Népzene etno világzene népdal néptánc népművészet: Kodály Zoltán - Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6. (fotó Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum) (kép)

Szeretettel köszöntelek a Népzene klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 334 fő
  • Képek - 153 db
  • Videók - 1060 db
  • Blogbejegyzések - 112 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 148 db

Üdvözlettel,
M Imre
Népzene klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Népzene klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 334 fő
  • Képek - 153 db
  • Videók - 1060 db
  • Blogbejegyzések - 112 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 148 db

Üdvözlettel,
M Imre
Népzene klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Népzene klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 334 fő
  • Képek - 153 db
  • Videók - 1060 db
  • Blogbejegyzések - 112 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 148 db

Üdvözlettel,
M Imre
Népzene klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Népzene klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 334 fő
  • Képek - 153 db
  • Videók - 1060 db
  • Blogbejegyzések - 112 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 148 db

Üdvözlettel,
M Imre
Népzene klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

Kodály Zoltán - Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6. (fotó Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum)

A kép forrása:
http://magyarhirlap.hu/cikk/81692/Alapveto_humanitas_is_volt_abban_ahogy_a_vilaghoz_viszonyult

Embersége a műveiből is árad (Fotó: Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum)

Értékeld!

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 1 éve

„Alapvető humanitás is volt abban, ahogy a világhoz viszonyult”
A zenepedagógus Kodály Zoltán eltakarja előlünk a zeneszerzőt és a népzenekutatót
http://magyarhirlap.hu/cikk/81692/Alapveto_humanitas_is_volt_abban_ahogy_a_vilaghoz_viszonyult
2017.03.06. | magyarhirlap.hu

-- Dalos Anna: Bartók és Kodály egyformán nagyon erőteljesen hatott a magyar zeneszerzésre

Kodály Zoltán ötven évvel ezelőtt, 1967. március 6-án halt meg. A háromszoros Kossuth-díjas komponistáról, zenetudósról és népzenekutatóról Dalos Annával, az életmű egyik meghatározó kutatójával beszélgettünk. A zenetörténész Kodály rendkívüli műveltségéről, az utókorra gyakorolt hatásáról és zeneműveinek viszonylagos elhanyagoltságáról mesélt nekünk.


– Ön több könyvet is írt Kodály Zoltánról, ezekben többek között vizsgálta a komponista történelemhez való viszonyát, gondolkodásmódját, és számot vetett a szakirodalom jellemzőivel is. Miért fontos, hogy felülvizsgáljuk a kialakult „Kodály-mítoszt”?

– Mindannyiunkban él egy bizonyos kép Kodályról, általában egy idős mestert látunk magunk előtt, aki egy kissé szoborszerű. Ehhez a képhez tapadnak bizonyos formulák is, olyanok, mint a „nagy magyar zeneszerző, aki a zenepedagógia segítségével felemelte a magyarságot”. Számomra kutatóként az tűnt izgalmasnak, hogy a kialakult sémákkal szemben megpróbáljam megragadni Kodály emberszerű vonásait. Meg akartam mutatni azt, hogy ő is a saját közegében mozgó és arra folyamatosan reflek­-táló személyiség volt.

– A visszaemlékezések szerint milyen ember volt?

– A fennmaradt anekdoták alapján nem volt különösebben bőbeszédű, csak akkor szólt, ha valóban mondania kellett valamit. Ugyanakkor az írásait ez a szűkszavúság nem jellemzi, fennmaradt feljegyzései, publikált írásai érzékletes lenyomatai annak, hogy a személyisége mennyire sokrétű volt. A környezet felé zárkózottnak mutatta magát, de valójában nagyon intenzíven élte át mindazt, ami körülötte történt. Alapvető humanitás is volt abban, ahogy a világhoz viszonyult. Sok tanulmány és visszaemlékezés született arról, hogyan támogatott nehéz helyzetben lévő embereket. A második világháború alatt zsidókat mentett, az ötvenes években pedig olyanokat támogatott, akik politikailag szembekerültek a hatalommal. Humanizmusa nemcsak személyiségéből, hanem műveiből is árad.

– Vajon miből fakadt ez a humanizmus? Milyen hatások érték fiatalkorában?

– Azt tudni kell róla, hogy egy igazi, régi típusú bölcsész volt. Ha valaki elmegy a Kodály Zoltán Emlékmúzeumba, láthatja sok ezer kötetes könyvtárát. Mindent olvasott, szépirodalmat éppúgy, mint tudományos műveket, és szisztematikusan jegyzetelt. Ma már ez a fajta műveltség szinte ismeretlen. A Kodály-kutatás legnagyobb nehézsége, hogy tudása elérhetetlen. Mindannyian nagyon kicsik vagyunk hozzá képest, és ezt a hátrányt ledolgozva kell megkísérelnünk megérteni, mit gondolhatott bizonyos kérdésekről. Ami a zenei hatásokat illeti, fontos és alapvető zeneszerzői élményei voltak fiatalkorában, először Brahms és Wagner, később Debussy.

– Amikor Kodály szóba kerül, olyan, mintha nem egy, hanem három alakról lehetne beszélni: népdalgyűjtőként, aztán máskor pedagógusként vagy zeneszerzőként hivatkoznak rá. Hogyan lehetne megragadni a három szerep közti összefüggéseket?

– Én nem látom ilyen pozitívan a helyzetet. Ma Magyarországon és az egész világon a zenepedagógus Kodály eltakarja előlünk a zeneszerzőt és a népzenekutatót. Ha az utca emberét megkérdeznénk, ki volt Kodály Zoltán, akkor biztos, hogy a legtöbben azt mondanák: zenepedagógus. Pedig – Bartók mellett – a huszadik század legnagyobb magyar komponistája volt. Ezért is érzem úgy, hogy a zeneszerzői életmű nincs megfelelő mértékig az előtérben. Pedagógiai módszere persze a mai napig él, még ha vita tárgya is. Ez egy nagyszerű metódus, de nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy ő elsődlegesen zeneszerző volt, és önmagát is ekként határozta meg.

– Azt mondja, vitatható a Kodály-módszer: miért?

– Elsősorban eszmei értelemben volt az alapítója, bár a gyermekek zenei nevelése melletti példamutató elkötelezettségét számos kóruskompozíció és pedagógiai mű bizonyítja. A módszert tanítványai alakították és vitték tovább, így elég sok formában él. Ez az eszmeiség arra épült, hogy a kisgyermekeknek elsősorban saját nemzetük dalait kell énekelniük, mert ezek révén tudják saját múltjukat és kulturális önazonosságukat beépíteni önmagukba. Ugyanakkor erre az alapra rá lehet építeni a nyugati zenekultúrát is. Kodály műveltségeszménye még a 18-19. századból eredt. Mi, akik a 21. században élünk, sokkal problematikusabbnak érezzük az ezzel való azonosulást, hiszen az internetre épülő világ egészen másfelé halad. Ugyanakkor a legfrissebb kutatások bizonyították, hogy a zenetanulás kisgyermekkorban jelentősen segíti az agy fejlődését. Szerintem nagyon helyesen teszik azok, akik ma a Kodály-módszerrel foglalkoznak, mint például a kecskeméti Kodály Intézet tanárai, akik azzal kísérleteznek, hogy a pedagógiai módszert összehangolják a 21. század kihívásaival.

– Kodály népzenekutatói tevékenysége és a magyar népdal beépítése műveibe tudatos program része volt?

– Neki nem önmagában a népzenegyűjtés és a népdalfeldolgozás volt a fontos, hanem a nép megismerése. Úgy gondolta, hogy minden magyar zeneszerzőnek át kellene élnie a népdalgyűjtés folyamatát, mert csak így ismerheti meg a magyarságot. Ma ezt egy kicsit nehéz megérteni, hiszen már nincsenek olyan paraszti közösségek, amelyek őrzik azt a Kodály számára példaértékű, archaikus életformát. Ő gyalog vagy szekéren járta a falvakat, belelátott életsorsokba is. Épp ezt a közvetlen tapasztalatot hiányolta később, különösen az ötvenes években, amikor követői nagy mennyiségben írtak népdalfeldolgozásokat.

– Annak ellenére, hogy milyen jelentős zeneszerző volt, csak bizonyos műveit lehet hallani koncerttermekben. Vajon miért nem játsszák gyakrabban a darabjait?

– Valóban nagyon szűk a kánon. Bár a kórusművei szerencsére népsze­rűek, a hangszeres kompozíciók közül még Magyarországon is keveset adnak elő. Külföldön sajnos még ennél is rosszabb a helyzet. Ott a vokális műveknél a magyar nyelv jelent problémát, bár azért vannak bátor kórusok, amelyek megpróbálják magyarul előadni. A zenekari, illetve kamaraművek esetében viszont csak a koncertszervezők fantáziáján múlik, hogy elővesznek-e Kodály-darabokat. Magyarországon a Psalmus Hungaricus, a Galántai táncok és a Háry János szvit szólal meg gyakrabban, emellett olykor a Háry János és a Székelyfonó is színpadra kerül, de azért egyik sem általános repertoárdarab. Sosem hallani azonban például a Concertót vagy a Szimfóniát. A Páva-variációkat néha előadják, az valamelyest a kánon része, de azt is sokkal ritkábban játsszák, mint ahányszor érdemes lenne.

– Lehet érzékelni Kodály hatását a kortárs magyar zenében?

– Az a sajátos helyzet, hogy egy időben két hatalmas zeneszerző is működött, Bartók és Kodály egyformán nagyon erőteljesen hatott a magyar zeneszerzésre. Az ő fellépésük óta már több stílusfordulaton jutottunk túl, de azért még mindig megragadható kettejük hatása. Lehet, hogy már nem olyan közvetlen módon, nem stílusjegyekben, mint ahogy a harmincas, negyvenes és ötvenes években, inkább az eszmeiség terén érhető tetten a kapcsolódás. Kodály nagyon sokat írt arról a Székelyfonó és a Háry kapcsán, hogy ő valójában nem igazi operákat akart létrehozni, hanem az volt a célja, hogy egy olyan lépcsőfokot illesszen be a magyar opera történetébe, amelyre építve mások megírhatják majd a fontos magyar operákat. Azt hiszem, a kodályi lépcsőfokok ma is formálják a magyar zeneszerzőket. A húszas, harmincas évektől kezdődően a tanítványi körük – mert bátran bevonhatjuk ebbe Bartókot is – stilárisan közvetlenül reflektált a műveikre. Az ötvenes években, főleg 1956 után nagy váltás következett be a magyar zeneszerzésben, és érezhetővé vált, hogy mindkét modelltől kezdenek a komponisták eltávolodni. Fölfedezték Webern, Schönberg és Berg zenéjét, illetve a darmstadti új zenét, a lengyel avantgárdot. De ahogy ez a nagy felfedezési láz alábbhagyott, újra elkezdtek azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a legfejlettebb nyugati technikák elsajátítása mellett mitől válik a zenéjük specifikusan magyarrá. Ez pedig alapve­tően Kodályhoz és Bartókhoz vezetett vissza. Tulajdonképpen ötven évvel később feltették ugyanazt a kérdést, amit elődjeik, az általuk megfogalmazott válasz pedig sok tekintetben összhangban állt azzal, amit Bartók és Kodály egykor megfogalmazott.

-----
Pályakép

Dalos Anna zenetörténész, zenekritikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet „Lendület” 20-21. századi Magyar Zenei Archívumának és Kutatócsoportjának vezetője. Számos tanulmány, kismonográfia szerzője, a 20. századi magyar zenetörténet kutatója. A Zeneakadémián 1998-ban végzett, mások mellett Kroó György tanítványaként, és ott oktat 2007 óta. Hazai és nemzetközi zenetudományi konferenciákon rendszeresen tart előadásokat az új magyar zenéről.
-----


Mentette az üldözötteket, és a második világháború végén ő maga is bujkált
Univerzális tudás a zenétől a néprajzon át a nyelvig
Zsiray-Rummer Zoltán

Az idén kettős évforduló adja a Kodály-emlékév alapját: ötven éve hunyt el, és százharmincöt éve született az alkotó. Kecskeméten, zenekedvelő vasutas családban 1882. december 16-án született, visszaemlékezése szerint első és legmélyebb zenei élménye az volt, amikor háromévesen meghallotta Mozart F-dúr hegedűszonátáját – olvasható a távirati iroda portréjában. Apját 1885-ben Galántára helyezték, itt szerette meg a népdalokat. Nagyszombatban gimnáziumi tanulmányai mellett hegedülni, gordonkázni és zongorázni tanult. Majd Eötvös-kollégistaként egy időben tanult a budapesti bölcsészkar magyar–német és a Zeneakadémia zeneszerzés szakán. A népdalgyűjtést 1905-ben kezdte el, barátságot kötött Bartók Bélával, közös kiadványuk is megjelent. Első zenekari darabját, a Nyári estét 1906-ban mutatták be, és ekkor kötött házasságot Sándor Emmával. Bonni és párizsi tanulmányútja után 1907-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki. Bartókkal közös törekvéseik a modern zene népszerűsítésére és a népdalgyűjtésre rendre elakadtak a közönség közönyén és a hivatalos körök ellenállásán, a Nyugat című lapban megjelent cikkeiben 1917 és 1919 között a népzene jelentőségét hirdette. Az 1918-as őszirózsás forradalom idején a Zeneakadémia aligazgatójává nevezték ki, a Tanácsköztársaság idején pedig részt vett a zenei direktórium munkájában, ezért később évekig nem taníthatott, hallgatásra kényszerült. Elszigeteltségéből 1923-ban a Budapest egyesítésének ötvenedik évfordulójára írt Psalmus Hungaricus nemzetközi híre emelte ki, és szintén világsikert aratott három évvel később a Háry János című daljátéka is, az 1932-es Székelyfonót pedig a milánói Scalában is színre vitték. Ekkoriban írta a Marosszéki táncok (1927–1930), a gyermekkori élményeket idéző Galántai táncok (1933), a Buda visszavételének 250. évfordulójára írott Budavári Te Deum (1936), a Fölszállott a páva (1939) és a Concerto (1940) című műveit. Kodály nevelői tevékenysége egyre szélesedett, kompozíciói mellett ének- és olvasógyakorlatokkal is segítette a kórusmozgalmat. Zeneelméleti tevékenységének jelentős műve A magyar népzene című monográfiája (1937). Rokonszenvezett a népi írók mozgalmával, a Márciusi Fronttal, tiltakozott a zsidótörvények ellen. A második világháború alatt mentette az üldözötteket, neki is bujkálnia kellett, de közben befejezte a Missa brevis című művét, amelyet 1945 februárjában, a budapesti harccselekmények befejezését követően az Opera ruhatárában mutattak be.

A második világháború után a Zeneakadémia igazgatótanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett. A Balázs Béla szövegkönyvére írt Czinka Panna című daljátékát 1948-ban mutatták be. Első feleségének halála után, 1959-ben másodszor is megnősült, Péczely Saroltát vette feleségül. Jelentős volt a munkássága a néprajz, a zenetörténet, a zeneesztétika, az irodalomtörténet, a nyelvészet és a nyelvművelés területén is. A Kodály-módszer ma már világszerte ismert, 2016-ban az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökség listájára.

„Ha egy szóval akarnók jellemezni e nevelés lényegét, az a szó nem lehetne más, mint: ének… Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg.”
(Zenei nevelés Magyarországon, 1966)

„A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiterjedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait értjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.”
(Visszatekintés I–III., Argumentum, 2007–2008)

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 2 napja a(z) Szines, vegyes kis hírek fórumtémában:

Néptánc kezdőknek: A nagy érdeklődés miatt ...

M Imre írta 4 napja a(z) Magyarok Országos Gyűlése 2018 - 2018. augusztus 17-18-19., Ópusztaszer (MOGY) képhez:

Magyarok_orszagos_gyulese_2018__2018_augusztus_171819_opusztaszer_mogy_2072602_4615_s

A Somogyi György (somogyigyorgy.hu) fotós által ...

M Imre írta 5 napja a(z) Magyarok Országos Gyűlése 2018 - 2018. augusztus 17-18-19., Ópusztaszer (MOGY) képhez:

Magyarok_orszagos_gyulese_2018__2018_augusztus_171819_opusztaszer_mogy_2072602_4615_s

MOGY - Magyarok Országos Gyűlése - Rendezvény "....

M Imre írta 5 napja a(z) Szines, vegyes kis hírek fórumtémában:

Tamási Áron úgy látta, hogy „Firtos lova hátán, lehajtott ...

M Imre írta 5 napja a(z) Szines, vegyes kis hírek fórumtémában:

A Misztrál Fesztivál 17. alkalommal kerül ...

M Imre írta 1 hete a(z) Szines, vegyes kis hírek fórumtémában:

"Az ötlet, hogy szólólemezzel mutatkozzam...

M Imre írta 1 hete a(z) Szines, vegyes kis hírek fórumtémában:

Kubinyi Júlia már tizenévesen nyakig benne volt a népzenei ...

M Imre írta 1 hete a(z) Szines, vegyes kis hírek fórumtémában:

https://www.classicfm. com/discover-...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu