Közzététel: 2014. dec. 17.
musicfromfono
https://www.youtube.com/channel/UCHeoTrkg52NgvXMRtimvTrQ

Csík János - Sírva-vígadva
(Úgy élni, mint a fák 2014-12-09)
(János Csík, András Széles)


Nagyszabású történet, jellegéből is adódóan a Csík zenekart vezető Csík János első szólólemeze, az Úgy élni, mint a fák. Albumnyi keretek közt meséli el benne mindazt, amit muzsikusként és kultúremberként megtanult élete első 50 évében. Ez az 50 év rá is került a borítóra, és így a történet részévé vált, persze nem direktben kibeszélve, itt ilyen olcsó húzások szóba sem jöhettek. Mint ahogy már ismert és máskor fel- és elhasznált dolgok sem. Ezzel együtt természetesen Csík János hangja, modora, játékstílusa régi ismerős, ez a megnyugtató hangzó és lelki környezet szükséges is, hogy bejárjuk vele azt az utat, amit meg szeretne mutatni magából. Itt elsősorban persze a népzenei, azaz folklór nyelvezet a nyerő, és amikor ettől némileg elszakadunk személyes hangvételű saját és társszerzőkkel jegyzett dalok révén, akkor is abban a jellegzetes világban maradunk, ahol nincsenek éles határok a különböző dolgok, rezdülések, történetek, sorsok és megélések közt, ahol úgymond minden népzene. Valójában nem is lehet más, Csík János életének történetei ilyen eszköztárral fejezhetők ki, minden egyéb hiteltelen lenne, lényegétől szakítanák el. Értelemszerűen az album szerkezetileg hatalmas időket és tereket fog át, ez zeneileg és szövegekben is kifejezésre kerül, amibe belefér a próza ugyanúgy, mint a hosszabb instrumentális talpalávaló. Ehhez az összegző, sőt ünnepi albumhoz, hogy minden a legmagasabb minőségben legyen elmesélve, szükség volt a legkedvesebb muzsikusbarátokra, természetesen a teljes Csík zenekar közreműködik, aztán többek közt Dresch Mihály, Pál István „Szalonna”, Presser Gábor és egy dalban a teljes Ferenczi György vezette Rackajam zenekar. A külcsín is a tartalomhoz illő, könyvformátumú albumában remek a képanyag és a szövegek, sőt még a szerző kedvenc receptjét is megkapjuk bőséges magyarázattal és háttértörténettel. Ritka megnyugtató album, simán elhiteti, hogy érdemes ötven évet végigcsinálni – a miénket is, még ha nem is tudjuk örömeinket és bánatainkat ilyen mesés formában elregélni. Remélem, a folytatásra nem kell újabb ötven évet várni. És nem csak azért, mert valószínűleg nincs is rá annyink…
http://langologitarok.blog.hu/2015/01/28/folk_es_vilagzene_telire