zlalyos
http://www.youtube.com/user/zlalyos
töltötte fel ezen a napon: 2009.12.10.

A Csürrentő együttes moldvai csángó táncházzárón a Gödörben. 2009. december 10.


A Csürrentő honlapja: http://csurrento.hu/

Tagok
Havay Viktória - ének
Szick Edit - basszusgitár
Balázsi Zsolt - dob
Barna György - hegedű
Kárpáthegyi Bálint - koboz
Székely Zoltán - furulya


Jelen

A Csürrentő együttes fő profilja megalakulása óta a moldvai csángó népzene megszólaltatása. Emellett az idők folyamán rendre felbukkantak más tájegységek zenéi, főleg furulyás népzene, is repertoárunkban. Somogy, gyimes, mezőség a magyar nyelvterületről, az utóbbi időben pedig balkáni bukovinai és észt népzene.

Együttesünk a magyar népzenei élet középgenerációjának egyik legaktívabb tagja. Tíz éve működik rendszeres moldvai csángó táncházunk a Fővárosi Művelődési Házban, 2008 januárja óta pedig Magyarország leglátogatottabb rendszeres táncházas rendezvényének egyik házigazdája vagyunk a Gödör Klubban.

Hosszabb szünet után a Fehérvári úton 2009 januárjától újraindítottuk állandó gyerektáncházunkat Bubabál néven. Emellett meghívásra rendszeresen tartunk táncházat gyerekeknek, főleg óvodákban, de iskolákban is.

A táncházi zenélés mellett foglalkozunk koreográfia kísérettel is. Szoros kapcsolatot ápolunk az Alföld Néptáncegyüttessel, de többször kísértük a Jászság Népi Együttes, vagy a Seremoi Táncegyütes táncosait is.

Végül, de nem utolsó sorban koncertzenekarként is tevékenykedünk. A koncertek jó alkalmul szolgálnak arra, hogy a táncházas muzsika funkcionális jellegétől kicsit elszakadva, nagyobb teret engedhessünk zenei kísérletező kedvünknek, fantáziánknak. Ennek a kísérletezőbb jellegű munkának eredménye 2006-os “Csángó utca” című lemezünk. Vagy a Pannónia Allstars Ska Orchestra tagjaival, illetve a francia Patrick Rudant-nal és Aliocha Regnard-ral (Carnets de Voyages) való alkalmi együttműködés.
Kezdetek

Az együttest 1997-ben alakította 5 lelkes fiatal az Óbudai Népzenei Iskolában. Név szerint: Klopp Katalin (ének), Benkő András (koboz), Horváth Szilárd (furulyák), Kárpáthegyi Bálint (dob), Novinszky Tamás (furulyák). Balogh Sándor zenetanár volt segítségükre.

Ennek a korszaknak állít emléket az 1999-ben megjelent “Kövecses víz közepibe” című kazetta. Az évek előrehaladtával a Csürrentő aktív részese lett a magyarországi népzenei életnek, a “táncházmozgalomnak”, versenyek, fellépések, fesztiválok követték egymást. Többszöri tagcserék eredményeként az együttes létszáma 7 főre bővült, és 2006 elejére kialakult a jelenlegi felállás.


Gyökerek

A moldvai csángók a Kárpátok keleti lejtőin és az attól keletre elterülő síkságon élnek. Ez a terület sosem volt a magyar állam része. Régi krónikák, feljegyzések szerint a XIII. sz-tól kezdve biztosan laktak itt magyarok. Több hullámban, egészen a XVIII. sz-ig érkeztek magyarul beszélő csoportok erre a területre.

Nyelvük a magyar nyelv régies változata, mely az Európai Unió raportőrének, a finn Tytti Isohookana Asunmaa-ának jelentésében is kiemelésre került, mint az Európai Unió kiemelten fontos és megőrzendő értéke.

Tekintettel a térség olvasztótégely jellegére (magyar és román nyelvű lakosság mellett éltek és élnek itt lengyelek, németek, szerbek, oroszok, bulgárok, zsidók és cigányok is), a hagyományok mai állapota sokféle hatást hordoz.

A csángók számára identitásuk megőrzésének kulcsa a vallás, mely római katolikus. A környező ortodox többségben ma kb. 240 000 római katolikust tartanak nyilván, akik közül a többség nagy valószínűséggel magyar ajkú volt. Ma már csak kb. 60 000-en beszélnek magyarul.

Táncaik közösségi jellegű, kör- és lánctáncok, de a késő középkortól kezdve páros táncokat is feljegyeztek. Ez utóbbiak száma a polgárosodással tovább nőtt, ma egy-egy falu kb. 40 táncából nagyjából 50% páros tánc.

Énekes kincsükben található legnagyobb részben tiszta magyar hagyomány, ahol a rituális és ünnepkörökhöz kapcsolódó énekek mellett balladák is megtalálhatók. A nem énekes, de szöveges hagyományon belül pedig jelentős szereppel bírnak a mesék.

Zenéjükben eleinte nagy valószínűséggel a furulya és dob dominált, ez utóbbinak rituális jelentőssége is lehetett. A hivatásos zenészek megjelenésével, illetve a húros/vonós hangszerek fejlődésével szerepüket átvette a hegedű és kobza/cimbalom kettőse.

Mi a mai fülnek kellemesebb kevert felállásban játszunk, kiegészülve a ma már gyakrabban használatos hangszerekkel, pl.: nagybőgő/basszusgitár.