Közzététel: 2013. dec. 4.

Portréfilm Kiss Ferenc népzenész, népzenekutatóról, az Etnofon Zenei Társulás alapítójáról. (1999 r. Kalmár András)


Kiss Ferenc 1954-ben született Debrecenben. Az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem magyar-néprajz szakán folytatott tanulmányokat, zenészként, zeneszerzőként és népzenegyűjtőként dolgozott. Az autentikus népzenéhez kötődő műfajok kitűnő értője, mesterien ötvözi a különböző műfajokat úgy, hogy a dallamok tisztasága megmarad zenéjében.
20 éven át muzsikált a Vízöntő együttesben, és a legendás Kolinda alapító tagja. 1998-ban kiváló muzsikusokkal szövetkezve létrehozta az Odessa Klezmer Band nevű zenekart is, mellyel a kelet-európai falusi zsidó népzenét tolmácsolja igen magas színvonalon. Mint zeneszerző, egyéni, markáns irányzatot képvisel, amely elsősorban a magyar folklór elemeit építi be egy új kompozíciós rendszerbe. A korszerű elektronika használata mellett nagyon fontos szerepet ad az akusztikus népi hangszereknek, a tradicionális játék- és díszítéstechnikáknak. Az archaikus szövegeket írott környezetbe ágyazza, igy azok egészen új jelentést kapnak. A társművészetekkel való szerves kapcsolata (tánc, színház, film) minden munkájában tetten érhető. A továbbgondolás, az átértékelés szándékával, valamint a kísérletezés örömével éli újra a hagyományt a folk, a kortárszene, az alternatív és a popularitás határmezsgyéjén.

1992-ben létrehozta az ETNOFON elnevezésű vállalkozást, amely népzenei és népzenéből táplálkozó kortárs és alternatív törekvések stúdiófelvételével, archiválásával, kiadásával és terjesztésével foglalkozik.
(forrás: Biomusic http://www.biomusic.hu )

Honlap: http://www.etnofon.hu
http://www.hangveto.hu/artist/4/kiss-ferenc


Kiss Ferenc 60
http://www.kulturpart.hu/folk/42305/kiss_ferenc_60
Kultúrpart
2014. június 27.

Születésnap

Ma ünnepli 60. születésnapját Kiss Ferenc zenész, zeneszerző, szövegíró, népzenegyűjtő, az Etnofon Népzenei Kiadó művészeti vezetője, a Kultúrpart barátja.

Kiss Ferencet a színpadi folklór rajongói és a világzenei közönség már régóta ismeri, egyik meghatározó személyisége a táncházmozgalomnak. Az archaikus formákat kellő alázattal kezelő, mégis friss, kortárs hatású zenéi olyan Kossuth-díjas partnereket vonzottak számára, mint Foltin Jolán, akivel évtizedekre előre megalkották a színpadi néptánc új formanyelvét, vagy Makovecz Imrét, akinek sevillai Magyar Pavilonjába „lehelt lelket" programzenéjével.

Akkor érettségizett, amikor az első táncházat megrendezték a Liszt Ferenc téren. Következő évben már Novák Ferenc együttesében, a Bihariban húzta-vonta a Vízöntővel. Számos mozifilmhez, animációhoz, színházi előadáshoz és kortárs táncszínházi koreográfiához komponált zenét. Muzsikusként több neves formációval és szólistával dolgozott. Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Szvorák Katalin lemezeinek
http://www.kulturpart.hu/folk/36122/uj_albummal_jelentkezik_szvorak_kati
hangszerelője és feldolgozója kezdettől fogva. Saját művei előadására néhány évvel ezelőtt létrehozta az Etnofon Zenei Társulást, melyben a műfaj legrangosabb muzsikusait tömörítette.

A magyar kultúra és művészet kortárs és történeti rétegeiben egyaránt tájékozott. Több ezer kötetes szakmai könyvtára, népzenei hang- és videótára, valamint 120 darabos, muzeális értékű népi hangszergyűjteménye egyedülálló a maga nemében. Tavaly novemberben a Művészetek Palotájában állítottak ki népi hangszereket Kiss Ferenc gyűjteményéből.
http://www.kulturpart.hu/folk/38617/hangszerek_lepik_el_a_mupat

A táncház-népzenész-néptáncos szakma rendszeresen kikéri a véleményét, mivel az élő népzene és a folklórizmus egyik legjobb ismerőjeként tartják számon. Tanulmányai jól felépítettek, tudományos szempontból is megállják helyüket. Sok mai jelenséget teoretikusan is megvizsgál.

Az Etnofont, az első magyar független népzenei kiadót húsz évvel ezelőtt alapította. Kiadói tevékenységével jelentős közművelődési szerepet is betölt. Több mint száz kiadványa hiánypótló. A hazai nemzetiségek és a határon túli magyar kisebbségek (pl. moldvai csángó magyarok) megismételhetetlen, archív felvételeit tette közzé. Több saját népzenei gyűjtést is publikált, származása miatt leginkább Kárpátalja népzenéje megismertetését tekinti szívügyének.

Az utóbbi időben Kiss Ferenc külön figyelmet szentel a gyermekek zenei és kulturális nevelésének. Zenés mesekönyve, a Papó zenedéje 2012-ben a Kultúrpart stúdiójában készült.
http://www.kulturpart.hu/gyermek/32058/megjelent_papo_zenedeje_a_meses_zenekonyv
Kiss Ferenc első könyvét óvodásoknak és kisiskolásoknak, továbbá azoknak a szülőknek ajánlotta, akik minél hamarabb szeretnék megismertetni gyermekükkel a magyar népzenét és annak hagyományos hangszereit. A Papó zenedéje a könyv megjelenése óta is járja az országot, és az interaktív előadással
https://www.youtube.com/watch?v=gO9iPvF3j0g&feature=youtu.be
több száz gyereket avattak már be a népzene világába. Az ovisoknak és kisiskolásoknak szóló rendhagyó énekórát legközelebb vasárnap 15 órától tartják a Magyarság Házában,
https://www.facebook.com/events/723105967746220/?source=73
Budapesten.

Kiss Ferenc számos rangos díjat kapott az elmúlt évtizedek során. Tavaly a Prima Primissima-díj jelöltjei között találkozhattunk a nevével.
http://www.kulturpart.hu/folk/38828/kiss_ferenc_kaphatja_a_rangos_dijat