Béla Szerényi
https://www.youtube.com/channel/UCGJpFIzd59bGaidc7r0uFEg

I played some improvisation to Béla Bartók's Romanian folk dances for his 139. birthday.

Bartók Béla születésének 139. évfordulójára, Lukács Miklós fantasztikus cimbalom játékából inspirálódva improvizáltam egyet a Román népi táncok egyik témájára.
Ez egy kiváló dallam ahhoz, hogy minden muzsikus a maga műfajában és stílusában kibontakozhasson.

https://www.facebook.com/bela.szerenyi.7/videos/3066412493411077/

Honlap:
https://szerenyi.hu/


A tekerőlant (tekerő, nyenyere, nyekerő, szentlélekmuzsika, kolduslant, forgólant) a vonós hangszerek működési elve alapján megszólaló zeneszerszám, melynek összes húrját egy begyantázott fakorong forgatásával hoz rezgésbe a játékos, miközben a billentyűzeten játssza a dallamot. Jellegzetes hangzását az állandóan megszólaló kísérőhúrok, burdonhúrok adják, és fontos szerepet kap a tekerőlant sajátos ritmushangja, a reccsentő hangok is.

A magyar tekerő

A tekerő magyarországi elterjedtsége, múltja, alaposan felkutatott néphagyománya európai viszonylatban is kiemelkedő. A kutatások jelenlegi állása szerint Ausztria, a Felvidék, Dunántúl és néhány terület szórvány adatain kívül a Dél-Alföld teljes egészén jelen volt ez a típus. Formavilága ugyan hasonlít a középkor németalföldi tekerőire, de alapvető szerkezeti elemeiben mindenképp egyedi. Jellegzetesen kicsi a kerék átmérője (12–14 cm), a hajtókar tengelytávolsága (5-6 cm), a kottaház szokatlanul széles, és az összes húrt magába foglalja. A recsegő szerkezet eltérő nyugati típusoktól. A magyar népzenei gyakorlatban erősebb, pontosabb ritmusra volt szükség, így ennek megfelelően fejlesztették ki a magyar tekerőkre jellemző szerkezetet.

A 17. században már a hajdúsági Lantos család nemesi címerében is megjelenik egy tekerőlant, de ennek formája a nyugati típust mutatja és nem egyértelmű, hogy egyáltalán használták-e ezt a hangszert abban az időben. Az 1940-es évekre már csak Szentes környékén és a Csepel-szigeten volt megtalálható. Már csak néhány koldus volt ismert, aki tekerővel járta a belvárosi házakat, piacokat.

A szájhagyomány szerint elég sok hangszerkészítő élt Szentes és környékén. Finom szerkezete miatt a tekerő nem tartozott az olcsó hangszerek közé. A századforduló körül darabjáért 12–15 forintot vagy két mázsa búzát fizettek. Bevett szokás volt leánynéven becézni a hangszert, és gyakran „no tekerje meg a Bözsikét” felszólítással kezdték a mulatságot. Kocsmai alkalmakkor 20-25 forintot is megkeresett a játékos. Lakodalomban két forint volt a bér, meg egy tyúk. Amikor a duda még kedvelt hangszer volt a Dél-Alföldön is, néha duda–klarinét–tekerő összeállításban is játszottak. A legelterjedtebb használata a kisebb méretű, Esz klarinéttal együtt terjedt el a Dél-Alföldön, ami a mai napig kedvelt hangzásnak számít.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Teker%C5%91lant


Életrajz
1996-ban született Budapesten zenész családban. 3 éves kora óta zenél (tekerő, tárogató, esz-klarinét, furulyák), körülbelül ugyanennyi ideje táncol is.
Habár nem a Dél-Alföldön született, mégis szülei révén születése óta benne él és sajátjának érzi az ottani hagyományokat. Gyakran jár édesapjával Tiszaalpárra gyűjteni.
Sok alkalma van idősebb zenészekkel is együtt muzsikálni, például Borbély Mihály (Vujicsics), Havasréti Pál és Lányi György (Téka), Juhász Zoltán, valamint Szirtes Edina Mókus, Mogyoró Kornél és Nagy János (Monamo). Sebestyén Mártával, Andrejszki Judittal (barokk szoprán, csembalista) és Berecz Andrással is évek óta játszik együtt.
2000-ben, négy éves korában a világ legnagyobb tekerőfesztiválján lépett fel szüleivel Saint-Chartierben.
13 évesen kiemelt nívódíjjal nyerte meg a Gödöllői Népzenei Versenyt.
2010-ben és 2013-ban is felkerült a Táncház-Népzene és az Új élő népzene lemezekre egyaránt. A 2014-es Fölszállott a pávában is szerepelt.
2014 karácsonyán bemutatta Antonio Vivaldi tekerőre írt szonátáját az „Il Pastor Fido” sorozatból.
2015 decemberében a Simplicissimus barokk kamaraegyüttessel előadta a francia zeneszerző, Chédeville Vivaldi: Négy évszak átiratát, melyet tekerőre és kamarazenekarra komponált.
2017 áprilisában részt vett a Zeneakadémián megrendezendő zeneszerző versenyen három tételes trio darabjával, melyet két fagottra és tekerőre írt.
2018. március 10-én a Zeneakadémia Nagytermében rendezte meg szerzői estjét a Zuglói Filharmónia közreműködésével, melyet Kovács János karmester vezényelt. Többek közt ekkor mutatták be „Kalotaszeg” című b-moll csembaló-versenyét, melynek érdekessége, hogy kalotaszegi népdalok a témái és a népzenei motívumokat úgy vegyíti a barokk stílussal, közjátékokkal, hogy a klasszikus zenei hagyományoknak is megfelel, de a népzenével foglalkozók számára sem idegen.
2017. óta a Veronaki és az Eastwing Group produkcióiban is részt vesz, mint zenész és táncos.
Balassi Barnabás orgonaművész, improvizátorral is rendszeresen koncertezik, melyben az orgona és a tekerő felelgetés szerűen improvizál dél-alföldi dallamokra.
Legújabb trio formációja a Hurdy-Gang, melynek „Ízelítő” című lemeze 2017 májusában jelent meg.
Még azon a nyáron videoklippet is forgattak „Kuruc esküvő” címen, melyben rendező, koreográfus és zeneszerzőként volt jelen.

https://www.facebook.com/ifjszerenyibela/