Sárik Péter Trió X Bartók - koncert a Get Closer fesztiválon
https://www.youtube.com/watch?v=bd3cIAWC39o

A Sárik Péter Trió március 8-án adta az utolsó koncertjét mielőtt a vírushelyzet miatt leálltak a nyilvános fellépések.
Az X Bartók című lemezük anyagát játszották, mely Bartók műveinek jazzes feldolgozásait tartalmazza, és ami április 4-én Fonogram-díjat kapott, mint "Az év jazz albuma".

Sárik Péter Trió:

Sárik Péter: zongora
Fonay Tibor: bőgő
Gálfi Attila: dob

www.sarikpeter.hu

Válasz

A Sárik Péter Trió a mai magyar jazzélet egyik legnépszerűbb és legmeghatározóbb zenekara. A saját szerzemények mellett bátran kalandoznak a zenei műfajok között, gyakran játszanak klasszikus zenei átiratokat. Az együttes névadó vezetője úgy fogalmaz: „Talán egyik zeneszerző sem volt akkora hatással a mai jazzre, mint Bartók. A jazz és Bartók ezért tökéletes párosítás: a zongoradarabok trióra hangszerelve még karakteresebben szólnak, a nagyzenekari művek és a népdalfeldolgozások is új arcukat mutatják, és végtelen teret adnak az improvizációnak.”

-- „Bartók maga a jazz!”

Sárik Péter az új időkről és a korlátok lebontásáról

Sárik Péter jazz-zongoraművész – de számos műfajban kalandozott egyedül és jelenlegi együttesével, a nevét viselő trióval is. A klasszikusok közül sem Bartók az egyetlen, akinek zenéjét áthangszerelve, improvizációkkal gazdagítva feldolgozták, ám az operafesztiválra természetesen ezzel a programmal érkeznek.

Zenei források között

Ahogyan a klasszikus zene számára inspirációs forrást jelentett a 20. század elején elterjedt és Európába is gyorsan betörő amerikai, alapvetően szórakoztató zenei irányzat, úgy a jazz is ihletet merített a nagy zeneszerzők művészetéből. A valós hatások tekintetében olyan zeneszerzőket kell megemlítenünk, mint Igor Sztravinszkij, Dmitrij Sosztakovics, Paul Hindemith, Arthur Honegger, Claude Debussy, Maurice Ravel vagy Bartók Béla. Bartók a jazzben alapvetően az „afro-amerikai folklór értékes megnyilvánulását” kereste. 1927–28-as amerikai turnéja során Chicagóban már hallott jazzt fekete muzsikusoktól, de sajnálkozva írta, hogy „azok is kottából játszottak”. Valószínűleg big bandet hallhatott. Persze még Magyarországon is találkozott a műfaj néhány kiváló képviselőjével, a Chocolate Kiddies nevű együttessel, a szimfonikus jazz-el Paul Whiteman és zenekara révén, de fellépett Budapesten Jack Hylton és big bandje is. A jazzes elemeket tartalmazó szórakoztató zene, tánczene hidegen hagyta, de az igazi, folklórban gyökerező jazz kifejezetten felvillanyozta Bartókot. A Kassai Naplónak a következőket nyilatkozta: „A jazz nagyon érdekes zene. Ritmusa, kompozíciója, mint minden népi zenének, nagyon érdekes, viszont engem nagyon zavar banális harmonizálása, a hangszerek furcsasága. Nem hiszem, hogy nagyobb hatása lenne a modern zenére, mint a múlt században a cigány muzsikának Brahmsra és Lisztre.” Ebből is kiderül az, hogy Bartókot a jazzben is a „tiszta forrás” érdekli. Később, 1941-ben, amikor Pittsburgh-ben játszotta II. zongoraversenyét, arról számolt be, hogy szereti az amerikai swinget és gyűjti a swinglemezeket. A swinghatás egyik legfontosabb példája pedig talán épp a Benny Goodman felkérésére született Kontrasztok, amelynek elején – Szigeti József beszámolója szerint – ihlető forrásul használta Ravel hegedűre és zongorára komponált Szonátájának Blues tételét.

https://muhamiskolc.hu/sarik-peter-trio-x-bartok

Válasz