Pécsi Tükör
https://www.youtube.com/channel/UC8mM5ikY-_wrCIIeHPshGJgs
Közzététel: 2016. szept. 17.


Pécs – Rovás az áltudományban
http://rovas.info/2016/09/rovas-az-altudomanyban/
2016. szeptember 22. | rovas.info hír a pecsitukor.hu oldal cikke alaján

Rovás hoaxokról is szó lesz a pécsi előadássorozatban. Ki mit mond a tudományos és áltudományos világban?

Mindent megtudhat az ősmagyarokról

Tudományos és áltudományos bizonyítékok, legendák sora járja be manapság a közösségi médiát a magyarok eredetéről. Etruszk, dél-amerikai, egyiptomi gyökereket emlegetnek, állítólag mi építettük a boszniai piramisokat,
http://rovas.info/2014/09/a-viszokoi-rovas-legendaja/
több tízezer évvel ezelőtt már magyarul beszéltünk, ráadásul a rovásírás a Föld legősibb írása. Ezekről tartanak előadássorozatot keddenként a Vasutas Művelődési Házban, lerántva a leplet a fantazmagóriákról, ugyanakkor eddig nem ismert tényeket sorolva igyekeznek tisztába tenni, honnan is jöttünk mi magyarok, mi közünk van a finnugorokhoz. Az előadások ingyenesek.

-- pecsitukor.hu – eredeti cikk
http://www.pecsitukor.hu/tartalom/mindent-megtudhat-az-smagyarokr-l


Csajághy György
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csaj%C3%A1ghy_Gy%C3%B6rgy

Tagságai

-- Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület
-- Magyar Néprajzi Társaság
-- Kőrösi Csoma Társaság
-- Zürichi Magyar Történelmi Egyesület
-- Magyar Kultúra Lovagrend


Interjú Csajághy Györggyel
http://www.pecsitukor.hu/tartalom/interj-csaj-ghy-gy-rggyel
pecsitukor.hu 2015. április 16.

Fejezetek a magyarság őstörténetéből” címmel előadássorozat indul Pécsett, ennek alkalmából az előadássorozat szervezőjével és szakértőjével Csajághy György történész-népzenekutató – tárogatóművésszel készítettem interjút, melyet alább olvashatnak.

Honnan jött az előadássorozat ötlete, és ki volt ennek kezdeményezője?

Csajághy György: Az előadássorozat komoly múltra tekint vissza, mivel több, mint 16 évig működtettük Májer Béla kollégámmal a Pécsi Ifjúsági Házban. Később, a Ház bezárásával megszűnt ez a sorozat, majd egy ideig átkerült a Vasutas Művelődési Házba. Ez jó helyszínt jelentett, de utóbb anyagi támogatás híján ellehetetlenült.

Hála azonban Dr. Őri László alpolgármester úrnak és Gyimesi Gábor képviselő úrnak, akik újból felkarolták az „ügyet”, s kezdeményezésük nyomán Pécs városa biztosította az előadásokhoz szükséges anyagi forrásokat. Az előadások áprilistól kezdődnek, nyáron szünet következik, majd ősztől folytatódik. Köszönet illeti továbbá Szentgyörgyvári Péter igazgató urat, aki a rendezvénynek helyet biztosított.

Mi a célja ennek az előadássorozatnak?

Csajághy György: Több célja is van. Mindenekelőtt a tisztánlátás a fontos a magyar múlt tekintetében. Bár, ha nem is tudjuk az idő ködös távlatából a teljes igazságot kideríteni, ám törekednünk kell a nyelvtudomány által „hivatalossá” tett finnugor elmélet és a korábbi, lovas népektől való eredeztetés közt feszülő probléma megoldására. Minden nép számára fontos a kialakulásának folyamata.

Nem véletlen, hogy a magyarság esetében is többször feltették a kérdést; „kik vagyunk, és honnan jöttünk?” Másrészt az utóbbi időben megnövekedett a közönség érdeklődése az őstörténet iránt, tehát feltétlenül foglalkozni kell e témakörrel.

Harmadszor: Felettébb elszaporodott a kellő előtanulmányokkal nem rendelkező különféle foglalkozású határon túli, és hazai magyar műkedvelők - köztük mérnökök, orvosok, filmesek, filozófusok, újságírók, autószerelők, és ráérő háziasszonyok– által felállított fantáziadús elméletek száma, melyek többnyire ellentmondásban vannak egymással. Ősmagyarnak, (vagy ősmagyar eredetűnek) tekintik a Kárpát-medencei előembert, és más későbbi őskori, rézkori, bronzkori stb. műveltségeket a hajdani Atlantisz népét, válogatás nélkül az ókori mezopotámiai népeket, föníciaiakat, ógörögöket, szicíliaiakat, egyiptomiakat, etruszkokat, keltákat, indiánokat, a Húsvét-szigetieket, és folytathatnám… Lassan már az egész világ magyarrá lesz.

Ez elképesztő, s szinte bizonyos, hogy a magyaron kívül nincs olyan nép a világon, mely ennyiféleképp látná a saját őstörténetét. A különböző elméletek káoszában sérül a nemzeti öntudat, mivel a nemzet tagjai egyre inkább nincsenek tisztában múltjukkal. Az előadássorozatnak célja tehát az is, hogy felhívja erre a veszélyre a figyelmet, továbbá, a rendelkezésre álló írott és íratlan források, újabb kutatási eredmények nyomán a már említett, tisztább kép kialakítása. A tudományos megközelítés terén kompromisszum kialakítása lenne fontos.

A finnugor nyelvrokonság elismerése mellett igenis figyelembe kell venni a magyar geszták és krónikák, a bizánci, keleti és nyugati feljegyzések állításait, mely szerint a magyarság őstörténete elsősorban a régi nagy lovas műveltségekhez kötődik. A nyelvészet által „hivatalosított” finnugor eredet „dogmájával” szemben ugyanis szemben állnak a legújabb embertani és genetikai és kutatások eredményei.

A keleti nagykultúrákkal kapcsolatban álló lovas népek (szkíták és utódnépeik, részben a szkíta gyökerű hunok és avarok) nem egyszerű, bolyongó nomádok voltak, hanem komoly kultúrát képviseltek. Ezt a sírok leletei egyértelműen bizonyítják. Ezért úgy gondolom, hogy semmi okunk szégyenkezni ázsiai gyökereink miatt, sőt büszkék lehetünk erre, de ezt összhangba kell hoznunk európai mivoltunkkal.

Ön népzenekutatóként és történészként is számos könyvet, publikációt jelentetett meg, milyen visszhangja volt munkáinak?

Csajághy György: A munkáimmal nem a valamiféle hírnév hajszolása a célom, de természetesen örvendek, ha elismerést kapok, viszont a józanul érvelő, nem toposzokat hangoztató kritika mindig elgondolkodtat. A könyveim számos helyen, így a pécsi könyvtárakon kívül a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Országos Széchenyi Könyvtárban stb. is megtalálhatóak. Néhány könyvemet egyes keleti országokban is ismerik, valamint több cikkemet le is fordították.

A népzenekutatással kapcsolatban, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kiváló tanárom volt Agócsy László, aki Kodály Zoltánnal dolgozott együtt. (Magam pedig szívesen emlékszem arra, hogy a legendásan nagy tudású László Gyula régész-történész professzor zenei munkatársa lehettem.) Az őstörténet kutatás beemelte a magyar népzene eredményeit, és ebből világosan látszott, hogy a népzenénk pentaton ősrétege, és ennek más jellegű iráni szálai, melyek zenei anyanyelvünk döntő részét alkotják, nem vágnak egybe a nyelvészet eredményeivel.

Népzenénk elemeinek zöme egyértelműen az Uráltól délibb és keletebbi származásra utalnak. Keleti eredetű zenei anyanyelvünk többségi összetevői merőben eltérnek a nyugati népek zenéjétől.
A sarkítani szerető, nem egyszer szűk látókörű nyelvészek, s a holdudvarukhoz tartozó régészek és történészek ezt végtelenül leegyszerűsítetten a „török népektől” való átvételnek tudják be, noha mindez a magyar etnogenezis többségi alkotóelemeinek hozadéka lehet, melyek a Kaukázussal Közép-és át Belső Ázsiával, Délnyugat-Szibériával kötnek össze bennünket.

A népzenekutatás korábban igyekezett finnugor gyökereket kimutatni bizonyos nem pentaton, hétfokú-szelvénydallamok (bizonyos siratók, szokásdallamok, gyerekdalok stb. vonatkozásában. Az újabb tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ezekhez többé-kevésbé hasonlóak egész Eurázsiában megtalálhatók.
Hasonló siratók egyébként a Balkánon, és Törökországban is jócskán előfordulnak, ez utóbbit - többek közt - saját tapasztalataim is bizonyítják. Népzenekutatóként számos ázsiai nép zenéjét tanulmányoztam, köztük több hun-utódnak tartott kínai nemzetiség dallamait. Különösen érdekesek a sárga ujgur és a magyar népzene közötti rendkívüli hasonlóságok, melyekre annak idején, a kínai kutatók, és a hazai híradások – köztük Bárdi László orientalista, sinológus cikkei - nyomán figyeltem fel.

Mit érdemes tudni a meghirdetett két előadás előadóiról?

Csajághy György: Mindkét kiváló szaktekintélyt és előadót régóta ismerem. Dr. Bárdi László professzor– mint említettem – kelet- és Kína kutató, aki a magyar őstörténetet az ez irányú kapcsolatok alapján vizsgálja. „A magyarság lehetséges keleti gyökerei” címmel e hó 17-én kerül sor előadására. Vele egyébként vagy két évtizedes barátság köt össze.

A másik előadó prof. Dr. Andrásfalvy Bertalan, aki ugyancsak közismert néprajztudós, kitől volt alkalmam egyetemi történész hallgatóként tanulni. Ő április 24-én tart előadást a Magyar föld és nép sorsa címmel, mely fontos létünket érintő kérdésekkel foglalkozik. A harmadik előadást májusban Dr. Gábor Olivér kiváló régész tartja. A téma még nem ismert, szervezés alatt áll.

Milyen érdeklődésre és visszhangra számít az előadássorozattal kapcsolatban?

Csajághy György: Mindenképpen pozitív visszhangra számítok. Pécsett nagyszerű törzsközönség tüntet ki az érdeklődősével, akik még annak idején az Ifjúsági Házban megszervezett előadásokra jártak. A korábbi előadásokon általában 35-40 ember volt jelent, a régebben megszervezett konferenciákon pedig több százan is megjelentek, így remélem, hogy a korábbi érdeklődés továbbra is fennáll.

Ön is tervez előadásokat tartani?

Csajághy György: Amennyiben a közönség is igényli, akkor igen. Korábbi előadásaim során számos eredményemet közöltem. Azóta vannak újak is, így biztosan fogok találni olyan témát, ami a közönség érdeklődésére számot tarthat. Részemről legfeljebb egy előadást tervezek, de ebben az előadás sorozatban leginkább szervezőként kívánok ténykedni.

Köszönöm szépen az interjút!

Csajághy György: Én köszönöm a megkeresést!