskolánként változó (20 és több száz között), de általánosságban az egyszerűsödés jellemzi a folyamatot. Bár a terminus zenetudósok tollából származik, nem csak a klasszikus zenére érvényes. Az arab zeneelmélet a különböző vidékek és népcsoportok dallamtípusainak összeírásával kezdődött, ami megmagyarázza néhány makám nevének az eredetét (pl. Hijaz, Isfahan, Kurd, Bayat-e-tork). Emellett a klasszikus zene nagy hatással volt a mindenhol jelen lévő szakrális zenére, valamint – leegyszerűsített formában – a városi és népzenére is. Így nyugodtan állíthatjuk, hogy a közel-keleti zene lényegét a makámok alkotják. ...
http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Mak%C3%A1melm%C3%A9let

Válasz