Feladó: TheMisterHuman
http://www.youtube.com/user/TheMisterHuman

Részlet a Duna Televízió 2010. február 27-én sugárzott Etnoklub című műsorából. Táncolnak: Ifj. Zsuráfszki Zoltán és Gera Anita.


Navratil Andrea

(ének, gardon, csengők)
A Kobzos Együttes mellett jelenleg a Zurgó Együttes (moldvai csángó népzene) és az Igriczek Együttes (régizene és magyar népzene) tagja. Énekese volt korábban - többek között - a Tátika Énekegyüttesnek Bodza Klára vezetésével (melynek tagjaként elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet), a Kontyvirág és a Vándor Vokál Énekegyüttesnek. E mellett rendszeresen szerepel az Új Élő Népzene és a Táncháztalálkozó c. antológia-lemezeken, valamint más neves hazai és külföldi előadók meghívott vendégeként, mint például Berecz András, ifj. Csoóri Sándor, Kiss Ferenc és az Etnofon Zenei Társulás, Bognár Szilvia, Fábri Géza és a Mentés Másként Trió, Fonó Zenekar, Unger Balázs, Djamel Laorussi, a régizenét játszó német Tippelklimper. Számos népzenei rendezvény és verseny győztese, nívódíjasa. A Zurgó Együttessel elnyerte a NKÖM Bezerédj-díját, majd a Bartók emlékdíjat, ill. a Magyar Művészetért Díjat.

forrás: www.kobzos.com
(forrás: http://www.aranytiz.hu/index.php?oldal=064)


Archívum 2009 - XXXIX. évfolyam 1. szám
„Szíve járását hallod az időnek”
Az idézett lemezcím az immáron országhatárainkon túl is missziót teljesítő folklórzenekar művészeti filozófiája is lehetne: ismerd és óvd a Gyimesi-hágón túl élő csángók eltűnőben lévő zenekultúráját. A Zurgó név számunkra, hegyvidékieknek, másfél évtizede a családi élet részévé vált az „öreg MOM” kupolatermében kéthetente tartott táncház révén.

A KONCERT
Az együttes fergeteges jubileumi műsorral rukkolt ki november 21-én a Csörsz utcai művelődési központ nagytermében. Másfél évtized legszebb, Moldvában gyűjtött csángó muzsikái szólaltak meg a színpadon a két eddig megjelent Zurgó-lemez és a készülőfélben lévő új album termésének anyagából. Az est sikerét a Jászság, az Alföld és a Válaszút néptáncegyüttesek moldvai dallamokra koreografált betétszámai tették teljessé, amiben nem kis szerepet játszott a Zurgótáncház népszerű tánctanára, Fülöp Attila. Szívmelengető volt hallani a közönség tetszésnyilvánítását az elhangzott és bemutatott darabok után, hiszen az ember lassan már hozzászokik, hogy a számok közbeni taps, a nézőtéri ováció csak jazz- vagy könnyűzenei bemutatók „kiváltsága”.

Aki idáig azt gondolta, az együttes tagjai csupán kitűnő zenészek, az most megtudhatta, hogy alapító-vezetőjük, Nagy Bercel a furulyázás mellett lebilincselő konferanszié, mesemondó és előénekes, s mindemellett humora is van. Az is kiderült, hogy Navratil Andrea nemcsak énekelni, de táncolni is tud, s egyiket sem akárhogyan! Draskóczy Lídiát „rajtakaptuk”, hogy hegedűjével nem csupán a banda ízét, zamatát adja, de vonójával képes csángó tájszólásban (vissza)beszélni! Sófalvi Kiss Csaba méltó fúvóstársa Nagy Bercelnek; amikor kettejüké a „szó”, úgy tűnik, hangszeres párbajra invitálja a „főnököt”, legyen az furulya, kaval vagy tilinkó. S ez jó, mert frissé, élvezetessé teszi az előadást.

Természetesen nem lenne életés korhű a Zurgó zenéje a ritmuskíséret nélkül. Demeter László kobozjátéka az együttes vérárama (amely nélkül nem hangozna csángóul a csángó), míg Sebestyén Rita nagydobja a lüktetést biztosító szívverés. És ez nem minden. Az ünnepi koncerten megjelenteknek szerencséjük volt találkozni a zenekar előző, állandó dobosával, a csángó születésű Benke Félix Ágostonnal, aki napjainkban a műfaj legjobb művelőjének számít, emellett kiváló doromb-, tilinkó- és levélsípművész.

A HÁTTÉR
Imígyen szól egy csángó népdal első négy sora: „Zurgó dió, mogyoró, az a leányoknak jó / Kert tetején döglött ló, az a legényeknek jó / Szép a virág, ha fehér, csúf a leány, ha kevély / Szép a virág, ha veres, csúf, ha legény részeges…” A mondatokból sugárzó derű mosolyra fakaszt, ugyanakkor az első szó sejtést ad, miről kaphatta nevét a zenekar.

– A zurgó szó a „zörgő” melléknév mély hangrendű, moldvai változata – erősíti meg sejtésünket Nagy Bercel az épületkomplexum egyik termének meghitt sarkában, ahol „mindössze” fél tucat gyerkőc trappol fel s alá a különben zsúfolásig megtelt művelődési központban, néhány nappal a jubileumi koncert után. – Csörgedezik egy hasonló nevű patak is azon a tájon. Mindenképpen olyan nevet akartunk, amely kötődik a csángó folklórhoz, egyben kifejezi muzsikájuk merész, lobbanékony jellegét is.

Miközben beszél, figyelem az arcát, hallgatom választékos mondatait, és azon töröm a fejem, hogy a zenekarból immáron kivált Ágoston kivételével mindegyikük úgymond „városi értelmiségi”, körülbástyázva a modern kulturális élet számtalan csapdájával – akkor miért éppen a csángó? Hiszen Bercel történelem és cseh filológiatanár végzettségű, felelős közigazgatási posztot lát el, Andrea diplomás biológus, minisztériumi munkatárs, Lídia a Zeneművészeti Egyetem brácsa szakán végzett (és háromgyermekes szülőanya), Rita az ELTE iranisztikai tagozatán diplomázott, perzsa nyelvet tanít és fordít, László építészmérnök, saját vállalatát igazgatja, s végül Csaba a feljövő televíziós generáció már-már befutott műsorrendezője. Vagyis egyikük sem tűnik predesztináltnak éppen csángó népdalok gyűjtésére és előadására. Mint kiderül, a Zurgó zenészei egyéni útjaikon jutottak el a csángó népzene, irodalom felfedezéséig és megszeretéséig. Nagy Bercel a saját példáján keresztül magyarázza a „rejtélyt”.

– Óvódás voltam, amikor a szüleim elvittek a Kassák Klubba, ahol Halmos Béla és Sebő Ferenc táncházi estjein találkoztam e nagyon is eredeti muzsikával. Apám és anyám is a városi életformából nyúlt vissza a „gyökerekhez”, a népi hagyományok felé.

Bercel gyermekkori emlékei között legkedvesebbek azok a kirándulások, esti szalonnasütések, amelyek során népdalokat énekelhetett a felnőttekkel. Gimnazistakorában egy olvasótáborban találkozott Berecz Andrással, a varázslatos mesemondóval és népdalénekessel, akit attól kezdve minden évben meghívtak magukhoz koncertezni a József Attila Gimnázium önképzőkörébe. Az ő műsorában szerepeltek csángó dalok és népmesék is. Nagy hatással volt később Bercelre Domonkos Pál Péter, akiről köztudott, hogy „ha Péter bácsi megszólal, előbb utóbb a csángók is szóba kerülnek”; míg Csángóföld képi emlékeit Csoma Gergely fotóalbuma szolgáltatta. A bűvös „csángó kör” akkor zárult számára, amikor egyetemi hallgatóként csatlakozott egy néptánccsoporthoz, és először találkozott a moldvai csángó táncokkal.

– Minden együtt volt – a dalok, a tánc és az emberi háttér. Hihetetlenül izgalmas közegbe kerültem. Vettem egy furulyát, és jelentkeztem az Óbudai Népzenei Iskola furulya tanszakára. Húszévesen túlkorosnak számítottam, de sikerült meggyőznöm őket az elszántságomról, és Balogh Sándor népzenész felügyelete alatt a többi között csángó népdalokat is tanulhattam. 1991-ben kerültem ki először Moldvába, ahol a tanárommal együtt is gyűjtöttünk. Két évvel később néhány zenésztársammal megalapítottuk a Zurgót, hogy megosszuk csángó népzenei kincsünket a nagyközönséggel. Úgy éreztük, missziót teljesítünk.

Az elmúlt tizenöt év alatt az együttes tagjai számos gyűjtést végeztek Moldvában és az anyaországba látogató csángók között. A megszólaltatáshoz kizárólag hagyományos hangszereket használnak, a szövegekben is csak azokat a szavakat változtatják meg, amelyek máskülönben „lábjegyzetet” igényelnének. 1997-ben kiadták első önálló lemezüket, Zurgó – Moldvai csángó népzene címmel, ezt követte 2004-ben a Szíve járását hallod az időnek című album. A következő évben gyűjtőként és szerkesztőként adták közre a Nincs Pusztina békerítve című csángó hagyománygyűjteményt, helybeli népművészek előadásában.

Mindemellett tucatnyi népszerű világzenei lemezen szerepelnek közreműködőként. Jelen vannak minden jelentős hazai és külföldi folklórfesztiválon, táncházat tartanak kicsiknek és felnőtteknek a „MOM”-ban. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium 2004-ben nekik ítélte a Bezerédj-díjat, míg 2006 tavaszán Bartókemlékdíjat kaptak. Éppen a jubileumi koncert előtt turnéztak Spanyolországban, ahol tíz nap alatt hét előadásuk volt. Navarra tartományban, vagyis baszk falvakban játszottak csángó népdalokat.

A CSÁNGÓK
A zenekutató moldvai útjai során nemcsak dallamokkal és szavakkal lesz gazdagabb, hanem érdekes emberekkel, barátokkal is, akik megengedik, hogy bepillantást nyerjen egy középkorból átmentett (és megőrzött) életformába, az anyaországban már-már elfeledett ősmagyar hagyományba. Jellemzően a gyűjtő csakhamar azon veszi észre magát, hogy az énekek mellett jegyzetfüzetébe kerülnek mesék, mondák, hiedelmek, alkalmi rigmusok, imádságok, guzsalyas dalok, keservesek, balladák, szentes dalok és a helyi szokások leírásai is.

– Érezni a régi vásznak illatát, hallgatni e különös nyelvezet zenéjét, találkozni és megcsodálni szavakat, melyeket az ember ismer, de úgy nem használ… Minden település beszédmódjára rá kell állni, mert minden falu nyelvi állapota más és más – meséli Nagy Bercel.

Hogy miért fontos a csángó kapcsolat? A Zurgó együttes vezetőjének erről sajátos a nézőpontja.

– Rokonokról van szó. A rokonainkat ismerni, a kapcsolatot ápolni kell. E folyamat gazdagítja életünket. Bert Hellinger családfelállítási elmélete szerint a megerősített rokoni kapcsolatok örömet, egészséget és a biztonság érzetét kölcsönzik. Hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni.

A társadalmunkban küszködő hétköznapi ember keveset, vagy inkább semmit nem tud a csángókról. A Zurgó együttes küldetésének tekinti, hogy dalaiban és szavaiban elhozza nekik is e rokonok kultúráját, üzenetét. Ez hozzájárulhat mentális énük épüléséhez is, hiszen a zenekar tagjai saját tapasztalataik alapján tudják, milyen lelki feltöltődéssel jár egy-egy moldvai út.

– Egyszer az életben az anyaország minden lakója elzarándokolhatna Csángóföldre, ahol eleink legkeletibb, zárt egységet alkotó töredéke él – mondja Nagy Bercel. – Az út Erdélyen keresztül egyben időutazás is, modern életünkből az archaikus századokba, mivel a csángó olyan néptöredék, amely nemcsak a magyar, de az európai kultúra gyökereit is megőrizte a térségen átvonuló történelmi viharok ellenére.

Mi mással köszönhetnénk meg a jubiláló zenekar tagjainak a nekünk szerzett sok örömet, mint egy kedves csángó dalocska citálásával, amelyet a moldvai Gasteniben gyűjtöttek: „Le az úton, le, le, le, / Fehér bosztán levele. / Édesem elejibe, / Édesem es fejérbe. / Fehér galamb képibe’ / Felülök ez ölibe. / Csirikolok szemibe, / Mint madárka fészkibe. / Fenn a csillag, fenn az ég, / Még eszedbe jutok én, / De már akkor késő lesz, / Mer’ a szívem másé lesz.”

S. D. Gy.
(forrás: http://www.hegyvidekujsag.eu/archivum/archivum-2009-xxxix/szive-jarasat-hallod)


Kobzos:

A Kobzos Együttes 2006-ban alakult, kezdetben főképpen szakrális magyar népi énekek vokális, ill. hangszeres kísérettel történő előadására. Később az együttes repertoárja fokozatosan bővült; műsoraink között ma már a szakrális koncerteken kívül megtalálhatók a különböző tájegységeket felölelő népzenei koncertprogramok, táncházak, gyermektáncházak és egyéb gyermekfoglalkozások, valamint úgynevezett régizenei koncertek, amelyeket főként a középkori Európa zenei anyagából állítunk össze.

Tagjaink különböző népzenei és régizenei formációk közreműködőiként külön-külön és együtt is számos elismerésben részesültek az elmúlt évek során, a teljesség igénye nélkül: Népművészet Ifjú Mestere cím, NKÖM Bezerédj-díj, Bartók-emlékdíj, Magyar Művészetért Díj.

Hírek:
♦ 2009. december: Megjelent "Három Aranyalma” c. lemezünk, amely magyar szakrális népi énekeket tartalmaz, hangszeres kísérettel. [tovább»]
♦ 2009. december: Megjelent Navratil Andrea és Terescsik Eszter: „Új csillagnak új Királya” c. hangoskönyv-lemeze, a Kobzos Együttes közreműködésével. A lemezen mese és muzsika hallható a kis Jézus születéséről, a Parasztbiblia történetei alapján. [tovább»]
♦ 2008. augusztus: Lengyelországi kiadásban megjelent „Csengítének Mennyországba – Dzwony Niebios” c. koncertlemezünk, amelyen a XV. ’Song of Our Roots’ (Piesn Naszych Korzeni) Régizenei Fesztiválon elhangzott templomi koncertünk hallható. [tovább»]
(forrás: http://www.kobzos.com/)


Lemezbolt
Navratil Andrea - Terescsik Eszter: „Új csillagnak új Királya”
Kiadó: Kobzos Kft.
Megjelenés éve: 2009
Cikkszám: KOB-CD-01
Játékidő: 49:41
Műfaj: karácsonyi album
Kivitel: digipack

Információ:

Mese és muzsika a kis Jézus születéséről a Parasztbiblia történetei alapján.
A Parasztbiblia gazdag népmese és legenda gyűjteményét felhasználva jött létre az "Új csillagnak új Királya" c. hangoskönyv és koncertösszeállítás, mellyel Terescsik Eszter színművész és Navratil Andrea népdalénekes közösen szeretné felidézni a régmúlt idők fonó és guzsalyas hangulatát, ahol a falu apraja nagyja összegyűlt, hogy hallgassa az adott ünnephez, jeles naphoz kapcsolódó történeteket, dalokat.
Az advent idején életre keltett mesék és énekek varázsos ereje megidézi a karácsonyi ünnepkört, egészen Mária fogantatásától, Jézus születésén át a Szent Család megmeneküléséig. Az enyhén archaizáló, képi világában nagyon kifejező mesékben a már ismert történeteken kívül megtudhatjuk azt is miért szagos a csipkerózsa, földig hajló ággal miért búslakodik a szomorúfűzfa, hogyan lett az első gyöngyvirág, és milyen csodáról mesélt a Nap az édesanyjának mikor azon a különös napon, oly későn ért haza.
Az összeállítás egyszerre nyújt vidám perceket ízes humorával, és mély, sokszor megrendítő pillanatokat különleges hangulatával, amely - az alkotók hite szerint - hozzásegít a karácsony méltó megünnepléséhez.

Terescsik Eszter - mese
Navratil Andrea - ének, mese

Közreműködik a Kobzos Együttes:
Demeter László - koboz, ének, láncosbot, csengők, zergők
Szedlák József - koboz, brácsa, ének, középkori duda

Meghívott vendég:
Bese Botond - magyar duda

1. Fa hozza a bimbaját…
2. A Nap es gyönyörködött
3. Az angyalok fenn az égben…
4. Mária menyegzője
5. Menj el sietséggel…
6. Az Úr üzenete
7. Üdvöz légy Mária
8. Mária, Mária…
9. Menjünk el látására
10. Betlehem, Betlehem…
11. A napkeleti királyok
12. Eljöttünk messziről…
13. Halljátok-e az angyalt?
14. Betlehem városba…
15. Menjünk mi is Betlehembe…
16. Gyertyácska vót a kezikbe
17. A Szent Család menekülése
18. Midőn a szűz magzatját…
19. Sír az Isten báránya…
20. Mióta hajlik le a szomorúfűzfa?
21. Kedves álmot…
22. Az éj megvilágosodik
23. Ó népeknek megváltója…
24. Nagy örömnap van ma…
25. Boldog ház…
(forrás: http://www.hangveto.hu/lemez_item.php?tid=1146)


Zurgó együttes:
http://www.zurgo.hu/

Rövid összefoglaló a Zurgó Együttesről

Koncert, Plasencia A Zurgó Együttes 1993-ban alakult, célunk a moldvai csángó magyarok zenéjének, kultúrájának megismerése és megismertetése.

1992 óta számos gyűjtést végeztünk Moldvában és itthon, az ide látogató csángók között. A moldvai csángók muzsikáját hagyományos hangszereken szólaltatjuk meg, a tánczene mellett fontosnak tartjuk a dalok továbbélését is.

2004 őszén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az együttes eddigi munkáját értékelve odaítélte a Zurgónak a Bezerédj-díjat, 2006 tavaszán a Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma pedig a Bartók-emlékdíjat.

Az együttes tagjai

Draskóczy Lídia hegedű
Nagy Bercel furulya, kaval, tilinkó, mese
Németh László koboz
Benke Félix Ágoston dob

Az együttesről

Koncerteket és táncházakat gyerekeknek és felnőtteknek, magyaroknak és külföldieknek egyaránt tartunk. A csángó kör-, lánc-, sor-, és páros táncok ugyanis többségükben olyan alaplépésekből állnak, melyeket minden korosztály könnyen és gyorsan megtanul. Az együttes műsora kívánság szerint kiegészülhet ének- és tánctanítással, vagy mesemondással.

A Zurgó Együttes az elmúlt esztendőkben számos rendezvényen és fesztiválon vett részt:

# 2007-ben a zenekar legrangosabb koncertjei:
* V. Református Zenei Fesztivál, Budapest - Ráday u.
* "Két nomád nemzedék" című gálaműsor, Kecskemét - Főtér
* XXVI. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, Budapest
* XI. Csángó Bál, Budapest - Petőfi Csarnok
* XVII. Európai kisebbségek Nemzetközi Folklórfesztiválja, Jászberény
* II. Hangvető Fesztivál - "Hangot vet zenét arat...", Budapest - Gödör Klub
* A zene világnapja, Szentendre
* Tündérkert, Budapest - XII. Kerületi Művelődési Központ
* 'Song of Our Roots' Fesztivál, Jaroslaw (Lengyelország)
* 'Folk Holiday, Highlands' Fesztivál, Namest nad Oslavou (Csehország)
* Művészetek Völgye 2007, Kapolcs
* Kulturális hét, Madrid (Spanyolország)
* Szőlőfürt Fesztivál, Znojmo (Csehország)
* Családi Folkdélután, Budapest - Ferencvárosi Művelődési Központ
* Hagyománytár népzenei koncertsorozat 2007, Pécs
* III. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál, Alsószeli (Szlovákia)
* Folk-a-Dalom, Budapest - Nagy West Balkán
* XXVIII. Kaláka Fesztivál, Miskolc
# 2006-ban a zenekar számos koncertet adott külföldön és belföldön egyaránt:
* Colours Fest, Vágsellye (Szlovákia)
* Mesterségek Ünnepe, Budapest - Budai Vár
* Sziget 2007 Fesztivál, Budapest
* 8.'Rozstaje' Tradicionális Zene Fesztivál, Krakkó (Lengyelország)
* Festival Atlantis of the North 2006, Ketrzyn (Lengyelország)
* Summerfest 2006 - Nemzetközi folklórfesztivál, Százhalombatta
* III. Református Zenei Fesztivál, Budapest
* VI. Pécsi Országos Színház Találkozó és Fesztivál, Pécs
* Ünnepi Könyvhét, Budapest
* HídÜnnep, Budapest
* Ungarischer Akzent - Németországi Magyar Kulturális Évad, Berlin
* Pamplona, Sestao, Gernika, Peralta, Estella (Spanyolország)
* Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapest
* XXV. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, Budapest
* X. Csángó Bál, Budapest
* XVI. Európai kisebbségek Nemzetközi Folklórfesztiválja, Jászberény
* Tündérkert, Budapest
# 2005-ben a zenekar számos koncertet adott több ország rangos fesztiválján, melyek során legújabb lemezük repertoárja került bemutatásra:
* Mesterségek Ünnepe, Budapest - Budai Vár
* Summerfest 2005 - Nemzetközi folklórfesztivál, Százhalombatta
* Valladolid, Astigarraga, Burgos (Spanyolország)
* Artes y Eventos elnevezésű kulturális hét, Lisszabon (Portugália)
* Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapest
* Szent Kinga Ünnep, Kroscienko (Lengyelország)
* IX. Csángó Bál, Budapest
* Új Nemzedék Találkozó, Kőszeg
* XV. Európai kisebbségek Nemzetközi Folklórfesztiválja, Jászberény
* Szejke 2005 Fesztivál, Székelyudvarhely (Erdély, Románia)
* Egerszeg Fesztivál 2005, Zalaegerszeg
* Múzeumok Majálisa 2005, Budapest
# 2004 koncertek itthon és külföldön egyaránt:
* XXI. Segovia-i Folkfesztivál, Zamora, Palencia (Spanyolország)
* XX. Udezkenean Folkfesztivál, San Sebastian (Spanyolország)
* XXV. Kaláka Folkfesztivál, Diósgyőr
* III. World Folkloriada, Jászberény és Budapest
* XIV. Európai kisebbségek Nemzetközi Folklórfesztiválja, Jászberény
* Martin György Néptáncszövetség Műsora, Pesti Magyar Színház
* Néptáncosok Bálja, Budapest
* VIII. Csángó Bál, Budapest
* Sziget 2004 Fesztivál, Budapest
* Országos Református Találkozó, Budapest - Papp L. Sportaréna
* Ünnep az Eu-csatlakozás alkalmából, Nikosia (Ciprus) ( Képek)
* Ünnep az EU-csatlakozásra várva, Kijev (Ukrajna) (Képek)
* XXIII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, Budapest
# 2003 augusztusában számos spanyol fesztivál felkérésére kéthetes koncertkörutat tartott Spanyolországban (képek):
* "El món en el poble" (Cataluna, Spanyolország)
* "Bidasoafolk Festival" (País Vasco, Spanyolország)
* "Festival Folk de Plasencia" (Extremadura, Spanyolország)
# 2003-ban az együttes fellépett a "VII.Csángó Bál" (Budapest) (képek) és a Sziget" (Budapest) rendezvényein
# 2002 novemberében koncert a "Héttorony Fesztiválon" (Hagyományok Háza, Budapest)
# 2001-2002 koncertek a "Budapesti Őszi Fesztivál" rendezvényein
# 2001-től a Zurgó a somoskai tábor állandó szereplője
# 1999-2002 koncert és táncház a "Csángó Fesztivál, Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválja" (Jászberény) és a "Fesztivál a Határon" (Kőszeg) rendezvényein
# 1999, 1995 "Sziget" (Budapest)
# 1998 háromhetes koncertkörút Finnországban: Helsinki, Rovaniemi, Savonlinna, Ruokolahti
# 1997 óta az együttes szervezője és állandó szereplője a budapesti "Csángó Bál" rendezvényeinek
# 1996 óta pedig önálló táncházat tart fenn Budapesten (részletek és aktuális program)
# 1996, 1994 "Diósgyőri Kaláka Folkfesztivál"
# 1994 óta a Zurgó minden évben fellép a "Budapesti Tavaszi Fesztivál" keretében megrendezett "Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár" programjain

Diszkográfia

# 1994 - Táncháztalálkozó (közreműködőként)
# 1995 - Táncháztalálkozó (közreműködőként)
# 1996 - Táncháztalálkozó (közreműködőként)
# 1997 - Zurgó - Moldvai csángó népzene (önálló lemez)
# 1997 - Új élő népzene (közreműködőként)
# 1998 - Táncháztalálkozó (közreműködőként)
# 1998 - Szeretőm e táncba (közreműködőként)
# 1999 - Táncháztalálkozó (közreműködőként)
# 2003 - Új élő népzene (közreműködőként)
# 2004 - Új élő népzene (közreműködőként)
# 2004 - Zurgó - "Szíve járását hallod az időnek..."
# 2005 - "Nincs Pusztina békerítve..." (gyűjtés és szerkesztés)
# 2005 - Mentés másként (közreműködőként)
# 2005 - Második forduló (közreműködőként)
# 2007 - Hungry for Hungary? című válogatásalbum (közrem.)
# 2007 - "Vetettem gyöngyöt..." című válogatásalbum (közrem.)

Kitüntetések, elismerések

# 1994 - XV. Kaláka Folkfesztivál, I. díj
# 1996 - XVII. Diósgyőri Kaláka Folkfesztivál, Különdíj
# 1996 -tól több alkalommal:
minősítő versenyeken a legjobb koreográfia-zenéért járó díj
# 2004 - Bezerédj-díj (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma)
# 2006 - Bartók emlékdíj (Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma)

Kapcsolat
Nagy Bercel: tel: 06-30-446-4362
e-mail: info@zurgo.hu