Hétfőn éjfélig otthon is megnézhetitek a Népzenei Hangadó februári részét! Bognár Szilvia az énekelhető táncdallamok világába vezet be titeket pásztortáncok, bordalok, ugrós vagy forgatós táncok énekeinek tanításával - ne hagyjátok ki és nézzétek meg március 11. éjfélig az ESzínházon!
https://eszinhaz.hu/hu/koncertek/elo/bognarszilvia-202403071900
-- Magyar Zene Háza
___

Itt pedig egy olyan részletet láthattok, amin közösen csujjogatásokat tanulunk, de az előadásban van koncert, sok-sok érdekesség az elhangzó muzsikákról és közös dalolás.
Kiváló zenésztársaim pedig Csernók Klári és Papp Endre.
https://www.facebook.com/BognarSzilvia/posts/pfbid02mRFwC5seGYEPt9iKNSEKGCPMzG9nr5XYGSQooLgMHcvYF6abCKucgATvPVgY2SWLl

Válasz

Köszönet és helyesbítés: április 1-én a „A magyar zene története” sorozatban hangzott el az alábbi beszélgetés. Tegnap volt szerencsém megnézni, így ma két okból is fontosnak tartom posztolni. Egyrészt, mert örömteli egy ilyen sorozat indulása és remek beszélgetésünk volt Miklósa Erikával, magam is szeretettel készültem. A másik ok sajnos nem ennyire örömteli: a vágás miatt értelmetlenné és összefüggéstelenné vált mondatokat, gondolatokat feltétlenül szükségesnek érzem helyesbíteni.

„Az európai kultúrában sok rokon dallamot találunk” – hangzik el a felvétel 4. percének elején. Ezt általánosságban értettem a magyar népdalkincs egészére vonatkozóan, nem a Tavaszi szél dallamának vonatkozásában.

A vallásosság, a hit kerül szóba az interjú második felében. Beszélgettünk Mária-énekekről, szokásdalokról és egyházi népénekekről is, de némileg összekeveredik ez a három az összevágott mondatokban. Az ide kapcsolódó lényeg azon a „Krisztus feltámadott” kezdetű húsvéti népéneken van, amelyet el is dúdolok, s amely dallamában a Victimae pascali laudes kezdetű húsvéti szekvencia utolsó részéhez kapcsolódik. A kutatók sokáig úgy tartották, sőt nagy részük ma is azt vallja, hogy a Krisztus feltámada ezen húsvéti sequentia utolsó verséből (Simus Christum Surexisse) alakult át 4-5, majd többsoros népénekké. Más vélemények szerint a népének népzenei fogantatású, keletkezése megelőzi a sequentiát.

Külön kutatás tárgyalja a dallam elhelyezkedését a szokásrendben, amely országrészenként, településenként eltérő lehet, de sok esetben húsvét hetében, az utána lévő időszakban is énekelték, gyakran a húsvéti sequentia előtt, vagy abba beleszőve hangzott el.

Végül: a „Miért van fontos szerepe a hagyomány őrzésének, a népi éneklésnek,” kérdésre természetesen nem a Mária-énekekkel válaszoltam, de valóban ide kapcsolódik a hagyomány, a magyar paraszti kultúra és azon társadalmi közeg széttöredezése, felbomlása, amelyben a népdalok, szokásdalok születtek, változtak, éltek. (Nem a Mária-énekekre vonatkozik tehát ez a gondolat.)

Ugyanitt került szóba a közös éneklés szerepe és hogy a mai társadalmunkban is lehet a népdal az önkifejezés eszköze, jelen van az ünnepi alkalmainkon, vagy dalolunk szórakozásképpen… Törvényszerűen változik a dalok funkciója, közege és előadásmódja, de hozzátartoznak mindennapi életünkhöz, kultúránkhoz, rajtunk múlik milyen mértékben és jelentőséggel.

Nagy vonalakban ennyi. Az interjú alatt Szvorák Kati énekét hallgathatjátok.
https://www.facebook.com/BognarSzilvia/posts/pfbid09aUTzRfxuvnv5rFnVR2wWcPtcB8dRUttG64zfj5RkPaq6k7VL3fgnVw9iNymZCkql

Válasz

Húsvéti Titoktok koncertek (2023.):
április 8. 10:00 Eger, EKMK Forrás Gyermek és Ifjusági Ház
április 9. 11:00 Komárom, Közösségi Ház
április 9. 16:00 Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
https://www.facebook.com/BognarSzilvia/posts/pfbid02RPprTnzkSLNJKR1TgtTsnBesk1Nf8Wb4QqbEkpjhG4716c86DPYBppA4bb16jpJcl

Válasz