Ildiko Hajdu-Nemeth
https://www.youtube.com/channel/UCC7eonu81qz7tj9gV-NH7Dw
Közzététel: 2016. máj. 29.



Fölszállott a páva | Sarjú Banda
... http://www.mediaklikk.hu/crew/sarju-banda/

„A zenélés hoz minket össze, jó barátok vagyunk.” mondta a Sarjú Banda prímása, Hajdu-Németh László, akire az előző évadból hangszeres szólistaként emlékezhetnek a nézők. Akárcsak Nagy Danira, Gál Tibikére és ifj. Ürmös Sanyikára, aki cimbalomjátékával meg is nyerte a kategóriát. Frissen alakult zenekaruk a bizonyíték arra, hogy a Fölszállott a páva sokkal inkább a barátságról szól, mint a versenyről. Két kistestvér is csatlakozott hozzájuk, mert nem akartak kimaradni a buliból, hiszen látták, mennyire élvezték az első gyermekévadot a nagyobbak. Mondták is, hogy: „nem a nyeremény, hanem a játék a fontos”. Mi pedig alig várjuk, hogy a Sárközi dallamokkal továbbjutott zenekar játékával végre a televíziónézőket is megörvendeztesse.

-- Ismerjék meg a Sarjú Bandát
http://www.mediaklikk.hu/video/ismerjek-meg-a-sarju-bandat/

-- Második elődöntő - Sarjú Banda: “Cin cin cillárom” Bogyiszlói táncdallamok
http://www.mediaklikk.hu/video/sarju-banda-cin-cin-cillarom-bogyiszloi-tancdallamok/

-- Tekintse meg a Sarjú Banda kisfilmjét
http://www.mediaklikk.hu/video/tekintse-meg-a-sarju-banda-kisfilmjet/

-- Első középdöntő – Sarjú Banda: Ádámosi muzsika
http://www.mediaklikk.hu/video/tekintse-meg-a-sarju-banda-kisfilmjet-2/

-- Sarjú Banda: Serkenj fel! – Marosmenti muzsika
http://www.mediaklikk.hu/video/sarju-banda-serkenj-fel-marosmenti-muzsika/


Kapcsolódó
(képekkel)

Helyi magyar kultúra – Arcok, Életek, Sikerek | 2017. január 22.
http://miveljukmuveljuk.cafeblog.hu/2017/01/22/helyi-magyar-kultura-arcok-eletek-sikerek/
Palackposták a Míves Szigetről
Míves Sziget – avagy Élet az Alkotás és az Anyaság párhuzamos idősíkjain


A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én. Ez a nap lehetőséget ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Országszerte több program, esemény zajlik ennek jegyében, melyek lehetnek azon merítési forrásaink, ahol építhetjük, erősíthetjük, átélhetjük, megtapasztalhatjuk kulturális kincsestárunk sokszínűségét. Ez alkalommal ennek a kincsestárnak a helyi kortárs képviselőire szeretném a reflektorfényt irányítani. Hogy a sok neves, híres, tehetséges kultúraközvetítő között nem egy és nem kettő Földink. Szóval, ez a folyótól átölelt szigetrész – melynek létét már messziről tornyok hirdetik – gazdag e téren is. Példa erre a Míves Sziget beszállítói közössége, és példák erre Ők, íme:

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én. Ez a nap lehetőséget ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Országszerte több program, esemény zajlik ennek jegyében, melyek lehetnek azon merítési forrásaink, ahol építhetjük, erősíthetjük, átélhetjük, megtapasztalhatjuk kulturális kincsestárunk sokszínűségét. Ez alkalommal ennek a kincsestárnak a helyi kortárs képviselőire szeretném a reflektorfényt irányítani. Hogy a sok neves, híres, tehetséges kultúraközvetítő között nem egy és nem kettő Földink. Szóval, ez a folyótól átölelt szigetrész – melynek létét már messziről tornyok hirdetik – gazdag e téren is. Példa erre a Míves Sziget beszállítói közössége, és példák erre Ők, íme:


KAKUK PÁL

Elért eredményei alapján neve hangozhat pátoszosan is, de mi, a szerencsések Pali bácsinak, Pali bá-nak, eseteként Palinak szólíthatjuk. Önéletrajzából kiderül, hogy nem itt kezdte életét, pályafutását, de ide érkezett, és úgy tűnik, itt is marad, közöttünk. Generációk sora tanulta meg nála a “ti-ti-tá-t”, a néptánc, a ritmus alapjait. Közben tartást, fegyelmet tanít és vár el. Nevel a szó legelőnyösebb pedagógiai értelmében. S ha már a gyermekeink megkapták általa a tánctanulás lehetőségét, egy kis proaktivitással, közbenjárással elértük azt is, hogy a népzene és a néptánc iránt érdeklődő felnőttek is beléphessenek ebbe a biztonságos világba. Ahol mindennek és mindenkinek megvan a helye, szerepe: a férfinak, a nőnek, a jobb lábnak, a karoknak, a dal szövegének, a bőgő, a hegedű fájdalmasan szép hangjának. Fizikuma, habitusa, aktivitása a legjobb példa vagy akár bizonyíték arra, hogy érdemes foglalkozni – bármely szinten- a kultúránk talán egyik legfontosabb értékével, a néptánccal. Nekem már két és fél éve van hozzá szerencsém, a Rőzse Néptánccsoport tagjaként.

Önéletrajz, Pali bácsi tollából

“1949. április 28-án születtem a borsod megyei Királd bányatelepen. Itt ismerkedtem meg egy ózdi táncpedagógus Adorján Lajos bácsival, aki a gyermekeket összetoborozta egy csoportba.

1962. szeptember 01.-én léptem először közönség elé, mint apró népi táncos. Azóta töretlenül folytatom és művelem ezt az egész életen át tartó „szerelmet”.

1964-67-ig a miskolci gépipari technikumban tanultam, ez idő alatt az „AVAS” néptánc együttesben táncoltam, ahol megtanultam a néptánc alapjait, itt ismerkedtünk meg és táncoltunk együtt feleségemmel.

1967-ben az érettségi után felvételt nyertem a Magyar Állami Népi Együttes tánckarába. Itt a fiatalítás időszakában a „nagy öregek” nyomdokait taposva jutottam el a táncos szakmai tudás egyre magasabb fokára. Rábai Miklós Kossuth díjas érdemes művész, koreográfus és művészeti vezető asszisztense lettem és így dolgozhattam közvetlen munkatársaként haláláig. Eltávozása után a műveinek gondozása és betanítása volt a legfőbb feladatom 10 éven keresztül. Ezt követően Tímár Sándor a táncház mozgalom megteremtője és a magyar néptánc anyag újszerű színpadra vivőjének asszisztense, majd tánckarvezetője lettem.

1992-ben, 25 év tánckarvezetői, táncosi, koreográfusi pálya után szakmai nyugdíjba mentem.

Az Állami Népi Együttes tagjaként a világ szinte minden tájára eljutottam. Észak és Dél Amerika, Japán, Ázsia, Európa szinte minden országában táncoltunk nagy sikerrel. Az együttesi munkám folytán kerültem munkakapcsolatba kiemelkedő alkotó művészekkel, mint Kricskovics Antal, Foltin Jolán, Novák Ferenc, Diószegi László, Neuwirt Annamária, Zsuráfszki Zoltán, Mihályi Gábor, Ech Imre, Sík Ferenc (rendező), Pesovár Ernő, Halmos Béla, Sebő Ferenc, Szokolai Sándor, Vavrinecz Béla, Vujisics Tihamér, Csenki Imre, Seregi László, Végvári Dezső, Daróczi B. Tamás. Rengeteg film és tévéfelvétel kapcsán a legkiemelkedőbb rendezőkkel dolgozhattam, mint Keleti Márton, Banovics Tamás, Sándor Pál, Zsurzs Éva.

Az együttes tagjai által titkos szavazás útján kaptam meg az „Együttesért” díjat.
1991-ben a Magyar Táncművészek Szövetsége „Előadói nívódíj”-át vehettem át.

Az együttesi munkám alatt az amatőr néptánc-világban is tevékenykedtem. Az Építők „Vadrózsák” táncegyüttesében asszisztensként, Erdélyi Tibor koreográfus kollégám mellett, majd később utódjaként, mint művészeti vezető, évekig dolgoztam, tőle lestem el a faragást és kaptam kedvet a népi fafaragáshoz.

Nyugdíjba vonulásomkor a százhalombattai „Forrás” táncegyüttes megalakulásától kezdve 20 éven keresztül tanítottam több korcsoportot és készítettem koreográfiákat. Háromszor értem el a „Kiváló együttesi minősítés”-t Szigetvári József művészeti vezetővel, aki régi táncos tanítványom volt. Párhuzamosan Budai Gábor megkeresésére a ráckevei „Kéve” néptánc együtteshez jártam koreográfiákat készíteni és kezdtem el a „Bokréta” gyermektánc együttes csoportját tanítani. Az igazgató kérésére ekkor lettem a Művészeti Iskola néptánc tanára Budainé Bakos Mária mellett. Azóta szinte minden, Ráckevén néptáncot tanulót tanítottam a néptánc alapjaira és magas szintű előadására. Számos növendékem volt országos versenyek döntős résztvevője, csoportjaim jelentős szakmai elismerésben részesültek.

Több mint 10 éve A szigethalmi „Sziget” néptánc együttes művészeti vezetője és koreografusa vagyok.

1998-ban Százhalombattán „Kultúráért” díjat kaptam az önkormányzattól. A ráckevei Ránki György Művészeti Iskola pedagógusaként a tantestület szavazata alapján „Ránki díj”-ban részesültem.

2006-ban a Pest Megyei Önkormányzattól, a Pest Megyei Népművészek Egyesület javaslatára „Pest megye népművészetért díj”-at vehettem át.

2007-ben elsőként kaptam meg a „Magyar Állami Népi Együttes örökös tagja” címet.

2010-ben Ráckeve város Kultúráért Művészeti díjat kaptam.

Egész életem a néptánc és a magyar folklór tanításával telik. Feleségem és három lányom is rövidebb-hosszabb ideig különböző együttesekben táncoltak, Marianna lányom, pedig a Táncművészeti Főiskolán Néptánc-pedagógiai diplomát szerzett. Kisebb lányom Németországban, Drezdában végzett, operaénekes szakon.

Jelenleg is aktívan végzem hivatásom, a ráckevei Kéve és Bokréta együttesek mellett, a tököli Délszláv táncegyüttes tánckarvezetőjeként és a szigethalmi „Sziget” Néptánc egyesület művészeti vezetőjeként működöm. Igyekszem e városok kulturális életében aktívan részt venni, tehetségemmel szolgálni a magyar kultúra ápolását és megismertetését.2015-ben az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület díját , az év Pedagógusa kitüntetés vehettem át.

Mintegy 25 évvel ezelőtt kezdtem el a népi faragást művelni. Az általam készített táncos képek és szobrok, népi használati tárgyak sokak tetszését elnyerte, melynek következményeként számos kiállítást szerveztek számomra. A ráckevei Művészet pártolók Egyesületi tagjaként szorgalmazom a településen szép számmal jelenlévő alkotóművészek bemutatkozását. A „Ráckeve érték” egyesület tagjaként próbálom hasznossá tenni magam annak érdekében, hogy a valódi értékeink ne vesszenek el.

1999 óta élek Ráckevén, ahol családommal együtt nagyon jól érezzük magunkat. Remélhetőleg még sokáig élvezhetem a város bizalmát és megbecsülését, kollégáim és növendékeim szeretetét.”


HETÉNYI-KULCSÁR KLÁRA

Klára ráckevei származású, többen édesanyját Ibolyát – Kulcsár Ibolya, óvodavezető – ismerjük. De aki nyitott szemmel és füllel jár, láthatja, hallhatja, hogy ahogy a magyar népmesékben a legkisebb leány, Klára is elment “szerencsét próbálni” és legutóbb aranygyönggyel tért haza. Az Állami Népi Együttes Tánckarának tagjaként büszkélkedhetünk vele, ennek előzményeiről és egy picit a jelenről az alábbiakban írt:

” A tánc szeretetét “otthonról hoztam”, édesanyámék is több, mint 25 évig táncoltak, és jelenleg is egy német nemzetiségi együttest vezetnek. Én 6 éves koromban kezdtem táncolni Budainé Bakos Mária, Ria néninél. Először bokrétás voltam, majd 12 (!) évesen felkerültem a felnőttekhez a Kévébe. Azt hiszem a gimnáziumi éveim alatt vált elhatározássá az az ötlet, hogy az akkor még hobbinak számító tánc hivatássá lépjen elő. Kakukk Pál, Pali bá’ sokat mesélt a hivatásos táncosok életéről (Pali a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, majd tánckarvezetője volt), ami már akkor nagyon vonzó volt számomra. 2003-ban felvételt nyertem a Magyar Táncművészeti Főiskolára, ahol 2009-ben diplomáztam néptáncpedagógus szakon. Közben 2006-ban bekerültem a Magyar Állami Népi Együttes tánckarába, ahol jelenleg is táncolok. 2014-ben kiemelkedő népművészeti előadóművészi tevékenységemért átvehettem Balog Zoltán miniszter úrtól a Népművészet Ifjú Mestere Díj elismerést, idén január 14.-én pedig a XXIII. Országos Szólótáncfesztiválon Aranygyöngyös táncos címet nyertem el.

Visszatekintve az elmúlt néhány évemre bátran állíthatom, hogy ha az ember mer nagyot álmodni, kellő elszántsággal, kitartással és akaraterővel fordul felé, akkor az valósággá válhat. Én mertem nagyot álmodni, de még mindig hihetetlen számomra, hogy elértem… Azt hiszem, hogy sikerült egy olyan hivatást választanom, ami nem csak a munkámat, a hobbimat, a hivatásomat, hanem az egész életemet jelenti.


BALATONI KATA

Így Tedd Rá: ahol a pedagógusok megtanulják, a gyerekek pedig élvezik a népi játékokat, a népzenés – verselős foglalkozásokat. Módszertan, tudomány a felszabadultabb pedagógus mosolyuk mögött és tudatosság a szertelennek tűnő játékos együttlétek hátterében. Partnerségünk szinte a boltnyitás óta tart, folyamatosan kaphatók, elérhetők a program eszközei pedagógusok és szülők részére egyaránt. Képzések, konferenciák, szerepvállalások a szinte az év minden napján, földrajzi távolságoktól függetlenül. Életútról egy korábbi bejegyzésemben olvashattok ( http://miveljukmuveljuk.cafeblog.hu/2016/01/29/interju-balatoni-kataval-igy-tedd-ra-mint-helyi-ertek/), most egy kis szakmázás:

“A program legfőbb célja, hogy olyan pedagógiai eszköztárral és tudatos alkalmazással ismertesse meg a pedagógusokat, biztosítson hozzá eszköztárat, mely a hagyományos paraszti kultúra sajátos identitását, gyermekközpontú, önkifejező és élményalapú tudásátadását veszi alapul. A játékok és a táncos tevékenységek eredeti cél és funkciórendszerét vizsgálva megláthatjuk, hogy kiváló eszközei voltak nem csupán a hagyományos tudásátadásnak, hanem sokkal inkább a korosztályi és a különböző készségek-képességek közti személyes, csoportos, egyéni és közösségi kompetenciák fejlődésének. Minden terület megtalálható, úgy mint a mozgásos, a kommunikációs, az értelmi és a szociális készségek. A sikeres tudásátadás és a készség-képességfejlesztés módszertana pedig maga a játékos tevékenység, az ismétlés és az élményalapú szemléletmód. További sajátossága maga az eszköztár, mely a magyar hagyományos kultúra szóbeli hagyományozódásának igen gazdag tárháza.”

GÁL TIBOR

Ha továbbra is a népmesei fordulatot használnám, akkor ha Klári volt a legkisebb lány, Tibi volt a legkisebb fiú, aki megpróbálta és messzire jutott. Útja a ráckevei Bokréta néptánc csoportban indult – Kakuk Pál és Budai Gréta vezetésével – , és onnan töretlenül, ezzel párhuzamosan ível a hírnév felé. Táncos tehetsége mellett felfedezték a hangját, az énekes minőségét is. Érezte, érzi és ma már teljes szívéből-lelkéből hiszi, hogy ez az ő útja. Megerősítésekben sincs hiány, ahogy akadályokban sem volt, de családja támogatásával mindenen túljutott és mindenhova eljutott. Példa lehet a többi gyermeknek arra, hogy ha van valami, amiben jobb vagy másoknál, foglalkozz vele, tegyél érte, higgy benne, mérettesd meg magad. Mindenképpen magasabb szintre jutsz, mint ahonnan indultál. 2016. decemberében megkapta az Év Ifjú Művésze díjat Ráckeve Város Önkormányzatától. Ez az elismerés megédesíti azokat a szakmai elismeréseket, melyet szerepléseivel méltón kiérdemelt:

Ránki György Művészeti Iskola, II. Népdaléneklési verseny, Arany Minősítés, 2014.12.01

Járási Népdaléneklési Verseny, Kiskunlacháza, I. helyezés, 2015.március 13.

XXIV. Országos Táncháztalálkozó, Színarany minősítés, 2015.03.28-29.

Tatabányai Forgórózsa Fesztivál, Arany minősítés, 2015.05.09

Tököli “Szárnyaló” Népdalünnep – Gyémánt Dalosmadár Díj, 2015.05.21

Fölszállott a páva, 2015. legjobb férfihangja

Ránki Diák díj – 2016.

2016: megalakul zenekara, a Sarjú Banda, melyben természetesen énekel. Az együttes a 2016-os Fölszállott a páva műsorban debütált először.

2016.december 30-án, a Csík zenekar vendégeként léptek fel a Syma Sportcsarnokban.

A Budapesti Operettszínház, a Budapest Sportaréna és a Művészetek Palotájának színpadai sem ismeretlenek számára.



A Ráckevei Alkotóművészek Egyesülete szintén egy fontos és színes szelete a helyi művészeteknek. “Céljuk, hogy olyan szakmai és baráti közösséget hozzanak létre, mely változatos művészeti programok és folyamatos tapasztalatcsere mellett közös kiállítás látogatásokat, összejöveteleket is tudjon szervezni. Ráckeve és a környékbeli települések legtehetségesebb alkotóit gyűjtötte egybe. Festő, grafikus, fafaragó, keramikus, tűzzománcos, fotós, csipkekészítő vesz részt az egyesület munkájában. Változatos művészeti ágak. “Civil” életükben is különböző területeken tevékenykednek. Például önálló képzőművész, tanár, táncművész és nyugdíjas egyaránt tagjai az egyesületnek. Egy közös bennük: a művészet, az alkotás lelkes szeretete, tehetségük teljes kihasználásának igénye, és a lendület, a közös akarat, ahogy ezt véghez viszik. Ez lerombol mindenféle “szakági”, foglalkozási, és generációs falat. Továbbra is várják a céljaikkal egyetértő alkotók és művészetbarátok csatlakozását. Rendszeresen részt vesznek Ráckeve és környékbeli települések kulturális életében, kiállítások, művészeti foglalkozások, rendezvények formájában.” Fegyó Béla és Fábián Péter már csatlakoztak a Míves Sziget partnereihez, műveik megtalálhatók boltunk kínálatában. (www.amre.uw.hu)

Így ünnepeltünk mi

Városunkban háromnapos programsorozat keretein belül találkozhatunk a (helyi) kultúra kortárs képviselőivel, műfajtól függetlenül. Többek között: Hermann Levente kiállítása – ahol új impulzusokat kaphattunk, és megismerhettünk egy újabb, szintén sajátos művészi világot. Aztán a ROMA- roma, magyar kultúra napja a művelődési ház szervezésében, élőzenés táncházzal, szavalóversennyel, akciófestészettel, gálaműsorral: ahol a két kultúra találkozott. Kun Pál roma festőművész képei díszítették a nagy terem falait, vendég zenekar adott ízelítőt muzsikájukból a mieink mellett, felcsendültek a kalotaszegi és az akasztós tánc dallamai.

A Míves Sziget kínálatából a héten előtérbe kerültek a helyi művészek kulturális végtermékei, könyvek, cd-k, valamint Fegyó Béla, Dárdainé Forró Réka és Barbulszki Gábor festményei. Remélhetőleg ezek a termékek előhírnökei lesznek boltunk (Míves Sziget Kézműves Ajándékbolt, Ráckeve, Eötvös u. 25.) tovább bővülő, többek között képzőművészeti kínálatának.


:::::

CSÍK2016 – DEC.30. – SYMA

Dec.30-án endégünk lesz a Sarjú Banda is! A fiatal zenész kollégák az idei Fölszállott a páva tehetségkutatóban szerepelnek nagyszerű produkciókkal. Köszönjük hogy elfogadták meghívásunkat!


CSÍK2016 – DEC.30 – SYMA

Vendégünk lesz Ghiur Apistoaei Diana Gabriela, aki az idei Fölszállott a páva tehetségkutató verseny egyik kiváló fiatal énekese.

Gabriela a moldvai Trunkról érkezik Hozzánk, köszönjük hogy elfogadta meghívásunkat.
... http://csikband.hu/kiemelt-hirek/