Karácsonyi Vásár, Vörösmarty tér Budapest 2008.

Tagok:
Páll Éva hegedű, ének
Nagy Dóra hegedű, klarinét
Varga Gábor brácsa, dob
Páll Balász nagybőgő, tekerőlant
Webhely:
http://www.barazenekar.atw.hu
YouTube
http://www.youtube.com/user/barafolkmusic


A Bara zenekar – Kalotaszentkirálytól Mexikóig
2008-10-11

Tárnokiak, fiatalok, de annál tehetségesebbek és összeszokottabbak…ez a Bara zenekar, négy – illetve öt – ifjú tagjával. Táncházzenélés, koncertezés, együtteskísérés – mind sajátjuk, a fejlődés pedig megállíthatatlan…Páll Évával, a zenekar „aktuálisan kinevezett szóvivőjével” beszélgettem.

Egy kis bemutatkozást-bemutatást kérünk!

Tehát: klarinéton és hegedűn Nagy Dóra játszik, brácsán, dobon Varga Gábor, Páll Balázs – mellesleg a bátyám – a nagybőgős és tekerőlanton is muzsikál néha, én, Páll Éva vagyok a prímás és időnként énekelek is, illetve Barcza Zsolt is hébe-hóba becsatlakozik hozzánk, (a Csík zenekarban tevékenykedése eléggé elveszi az idejét...) cimbalmon.

Úgy tűnik, ismertétek egymást már korábbról is..Honnan, hogyan?

Gyakorlatilag együtt nőttünk föl. Dóri az osztálytársam volt, Gábor az unokatestvérem, Balázs ugye a testvérem...Innentől kezdve szinte adott volt a dolog.

Már 2000-ben összeállt a csapat. Akkor még javában a tinikorotokat éltétek..

Igen, ilyen tinizenekar-féle is voltunk az elején – a Benta citerazenekarban játszottunk majd mind már korábban is, tulajdonképpen 8 éves korunktól. Nemsokára elkezdtünk hegedülni – Gáspár Álmos, a Kormorán zenekar hegedűse tanított minket. Fokozatosan kialakult a felállás, úgyhogy a Bentából kilépve továbbléptünk a Bara felé. Sokan segítettek ezen az úton minket, névszerint Virágvölgyi Márta, Salamon Beáta, Nagy Zsolt, Mohácsy Albert és Havasréti Pál. Sokat köszönhetünk nekik.

Merrefelé léptetek már fel?

Voltunk többször a Gödöllői népzenei versenyen, illetve a Bonyhádi népzenei versenyen – ott kiemelt nívódíjat kaptunk. Főként azonban táncegyütteseket kísérünk : a Forrást, a Szigethalmi hagyományőrző együttest, a Sóskúti szlovák hagyományőrző együttest, az Alba Regiát is. Így jutottunk el Európa számos országába, megfordultunk Cipruson, Mexikóban, Szíriában.

Táncoltok is?

Én táncoltam...Rövidebb ideig, mert valahogy nem szerettem annyira. Mostanában megdicsértek, hogy milyen jól megy, de azt a tudást valószínűleg nem a tánctanfolyamon szereztem, hanem inkább Kalotaszentkirályon, a táborban.

Kifejezetten népzenét játszotok, vagy hajlotok más felé is?

Egyelőre, ebben a felállásban mást, mint népzenét nem nagyon tudok, tudunk elképzelni. Egyelőre csupán „hagyományos” népzenét, táncrendeket, az egyes tájegységek zenéit játszuk, táncházakban, kisebb koncerteken.

Ki a „főnök”?

Én szoktam szervezni általában…J. És vannak elképzeléseim is, kissé más irányba, az úgymond világzene felé, viszont ehhez még nagyon sokat kell fejlődnünk, érnünk. Beleférne a hegedű, zongora, gitár együtt, de addig sokminden történik még majd valószínűleg.

A bandában gondolom, inkább hobbiból vagytok..

Természetesen egyikünknek sem ez a „főállása”. Én személy szerint elvégeztem már egy ifjúságsegítő szakot, most pedig a Zeneakadémiára készülök, hegedű szakra, tavasszal lesz majd a felvételi. Szeretnék tanítani is – eddig párszor volt már rá lehetőségem, és mindig élvezetes, örömteli volt a számomra. Érdekel még a kottagrafika is – sokat kottázom –, ezt is egy opciónak tartom, mint szakma. Szeretek dalokat, dallamokat gyűjteni, jó dolog mindezt lejegyezni, egy nőnek meg szerintem különösen alkalmas munka. Nem lehet mindig színpadon lenni...

Pedig Te álltál színpadon, méghozzá nem is olyan kicsin…

A Kimnowak formációval volt alkalmam fellépni a Művészetek Palotájában – a hegedűs helyett ugrottam be az utolsó pillanatban. Salamon Bea tanárnőm ajánlott nekik. Csütörtökön szóltak, pénteken volt a próba, szombaton már a koncert. Úgyhogy mélyvíz...De mindent leírtam, így jól sült el.

Élvezted?

Számomra nagyon nagy tapasztalatot jelentett, teljesen más stílus, közeg, mégis valahogy meg tudtam találni magam benne. El tudnám, tudnánk képzelni tehát valamikor ezt az irányvonalat is.

Ezek szerint nem törsz, törtök feltétlenül nagy babérokra?

Nem az abszolut cél a színpadon zenélés…Persze az is, de nem kizárólag. Mivel Tárnokon élünk, fiatalok vagyunk és látjuk, mi és ki van körülöttünk, egyre inkább foglalkoztat az, hogyan lehetne a kortársainkat, akik valahogy nem tudnak mit kezdeni magukkal, akik csak úgy lődörögnek, megfogni, megmozgatni a népzenével. Én személy szerint ezért is végeztem el az ifjúságsegítőt, hogy többet tudhassak meg a módszerekről, lehetőségekről…A zene egy kiváló eszköz és egy csodálatos módja a „húrok megpendítésének”, az érdeklődés felkeltésének. Úgyhogy létre is hoztunk Tárnokon egy folkkocsmát. És pont olyanok jöttek be, akik tengnek-lengnek. 20 percet, fél órát csak ott álltak, bámultak, elámulva, hogy mi ez a zene, ami végül is nem is rossz...Bár különösebben nem mutatták ki, hogy tetszene nekik, de azért nem mentek el, sőt…

Táncházat is szerveztetek ott?

Igen, már párszor. És folytatni is szeretnénk, mert ennek van értelme – azon túl persze, hogy zenélni és táncolni önmagában is jó.

Jelenleg mivel vagytok elfoglalva?

A Százhalombattai táncegyüttessel járunk turnékra, külföldre is sokat. Ez jó is, meg rossz is – mert ugyan összefogja a zenekart, meg világot látunk, de nagyon le is foglalja, hiszen másra nem is igazán jut időnk. Mondjuk gyakorlásra, amire pedig nagy szükség van, ha a saját projektünkkel is szeretnénk foglalkozni. Például egy cédével.

Mi lenne azon a tervezett lemezen?

Egyelőre még csak terv szintjén van meg, ötletszerűen. Nem szeretnénk a szokványos dolgokhoz ragaszkodni – vagyis, hogy csupán mondjuk a tájegységek zenéinek gyűjteménye legyen, valami mélyebbet, egyedibbet tudunk elképzelni rajta: pl. szokásdalokat. Az év során következő ünnepekhez kapcsolódó népszokások dalait gyűjtenénk egybe. Gyerekdalokban is gondolkodunk.

Jó gondolkoást – és az együtt muzsikáláshoz is a legjobbakat!

Köszönjük.
-benkő karolin-
http://www.nepzene.hu/?teljes_cikk=26261223725226&tipus=nepzene