Éves népi időjárás jóslás

Mivel elődeiknek nem állt rendelkezésükre “meteorológiai jelentés” ezért megfigyelték az időjárási összefüggéseket, ezek a megfigyelések többé kevésbé be is váltak.

A szántó-vető, gazdálkodó embereknek fontos volt ismerni a várható időjárás alakulását, mert ehhez igazították az állatok körüli feladatokat és a munkát a földeken, szántástól a betakarításig.

Manapság pontos előrejelzést kapunk a légköri viszonyokról, ezért ezek a tapasztalatok inkább érdekesek mint pontosak.

Viszont a régi emberek gondolkodásába, a természethez fűződő viszonyába engednek bepillantást ezek a népi jóslások ezért fontos, hogy ne merüljenek feledésbe, ne tűnjenek el a klímaváltozással.

Csokorba gyűjtöttük, hónapról hónapra a magyar időjárási népi bölcsességeket.

Minden jövendölés két részből áll: egy feltétel: “Ha Katalinkor kopog” – azaz ha november 25-én az átlagosnál hidegebb az idő, és egy jóslat: “Karácsonykor locsog” – azaz a december 24-27-i periódusban az átlagosnál melegebb idő várható.

Január 1.
Csillagos újévi éjszaka esetén rövid télre számíthatunk. Hosszú, kemény telünk lesz azonban, ha reggel hideg, északi szél fúj.

Január 2.
Makár nap: A nap időjárásával egyező idő várható az év szeptemberében is.

Január 6.
Vízkeresztkor fura a népi logika: ha “csurog az eresz”, azaz olvad, akkor hosszú; ha fagy, akkor viszont még hosszabb telünk lesz. Egyedül attól kell félni a téli sportok kedvelőinek, ha vízkeresztkor havazik, ebben az esetben ugyanis hamar megjön a tavasz.

Január 18.
“Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy”.

Január 22.
Hogyha megcsordul Vince, megtelik a pince. Ha esik, nem lesz jó bor az évben.

Január 25.
Pál fordulásának napja után 40 napig hasonló idő lesz.

Február 2.
Gyertyaszentelő napján “ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Ha viszont “az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába”, vagyis ha napsütéses idő van, sokáig fázunk még. Egy másik népi megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is.
Gyertyaszentelő napján ha a medve meglátja az árnyékát, akkor sokáig tart még a tél

Február 6.
Dorottya napján ha kemény a fagy, akkor a tél vége is hasonló lesz. Viszont ha “Dorottya locsog, Julianna kopog”, ami február 16.

Február 14.
Hamarosan itt a tavasz egy Bálint-napi hangos, csivitelős “veréblakodalom” esetén.

Február 19.
A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik – a népi mondás szerint “Zsuzsánna elpisálja a havat”. A néphit szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet, de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél.

Február 24.
“Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál”, mármint jeget, azaz fagyos idő esetén olvadás következik és fordítva. Pásztorok megfigyelése alapján ha ezen az éjszakán fagy, még negyven napig fagy.

Március 4.
Kázmér nap: Ha e napon esik vagy havazik, az aratást egy héttel el kell halasztani.

Március 9.
Franciska napján amilyen az idő, olyan lesz az egész március.

Március 10.
Még erősebb megfigyelés: 40 napig lesz ugyanolyan idő, amilyen ezen a napon.

Március 12.
“Gergely rázza a szakállát”, azaz gyakran ez a tél utolsó, de még erősen havas napja, amolyan utolsó rúgása.

Március 18-19-21.
Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget.

Április
A Szent György-havi eső kergeti a fagyot.
Húsvét vasárnap. Ha Húsvét napján esik, Pünkösdig minden vasárnapon eső fog esni, és változó időket várhatni.

Április 12.
Amilyen az idő ezen a napon, ennek ellenkezője várható a következő negyvenen.

Április 14.
Ha Tibor napjára a rétek meg nem zöldülnek, a parasztok nem reménylik a föld termékenységét, ha viszont ez a hónap nedves, bőséget várnak.

Április 24.
Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez; e nap előtti mennydörgés bő termés előjelzője akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besárosodik.

Április 25.
Ha Szent Márk napján a fülemüle hallgat, akkor változó tavasz várható, ha énekel, dalával csodás tavaszt hirdet.

Május 1.
Ha hideg ez a nap, szűkös lesz a termés, ha meleg, bőséges.

Május 12-13-14. Fagyosszentek: Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek!

Május 25. Ha Orbán napján esik, jó lesz az idei termés.

Június 8.
Ha tiszta az idő Medárd napján, akkor kellemes, szép, napsütéses nyárra lehet számítani. Ha viszont “Medárd napján esik, akkor 40 napig esik.” – szól a népi mondás.

Június 13.
Tápió mentén úgy vélik, hogy nagy esők jönnek, Szent Antal elviszi a szénát.

Június 24.
Iván nap: Amilyen az idő ezen a napon, 40 napig olyan marad.

Július 13.
Ha dörög, és villámlik, ez lesz jellemző az elkövetkező 40 napban is.

Július 25.
Nyáron is érdemes figyelnünk: Jakab napján ha sok a felhő, sok lesz a hó télen, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható. Ha meg süt is a nap és esik is az eső, akkor enyhébb lesz a tél.

Augusztus 1-10.
A megfigyelés szerint ha ekkor nagyon nagy a meleg, akkor zimankós tél várható.

Augusztus 20.
A jó idő bő termést hoz.

Szeptember 1.
Egyed napján ha esik, enyhe lesz a tél.

Szeptember 5.
Lőrinc nap: Ha süt a nap, az ősz további része is derűs lesz.

Szeptember 8.
Fecskehajtó Kisasszony: E napnak a teljes ellentéte várható a következő hetekben.

Szeptember 14.
Ha süt a nap, derűs lesz a tavasz.

Szeptember 29.
Szent Mihálykor keleti szél, igen kemény telet ígér. Ha Szent Mihály napján itt van még a fecske, karácsonyig legelhet a kecske.

Október
Zivataros október esetén hideg, szeles telünk lesz, illetve kifejezetten februárban lesz hideg, ha az október még meleg. Az októberi hideg szelek viszont enyhe januárt hoznak.

Október 21.
Orsolya napja amilyen, olyan lesz a tél is.

Október 26.
Ha Dömötör ünnepén hideg szél fúj, hideg télre számítsunk.

November 1.
Mindenszentek napján ha szép, tiszta az idő, kemény, havas telünk lesz. Eső esetén enyhébb.

November 11.
Ha Márton borús, az szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. Ráadásul ha a körülötte lévő napokon is hasonlóan szép időnk van, akkor még keményebb télre kell számítanunk. Továbbá fontos megfigyelés, hogy “Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

November 19.
Erzsébet viszont még rácáfolhat erre: ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. Erzsébet mást is tud: “megrázza a pöndölyét”, azaz a napján esik a hó, lesz hó karácsonykor is. Egyébként is gyakran ilyenkor, november közepén esik le az első hó.

November 25.
Erre erősíthet vagy cáfolhat Katalin napja. “Ha Katalin kopog, karácsony locsog”, tehát még egy havas Erzsébet esetén sem lehetünk biztosak a fehér karácsonyban.

November 30.
András napja egészen komplex jóslást nyújt: a napján leszelt, besózott, a 12 hónapról elnevezett hagymakarikák naptára szerint azok a hagyma-hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján (dec. 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készül.

December
Hideg december esetén hamar jön a tavasz. Kicsit pontosabban: ha a december első része enyhe, akkor keményebb telünk lesz, ha viszont a hó vége melegebb a szokásosnál, akkor március elején eltűnik a tél.

December 6.
Miklós szerint ha aznap esik a hó, azzal vége is a melegnek, legközelebb tavasszal számítsunk ilyesmire.

December 13.
A Luca napja utáni 12 nap a következő 12 hónap időjárásának feleltethető meg.

December 26.
István napon a szép, napos idő száraz nyarat, és jó bort ígér.

December 31.
Az éjjel ragyogó csillagok szép nyarat, bő termést hoznak.

írta, szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
*Magyar Néprajzi Lexikon
*Időkép
https://www.facebook.com/photo/?fbid=772798808198926&set=a.456804293131714

Válasz

folkMAGazin: „A magyar néphitben kétféle Lucát ismerünk, az egyik jóságos, segítő, a másik gonosz boszorkány. Szent Luca a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek tartották. Luca napján az eladó lányok meggyfaágat vágtak, vízbe tették, azt tartották, ha kizöldül, a következő évben férjhez mennek.

A lányok összegyűltek egy-egy háznál, gombócokat készítettek, amelyekbe férfi neveket tartalmazó cédulákat gyúrtak, forró vízben megfőzték. Ahogy a víz a gombócokat felvetette, sorban kikapkodták. Úgy hitték, hogy kinek milyen név van a céduláján, olyan nevű legény lesz a férje.

A keresztény vallásban tisztelt Szent Luca mellett élt hazánkban egy ártó, rontó nőalak is, még az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány, az úgynevezett Luca-asszony. Neve napja az asszonyok számára dologtiltó nap volt. Nem volt szabad fonni, szőni, mosni, kenyeret sütni, meszelni. Aki megszegte a tilalmat, azt Luca megbüntette.

Sok helyen, Luca napján a legények, nagyobb fiúk „kotyolni” jártak. Hajnalban elindultak, végigjárták az ismerős házakat. Szalmát, fadarabot vittek magukkal. Erre rátérdeltek és előadták termékenységvarázsló, mágikus szövegüket:

Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!
Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,
Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,
Annyi csirkéjük legyen, mint a fűszál,
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!
Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!

A háziak vízzel vagy kukoricával öntötték le őket. Ezután a szalmát a gazdaasszony a tyúkok alá dugta, a legények a fadarabbal megpiszkálták a tyúkok hátulját, hogy egész évben jól tojjanak. Ajándékba tojást kaptak, de ha nem, akkor fenyegetőzni kezdtek. »Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!«” Kóka Rozália: Luca-naptól kiskarácsonyig (folkMAGazin 2011/6)
http://folkmagazin.hu/flipbook/index.php?file=mag11_6&p=8&type=issuu

Fotó: Lucázás (Néprajzi Lexikon, OSZK)
https://www.facebook.com/358025617643519/photos/a.388128881299859/1954901627955902/

Válasz

Ha (ma) átmentél egy létra alatt, köpj át háromszor a létra lépcsőfokain, vagy tedd csuriba és tartsd is úgy az ujjaidat, amíg nem látsz meg egy kutyát.
https://www.noklapja.hu/aktualis/2023/10/13/pentek-13-babona/

Válasz