kovezett töltötte fel ezen a napon: 2008.08.28.
http://www.youtube.com/user/kovezett

Sebestyén Márta, Bognár Szilvia, Palya Bea - ének
Sebő Ferenc születésnapi koncertje


Sebő 60

2007. február 5. 19:30 - 22:00
MüPa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sebő Ferenc - Szécsi Margit: Születésnapra
Sebő Ferenc-Horatius/Radnóti Miklós fordítása: Lydiához
Sebő Ferenc-Balassi Bálint: Ó, nagy kerek, kék ég
Sebő Ferenc-Balassi Bálint: Áldott szép pünkösdnek
Sebő Ferenc-Balassi Bálint: Egy katonaének
Sebő Ferenc feldolgozása-Nagy László fordítása: Sólyomének
Sebő Ferenc feldolgozása-Nagy László fordítása: Három tücsök
Sebő Ferenc feldolgozása-Nagy László fordítása: Todora
Zobor vidéki lakodalmas
Sebő Ferenc-Varró Dániel: Este fél kilenckor
Sebő Ferenc-Határ Győző: Figyelmeztetés
Sebő Ferenc-József Attila: A hetedik
Sebő Ferenc-József Attila: Rejtelmek
Sebő Ferenc-Weöres Sándor: Sárospataki polgárlány
Sebő Ferenc-Weöres Sándor: Macska-induló
Sebő Ferenc-Weöres Sándor: Bóbita
Sebő Ferenc-Weöres Sándor: Galagonya
Sebő Ferenc-Orbán Ottó: Egy jó borivó vágáns éneke
Sebő Ferenc-Csukás István: Baltóver hadova
Sebő Ferenc-József Attila: Harmatocska
Sebő Ferenc-Szécsi Margit: Ej, haj
Sebő Ferenc - József Attila: Tedd a kezed
Sebő Ferenc - József Attila: Gyöngy
Sebő Ferenc - József Attila: Áldalak búval, vigalommal
Sebő Ferenc feldolgozása - Nagy László fordítása: Sztrúmica
Anica
Na kraj szela
Muss i denn
Kennt ji all dat nije Lied
Sebő Ferenc - József Attila: Klárisok
Sebő Ferenc - József Attila: A kanász
Sebő Ferenc-Szécsi Margit: Úgy néztem
Sebő Ferenc-Nagy László: Ki viszi át a szerelmet
Sebő Ferenc-Nagy László: Játék karácsonykor
Sebő Ferenc-Weöres Sándor: Egy szép domb idekékül
Sebő Ferenc feldolgozása: Cönögemadár
Sebő Ferenc feldolgozása: Szerelem, szerelem
Sebő Ferenc - József Attila: Tiszta szívvel
Sebő Ferenc - József Attila: Bánat
Sebő Ferenc-Weöres Sándor: Ugrótánc

Közreműködnek: a régi Sebő együttes (Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay Gergely, Éri Péter, Nagy Albert), a mai Sebő együttes (Sebő Ferenc, Barvich Iván, Orczi Géza, Perger László), Sebestyén Márta, Palya Bea, Bognár Szilvia és az Állami Népi Együttes szólistái

Az 1947. február 10-én született Sebő Ferenc – énekes, gitáros, tekerőlantos dalszerző – a hazai népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, kulcsfigurája. A hatvanas években, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként tűnt fel népdalfeldolgozásaival és megzenésített József Attila-verseivel. Csoporttársával, Halmos Bélával alakította meg a Sebő együttest, s kapcsolódott be Martin György hatására a népzenei gyűjtőmunkába. Hamarosan a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője lett, dolgozott a Népművelési Intézetben és a Magyar Televízióban, a Zeneakadémia zenetudományi szakának elvégzése után pedig az intézmény tanára lett. 1996 óta a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, 2002-től a Hagyományok Háza szakmai igazgatója.
Tizenöt albumán részben népzenei felvételek, részben a klasszikus és a kortárs magyar költészet megzenésített versei szerepelnek. Ezekre épül ez az ünnepi műsor.
http://mupa.hu/program/seb-337-60-2007-02-05_19-30-bbnh


Sebő Ferenc hatvan éves



A fenti egyszerű címmel rendeztek ünnepi koncertet a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Sebő Ferenc énekes, gitáros, tekerőlantos dalszerző születésnapja alkalmából. A hazai népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója 1996 óta a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, 2002-től a Hagyományok Háza szakmai igazgatója. Születésnapja alkalmából pályájáról kérdeztük.



- Hogyan egyeztethető össze a szabad művészi pálya egy komoly intézmény vezetésével?

Amikor az 1970-es évek elején a hangszeres népzene felfedezésével rendkívül népszerűvé vált a táncházmozgalom, néhányan már tisztában voltunk azzal, hogy súlyos felelősség hárul ránk. A régiek még tudták, hogy a tánc és a zene – a beszélt nyelv mellett – a kommunikációs rendszer két nagyon fontos tagja. Napjainkban a gépek letarolják az emberek lelki világát. Szegény József Attila olyan pontosan megjósolta: „Bemásszák lelkünket a gépek, mint aluvót a bogarak.” Ahogyan a 19. században elődeink fontosnak tartották, hogy Budapesten – ahol annak idején csupán a kisebbség beszélt magyarul – felépüljön a Nemzeti Színház, mi átéreztük, hogy a táncmozgásnak, a hagyománynak, a zenének ugyancsak intézményi háttérre van szüksége. A kezdet kezdetén a Kassák klubban alapítottunk egy kis archívumot, ahová bárki bejárhatott, és népzenét kölcsönözhetett. A hetvenes évek közepén nagy segítséget jelentett, hogy a Népművelési Intézetben egy egész éven át tartó, országos tanfolyamot szervezhettünk. Az ország minden sarkából jelentkeztek, sőt jöttek a határon túlról is. A következő évben meghirdetett különböző intenzív tanfolyamok gomba módra elterjesztették a néptáncot. Több évtizeden át folytatott tevékenységünk eredményeképpen jött létre a Hagyományok Háza, s ez az intézmény a garancia arra, hogy a hagyomány értékes része – a kreativitás, a mozgás, a kommunikációs eszköztár – a mi nemzedékünk életén túl is folytatható legyen. Nem találhatunk fel minden generáció számára egy új nyelvet. Ahogy a beszélt nyelvünkben a ma is élő hatezer éves szavak mellé mindig jönnek az új kifejezések, úgy él ez a nagyon gazdag tánc- és zeneanyag, amely nem más, mint egy évezredes európai tradíció összefoglalása. Mi Európa múltjának fontos letéteményesei és ismerői vagyunk.

- Mikor jött el a pillanat az intézmény megalapítására?

A rendszerváltozás után, 1996-tól az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként dolgoztam. Akkor épp az volt a kérdés, hogy mi legyen az együttessel. A Hagyományok Házának megalapításakor három olyan intézményt hoztunk össze, amelyek a hagyományőrzés perifériáján tengődtek: az Állami Népi Együttest, a Kassák klub archívumát, és a Népművelési Intézet Népművészeti Osztályát. Ez utóbbi tanfolyamokat és fesztiválokat szervezett. Ma már két fontos szakmai eredményről is beszámolhatunk: az első, hogy a szájhagyomány útján örökölt műveltségünk ápolásának intézménye, a Hagyományok Háza önálló költségvetéssel rendelkezik, a másik, hogy ezzel párhuzamosan a Zeneakadémián végre elindul az egyetemi szintű népzeneoktatás.

- A Műszaki Egyetem Bercsényi kollégiuma az Illés, az Omega és más együttesek tagjainak bölcsője volt. Ön is onnan indult. Mi volt a Bercsényi titka?

A Bercsényiben óriási kulturális élet folyt. A hatvanas évek végén a klubmozgalom éppen elindult Magyarországon. Ahol akadt egy pince, mindjárt klubot csináltak belőle. Építészhallgató voltam, és egy időben budapesti létemre én is a Bercsényiben laktam. A nagyterem – az ebédlő – mindig a rockegyütteseké volt. Mi kollégisták rendezőként ott álltunk az ajtóban, és ellenőriztük, hogy van-e mindenkin nyakkendő meg fehér ing.

- Az egyetem elvégzése után dolgozott valaha építészként?

Az építészkari tanulmányok nagyon hasznosak. Az építőművészet alkotói szárnyalása mellett az embernek a gerendák vasalását is ki kell számolni. Szerintem minden művészet ilyen, verset írni sem könnyebb, mint egy követ kifaragni. Az anyag ott is ellenáll. 1973-ig, három évig, a Pest megyei Tervező Vállalatnál dolgoztam. Kezdőként részfeladatokat végeztem különböző terveken, családi ház- és lakótelep adaptációkat készítettünk. Önálló munkaként elsőként egy transzformátorházat kaptam.

- Annak idején nagy siker volt Berek Katival készített közös műsora. Hogyan kerültek kapcsolatba egymással?

Egy alkalommal Berek Kati eljött a klubba a József Attila estjét előadni. Az évfolyamtársaim odalöködtek elé: - Művésznő! Hallgassa meg a kollégánkat, mert ő is József Attila verseket énekel. Meghallgatott, és azt mondta: - Találkozunk holnap az Egyetemi Színpadon! Attól kezdve együtt jártuk az országot, és hatalmas sikerünk volt. Akkoriban ez a műfaj még nem létezett, és őt is nagyon feldobta, hogy megzenésített versekkel dolgozunk. Berek Kati ismertetett meg Nagy Lászlóval, és Weöres Sándorral. Abban az időben a Huszonötödik Színházban dolgoztam, ahová szintén Kata vitt zenei vezetőnek. Mezei Éva, a stúdiósok vezetője egy ízben arra kért, hogy zenésítsek meg néhány Weöres verset. Ma is előttem van, ahogy nagy-okosan kioktattam, miszerint Weörest nem kell megzenésíteni, mert az már magában is kész zene. Tán egy egész napig kitartottam a véleményem mellett, majd belenéztem a kötetbe, és egy versről eszembe jutott egy dallam. Elindult magától. Akkor tanultam meg, hogy ami annyira csengő-bongóvá teszi a Weöres verseket – amiért a gyerekek is annyira szeretik – az nem más, mint hogy énekvers formákat használt. Ezekkel játszott, sőt akad jó néhány olyan verse, amit dallamokra írt. Később maga mesélt erről. A Galagonyát például egy híres bakanótára írta, („Országúton hosszú a jegenyesor”). Ezeken a verseken keresztül ismertem fel, hogy a népdal nem más, mint az énekelt vers túlélője. Helyenként olyan dolgokat pótol az írásos kultúrából, ami elveszett.

- Az idei esztendő hivatalosan is Kodály-év, amellyel a zeneszerző születésének 125., halálának 40. évfordulójára emlékezünk. A Hagyományok Háza milyen eseményekkel köszönti a jubileumot?

Zavarban vagyok, mert mi már negyven éve, évfordulók nélkül is ennek szellemében dolgozunk. Kodály gondolatainak nemcsak egy évre, kampányokra kellene korlátozódniuk, hanem a mindennapi élet folyamatában intézményesülni. Azt szeretnénk, ha e kampány nyomán az ország legalább tudatosítaná, hogy mekkora értékei vannak. Drámai, hogy ezeket többnyire a külföldiek fedezik fel. Az Állami Népi Együttes ünnepi műsorban mutatja be Kodály népzenei feldolgozásait. Kodály hangoztatta elsőként, hogy e kultúrának szerepet kell kapnia a mai, modern életünkben is, mi pedig a táncház mozgalommal bizonyítottuk, hogy a fiatalok igényt is tartanak rá. Emellett a Sebő együttessel az idén két CD-t készítünk a Karinthy Gimnázium megrendelésére; az egyiken időmértékes, a másikon hangsúlyos verseket gyűjtöttünk össze, énekelt formákban. Azt hiszem, ez is közel áll Kodály szelleméhez, mert ő is a magyar versformákkal kezdte a szakmai munkáját: ebből a témából írta a disszertációját. A Hangzó Helikon sorozatban jelenik meg új Weöres Sándor lemezünk. Weöres egyik felfedezője is Kodály volt.

- Akad-e olyan mai költő, akivel olyan közeli viszonyban van, mint annak idején Weöres Sándorral?

A Magyar Rádió különböző versformákra kiírt pályázata nyomán kiderült, hogy nagyon sok a tehetséges kortárs költő. Számtalan vers érkezett, amelyek megzenésítésekor könnyű dolgom volt, mert többségük kész dallamra íródott. Így született többek között Varró Dániel Este fél kilenckor című verse. Ez egy görög galliambus metrumra íródott vers, ami közben a komputerről és az sms-ekről szól. De kaptunk verset a legjobb hazai költőktől, köztük Várady Szabolcstól, Mesterházy Mónikától, Csukás Istvántól, Kántor Pétertől és Tóth Krisztinától is. A fiatalok megmutatták amit én se hittem: hogy igenis ismerik a klasszikus, valamint az énekelt versformákat is, és remekül tudják alkalmazni mai mondanivalók kifejezéséhez.

- Kikkel ünnepelte hatvanadik születésnapját?

A Művészetek Palotájába elhívtam a régi együttesem tagjait, ott volt Halmos Béla, akivel közösen kezdtünk annak idején a Bercsényi kollégiumban. Sebestyén Márta, aki a Kassák klubban tűnt fel, Koltay Gergő, aki még a 25. Színházban csapódott hozzánk és ma a Kormorán együttes vezetője, Nagy Albert, aki a nyári táborokban állt be bőgőzni, s aki közülünk egyedül maradt meg eredeti foglalkozása mellett, és ott volt még Éri Péter, aki ma a Muzsikás együttesben játszik. Ott voltak a mai zenekarom tagjai, akikkel most már több mint egy évtizede játszom: Orczi Géza, Perger László és Barvich Iván. Eljött Franciaországból Lantos Iván, a Kolinda együttes alapítója, a lányok közül Palya Bea, Bognár Szilvi, a Kárpátia együttesből Bolya Matyi kobzolt velünk; a Söndörgő együttesből Eredics Dávid szaxofonos és Búzás Attila bőgős játszott. Három generáció volt a színpadon, és a koncert négy és fél órán keresztül tartott.

Rojkó Annamária
http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/1309/


Varró Dániel
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Varró Dániel (Budapest, 1977. szeptember 11. –) költő, műfordító.

Élete
1977. szeptember 11-én született Budapesten. Első verseit 12 éves korában (1989) írta. A XII. kerület - Németvölgy lakója és a "Mackós" iskola tanulója volt. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban érettségizett le 1996-ban. Az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt. Gimnazista kora óta publikál verseket és műfordításokat különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban. Négy önálló kötete jelent meg, és emellett több (főleg gyerekeknek szóló) kötet társszerzője is. Első kötete, a Bögre azúr 1999-ben, 21 éves korában jelent meg. Második könyve, a Túl a Maszat-hegyen – verses meseregény, 2003-ban látott napvilágot. Harmadik kötete, a Szívdesszert 2007 decemberében került a könyvesboltok polcaira. Negyedik kötete az Akinek a lába hatos - Korszerű mondókák kisbabáknak címmel jelent meg 2010-ben.

Műfordítói tevékenységet végez, verseket, színdarabokat fordít. Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára. 1999 óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók Társasága, 2008 óta pedig a MAOE tagja. Első költői sikerét - a Bögre azúr című kötet fülszövege szerint - 12 évesen (1989) érte el, egy eposztrilógiával.

Önálló kötetei

Bögre azúr (1999, Magvető, ISBN 9631421597)
Túl a Maszat-hegyen (2003, Magvető, ISBN 9631423484)
Szívdesszert (2007, Magvető, ISBN 9789631426113)
Akinek a lába hatos - Korszerű mondókák kisbabáknak, Manó Könyvek, 2010, ISBN 9786155028052
Akinek a foga kijött - Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak, Manó Könyvek, 2011, ISBN 9786155028502

...
http://hu.wikipedia.org/wiki/Varr%C3%B3_D%C3%A1niel


Varró Dánielt már többször idéztük az "Aktuális kedvenceink" rovatban. De aktualitástól függetlenül is egyike örök kedvenceinknek, akiket a "Költő" rovatban bemutatunk. 2010. február 12-én Gyöngyösön járt, a Mátra Honvéd Kaszinóban találkozhattunk vele.

A költő, műfordító 1977-ben született Budapesten. Első költői sikerét 12 évesen érte el, egy eposztrilógiával (Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje). Ugye hasonlít a Toldi-trilógiára a címe? Nem véletlenül! A költő előbb a János vitézt, majd hatodikban a Toldit olvasva, úgy gondolta, hogy valami hasonló elbeszélő költeménnyel próbál fiatalon hírnevet szerezni magának – úgy, mint az említett művek szerzői, Petőfi és Arany.

Az általános iskola után az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba jelentkezett, mert matematikából jó volt, és szülei azt szerették volna, ha bankár lesz belőle. Ám középiskolás évei alatt még inkább az irodalom felé fordult. Magyartanára biztatására és kritikáitól kísérve sok verset írt, melyek különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban meg is jelentek. 1996-ban leérettségizett, majd elvégezte az ELTE-BTK magyar–angol szakát.

Egyetemista évei alatt, 1999-ben jelent meg első önálló kötete, a Bögre azúr, melynek versei tele vannak játékos rímekkel és ritmusokkal, szójátékokkal, diákos irodalmi csínytevésekkel. A kötetben azzal a meghökkentő ötlettel állt elő, hogy a mindannyiunk által legkisebb korunk óta ismert dalocskát, a Boci, boci tarkát többek között Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső stílusában írja meg, a legnagyobb magyar költőkhöz illő magvas gondolatokat kölcsönözve a butuska versikének. Az irodalmi stílusparódiákkal nagy sikert aratott, és azóta is sok verset ír ebben a műfajban. Az utóbbi években főleg angol szerzők stílusának „magyarításával” foglalkozik.

A Bögre azúr után 4 évvel jelent meg a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregény, amely 2004-ben Az Év Gyermekkönyve lett. A mese keletkezéséről Gyöngyösön elmondta a költő, hogy nehezen alakult ki, milyen formában is írjon a gyerekeknek. Voltak önálló versek, először ezekből akart egy kötetnyit. De a maszat, piszok, paca, büdösség fel-felbukkantak mindegyikben, így adódott, hogy egységes történetté kellene összegyúrni őket. A mesei fordulatokkal teli történet is nehezen született meg, de mégsem tehette meg a gyerekekkel, - mondta - hogy egy „rendes történet” nélküli könyvet kapjanak. A végeredményt ismerjük, megszületett egy olyan mű, melyet azóta nagy örömmel olvasnak gyerekek és felnőttek egyaránt. Népszerűsége töretlen, musical is készült belőle, amelyet
a Pesti Színházban 2010-ben állítottak színpadra.

Varró Dániel gyerekes felnőttnek vallja magát. Költőként nem akar nagy dolgokat „nagyon megmondani” a világnak, ezért hétköznapi témákkal foglalkozik verseiben. Elmondása szerint ilyen pl. az évszakok váltakozása, a megfázás és a szerelem. Ezektől a dolgoktól, történésektől „más állapotba” kerül, és ilyenkor tud verset írni.

Szerelmes versekkel teli Szívdesszert című kötete 2007-ben jelent meg. Különlegességét többek között az adja, hogy ritka versformákat alkalmaz verseiben, pl. a szonettkoszorút vagy az sms-verset. E kötet is összetéveszthetetlenül „varródanis”, formai bravúrokkal, sok nyelvi játékkal, humorral, iróniával, de az érzelmeket ugyanakkor komolyan véve, felvillantva a szerelem olykor szomorú mivoltát is. Találunk verseket a szerelem minden szakaszáról, helyszínéről, árnyalatáról.

2010-ben jelent meg kisfiának írt modern mondókáiból az Akinek a lába hatos című kötete.

Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára. Újrafordította Hoffmann Diótörő című művét és a Rómeó és Júliát, melyet Alföldi Róbert rendezésében adtak elő az Új Színházban 2006-ban. 1999 óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók Társaságának tagja.

A gyöngyösi beszélgetésen a hallgatóságban ülő gyerekek megkérdezték tőle, melyik a kedvence a saját versei közül. Mint általában minden alkotónak, neki is a legújabb a kedvenc – mondta, de végül mégiscsak megnevezett kettőt a szerinte is jól sikerült alkotásai közül. Az egyik a „Szösz néne” a Maszat-hegyből, a másik a „Reggel” a Szívdesszertből.
http://koltogeto.blog.hu/tags/varr%C3%B3_d%C3%A1niel

Egyéb érdekességek Varró Dánielről/től:

A Nyuszika-trilógia születése - Varró Dániel elmeséli, miért írt verset 12 évesen
http://www.youtube.com/profile?user=Hmari6#p/u/0/6RQUynvrczA

Interjú: Nem mondom meg a tutit! (Nők Lapja Magazin, 2004)
http://www.nlcafe.hu/noklapja/20040714/nem_mondom_meg_a_tutit_/

Varró Dániel: Tanács a televíziózással kapcsolatban (Roald Dahl versének fordítása)
http://www.muveszetek.hu/napsziget/kor-024.htm

Gyerekeknek gyerekhangon - Beszélgetés Varró Dániellel és Kiss Ottóval (Új Forrás, 2001)
http://www.jamk.hu/ujforras/0109_04.htm

Varró Dániel - Presser Gábor: Túl a Maszat-hegyen dalok:

1. rész
http://www.youtube.com/watch?v=MaoWGWrqCtg
2. rész
http://www.youtube.com/watch?v=ygX8EjlgnM0
3. rész
http://www.youtube.com/watch?v=neDA7zn-Kxg
4. rész
http://www.youtube.com/watch?v=dALszH_lJtc

Varró Dániel fordításai a középkor és a reneszánsz irodalmából
http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/07_szam/04.htm#t16