„Festékeskönyv. festékekről van szó egyrészt, festékes szőnyegekről másrészt. A két összefüggő téma a könyv két része: Fonalfestés és Festékesek című részek.” [Csókos Varga Györgyi]

Aki ezt a könyvet megveszi, nemcsak egy szép kiadású, érdekes könyvet visz haza, hanem a hagyományos erdélyi-magyar népi értékek egy darabját őrzi meg. Ez a könyv a 82 éves szerző - képzőművész-festő, iparművész - munkásságának összefoglalása.

Csókos Varga Györgyi legújabb műve könyvritkaság! A hagyományos népi fonalfestési utasítások és festőnövények bemutatása mellett a régi székelykeresztúri kézirat eredeti másolatát őrzi meg a könyv - talán az utolsó pillanatban, - élő néprajzi emlékek és szokások, nyelvi, tárgyi, anyanyelvi és tájnyelvi, a mintakincshez illő, helyszíni kutatás gyűjteménye, több mint 150 színes képpel illusztrálva.

Háttér

Az emberiség évezredeken keresztül természetes színezőanyagokat használt ruházatának, használati tárgyainak színezésére. Az ipari forradalommal, a kémiai tudományok fejlődésével, az óriási mértékben megnövekedett igényekkel ipari méretekben már nem volt többé lehetséges a növényi, állati, ásványi eredetű festés alkalmazása, és az ezzel kapcsolatos tudás, ismeret kezdett háttérbe szorulni, elveszni. A kémiai anyagok nagyarányú felhasználása ugyanakkor oda vezetett, hogy az ember kiszakadt az ökológiai rendszerből, egyre egészségtelenebbül él, és egyre jobban szennyezi környezetét. Lassan elődeink tudása is feledésbe merül.

Nyugat-Európában már korábban, és már Magyarországon is felmerül mai társadalomban az igény a természetes anyagok, a természetes élet, a vegyszermentes környezet és a hagyományok ápolása iránt. Egyre többen érzik úgy, hogy e globalizálódott, elidegenedett világban meg kell őriznünk értékeinket, a múltban gyökerező hagyományainkat. Mindezt addig tehetjük meg, amíg köztünk élnek e tudás őrzői, azok a szakemberek, akik át tudják adni ezt az igényt, tudást, képességet, amit szüleiktől, nagyszüleiktől örököltek, és egy életen át ápoltak.

Csókos Varga Györgyi képzőművész-festő, iparművész, e tudás őrzője. Festékeskönyve munkásságának összefoglalása. Varázslatos személyisége révén indultak el az országban az amatőr szövő mozgalmak, népművészeti iskolák. A műhelyébe ellátogató több száz fiatal elsajátította a szövés-fonás mesterségét, és a sok-sok játék, kísérlet során megtanulta a székely festékes színeinek növényi festékekkel történő reprodukálását, a festőnövények gyűjtését a természetben, a gyapjú festését. Élete során átfogó kultúrtörténeti kutatásokat végzett, összegezte az irodalomban fellelhető eredményeket: német, olasz, svéd, francia, holland, latin, lengyel, angol, török, finn tanulmányokat dolgozott fel.

Ajánlás

Csókos Varga Györgyi képzőművész-festő, iparművész. Etyeken él családjával, 8 gyermekével, ahová a II. világháború után a kitelepített svábok helyére szegény nagycsaládos székelyeket telepítettek. Csókos Varga Györgyit is családi kötődések fűzik Erdélyhez, a székelyekhez. Így hamar megtalálja a kapcsolatot a szülőföldjüktől messze sodródott etyeki székely öregasszonyokkal, akik egészen más kultúrában öregedtek meg, s olyan tudással rendelkeznek, amivel a helyi lakosok nem. Ez a tudás a magukkal hozott szövés-fonás mestersége, s az őket körülvevő természet adta növényekkel való fonalfestés.

A 70-es évek elejétől már nemcsak önmagának sző, és vallatja az öregeket, de lelkes etnográfusok bíztatására már népes szőni-fonni, festéssel játszani akaró fiatal gárda veszi körül. S elindul egy országos mozgalom innen Etyekről, ami máig is egyre terebélyesedik. Ez az időszak a .táncházak. létrejöttének is az ideje, amikor a fiatalok a határoktól elszakított hagyományos erdélyi kultúra felé fordultak.

Etyeken indult be az első .szövőtábor és szövőműhely., és Csókos Varga Györgyi műhelyének kísérletei hamarosan országos hírre tettek szert. A rendszeresen idelátogató több száz fiatal nemcsak a szövés-fonás mesterségét sajátította el, de a .székely festékes. nevet viselő kilim szövésű, sajátos ornamentikával, színkombinációval, színhagyománnyal rendelkező szőnyegek színeinek növényi festékkel történő reprodukálása elengedhetetlen tartozéka volt az ismeretszerzésnek. Így kiemelt szerepet kapott a festőnövények . burjánok . felfedezése: gyűjtése a természetben, majd a gyapjú festése, azaz az eljárások gyakorlati kipróbálása. A Kárpát medence minden táját bejárta, tudta, hol mit lehet találni. De nemcsak a természetben található növények legkorábbi-legnagyobb intézője lett, de lázasan kutatta a szakirodalomban, történeti forrásokban található eljárásokat is, amit természetesen kipróbált.

Ez a kötet összefoglalása ennek a több évtizedes kísérletnek, táboroknak, alkotásoknak, eredményeknek s nagyon szívós kutatómunkának.

Kutatómunkája egyedülálló. Az Irodalom jegyzéke az egész magyar nyelvterületre kiterjed. A szaktudomány . etnográfia . minden jeles kutatójának könyveit, tanulmányait használja munkájához, de még a manufaktúrák történetéről, a céhek szigorú titoktartásairól, vegyszerekről, súlymértékekről a XVII. századból, s minden felmerülő apró részletről is hiteles tudósítást ad. Külföldi szakirodalom jegyzéke páratlan: német, olasz, svéd, francia, holland, latin, lengyel, angol, török, latin-magyar, finn tanulmányokat dolgoz fel.

Festékesek. fejezetében szó szerint adja közre a legkedvesebb adatközlőjével készített hangfelvételt. A .Summája. c. fejezet a török festőnövények sokaságát tartalmazza, mintegy 40 félét.

A kötet végén három diplomadolgozatot is közöl, munkája élő folytatásaként. Ebből a legértékesebb Szendrői Júlia vegyészmérnök diplomamunkája, amely a mexikói indiánok bíbortetűvel való festésmódját is feldolgozza, vegyileg elemzi, s adja meg a receptet.

Ez a kötet, Csókos Varga Györgyi munkásságának összefoglalása. A korábbi köteteit oly módon bővíti, hogy minden eljárást, amit kipróbált, közread. Értékét magasra emeli a kultúrtörténeti kutatás. Összegzi az irodalomban fellelhető eredményeket, s így gazdagítja a szakirodalmat.

Csókos Varga Györgyi varázslatos személyisége révén indultak el az országban az amatőr szövő mozgalmak, népművészeti iskolák. Ma több ezren szőnek gyapjút, s festenek növényi festéssel, amihez ebben a kötetben rengeteg új ismeret található. Ajánljuk e kötetet mindnyájuknak, s mindazoknak, akik tanulni szeretnének mindabból, amit ő hitelesen tár elénk: az eljárásmódokat, az eredményeket, a történeti hátteret és elterjedési utakat nyomon szeretnék kísérni.

Borbély Jolán etnográfus

Tartalomjegyzék

• I. FONALFESTÉS
  • Ditrói fonalfestés
  • Gyapjúkísérlet
  • Eredetek
  • Fonalfestési utasítások
  • A székelykeresztúri kézirat
  • Hazai festőnövények (Györffy nyomán)
  • A vörös szín festése
  • Festőeljárások, nyerhető színek
  • Tárcza . Bíró Erzsébet: Háziszövetek kifestése
• II. FESTÉKESEK
  • Mesterek, iskolatársak, kortársak
  • Székely szőnyegek
  • Csíkszeredai kiállítás
  • Csiszér Laciné és leánya (Magnófelvétel)
  • Vegytan . Erjedés
  • Vegyszerek
  • Szómagyarázat
• SUMMÁJA
  • Fonalfestés festőnövényekkel (Györffy nyomán)
  • Festőnövények nevei
  • A fonalfestési utasítás színei a kézirat eredeti sorrendjében
  • Források, kapcsolatok, földrajzi és időbeli vonatkozások
  • Mértékek
  • Törökök festőnövényei
  • Schweppe nyomán készült török festőnövény táblázat
  • Irodalom
• SZAKDOLGOZATOK
  • Élő folytatás, tanult szakemberek írásai
• KÉPEK
  • Festőnövények
  • Kísérletek: fonalfestés
  • Festékesek, székely szőnyegek, töredékek
  • Tanulmányok, újraszövések
• Utószó
• Ajánlás

A szerző utószava a könyvben

„UTÓSZÓ

Életrajz

Csókos Varga Györgyi
Budapest, 1926. jan. 5.

Képzőművész, a Magyar Alkotóművészek Egyesületének, textilművészként a Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja. Etyeken él.

1944-1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola. Festő szakon végez. Mesterei: Bernáth Aurél, Boldizsár István, Fónyi Géza.

1950-54 között a csákvári általános iskola tanára, 1955-ben költözik Etyekre.

1957-ben Fónyi Gézával az inotai mozaikjait készíti. Egy évvel később polyester kísérletekbe kezd: sötét tónusú képeket fest, és Korniss Dezsővel elkészíti a keceli iskola polyester világító falát.

1962-63-ban és 1964-65-ben Barcsay Jenő mozaikjain Csákvári Nagy Lajossal dolgozik.

A hatvanas évek végétől szövéssel is foglalkozik, a mozaikművészet monumentalizmusát a textilre viszi át. A textilmunkák kezdetével egyidőben, a hetvenes évek elejétől az erdélyi népművészet motívumkincseit kutatja, fiataloknak fonást, szövést tanít.

A nyolcvanas évektől a szövés mellett egyre könnyebb anyagokból . egyedi módon színezett, különleges papírokból . kollázsokat, figurális képeket készít. A többféle technikát, anyagot és stílust ötvöző életműve grafikákkal és aquarellekkel egészül ki.

Egyéni kiállítások:

• 1954. Coburg,
• 1971. Kunstverein,
• 1974. Párizs,Courcelle,
• 1975.Gárdony,
• 1976.Székesfehérvár,
• 1978.Mini Galéria (Újpest),
• 1982.Colmar,
• 1996.OTP Galéria,
• Révkomárom 2006.
• 1983 Toulouse,
• 1981 Die Drome,
• 1993 Correns

Csoportos kiállítások:

• Ernst Múzeum,
• Legújabbkori Történeti Múzeum,
• Vigadó Galéria,
• Néprajzi Múzuem,
• Csók Galéria Műcsarnok,
• Szolnoki Galéria,
• István Király Múzeum, Székesfehérvár,
• Zichy Kastély,
• Nemzeti Galéria
• Mexikó
• Caracas 1976,
• Torino

Köztéri munkák:

• játszótér (1975, Csepel),
• szőnyeg (1978-79, házasságkötő terem, Tiszakürt),
• textilszőttes (1981, házasságkötő terem, Etyek),
• kálvária mozaik (1997, Girincs),
• szőttes (1998, hittanterem, Etyek),
• Gellért és Imre mozaik (1998, Köröm),
• kálvária mozaik (2000, Etyek),
• Görög Színház mozaik (2006, Etyek)

Könyvei:

• Szövés (Móra Könyvkiadó, 1978),
• Tárgyi anyanyelvünk (Szt. Gellért Kiadó,1992),
• Festés, szövés (Calibra, Bp., 1994),
• Fonaljáték (Candy K., 1995),
• Kotta és kép (Alfadat Press, 1997),
• Fonás, vetés, szövés (Planétás K., 1998).
• Festékeskönyv (Glia, 2008)

Képek

Megrendelhető itt

(forrás: festekeskonyv.glia.hu, picasaweb.google.com/bencsik.a.k)