video1.0Network.huhttp://network.hu/Szokolay Dongó Balázs, Fábri Géza - Somogyi dallamok (Szerelem, Hej Dunáról ...)mestervezetohttp://network.hu/mestervezeto<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://nepzene.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=285838&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://nepzene.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://nepzene.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=285838&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://nepzene.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345204imfromcoming töltötte fel ezen a napon: 2011.05.31.
http://www.youtube.com/user/imfromcoming
Somogyi dallamok
Szokolay Dongó Balázs
Hangszer: szaxofon/furulya/klarinét
Formációi többek kzött:
Dél-alföldi Szaxofonegyüttes (Dél-alföldi Saxophone Ensemble)
Fassang és Szokolay-Dongó Duó
...
Bolya Mátyás és Szokolay Dongó Balázs:
Szokolay Dongó Balázs
Népzenét, valamint népzenei ihletésű improviztív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik.
1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Hangszerei: furulya, duda, szopránszaxofon, tárogató.
Bolya Mátyás
Kobzon és citerán játszik. A magyar népzenét sok oldalról körüljárja, de foglalkozik más népzenékkel, valamint régebbi korok zenéjével is. Kialakult stílusa egyéni, egyszerre korszerű és egyfajta rekonstrukciója a hajdanvolt játékstílusoknak. Alapvető műfaja a népzenei ihletésű improvizatív kamarazene. Rendszeresen muzsikál a magyar népzene élvonalbeli zenészeivel (Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Kiss Ferenc, Szvorák Kati, Palya Bea, Bognár Szilvia, Szokolay Dongó Balázs, Balogh Kálmán), de szívesen játszik más műfaj képviselőivel is.
Eddig közel 50 lemezen és színházi előadáson hallhatták az érdeklődők. Koncertjei mellett zeneszerzéssel, hangszereléssel, alkalmazott zeneírással (báb- és táncszínházi produkciók), valamint oktatási anyagok összeállításával foglalkozik.
Saját zenekarát, a Kárpátia Folkműhelyt 2002-ben az év folkegyüttesének járó eMeRTon díjjal jutalmazta a Magyar Rádió. Művészi munkája mellet részt vesz a tudományos életben és civil szerveződésekben is: 2001-től a MTA Zenetudományi Intézetének (Népzenei Archívum) munkatársa; a 2003-ban alakult Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület alapítótagja; 2005-ben volt tanárával, Balogh Sándorral megalapítja a DialekTon Népzenei Kiadót. 2007-ben zenetanári diplomát szerez. http://www.kobzart.hu/biografia.html
Gyermekéveit Dél-kelet Magyarországon, Tótkomlóson töltötte. Mezőgazdasági majd rajzpedagógiai tanulmányok után kezdett a zenével foglalkozni. Kezdetben bluest, később népzenét játszott dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói elsősorban a jazz műfajában, és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt magyar, román, szerb, horvát, szlovák és cigány kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. 1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 1990 és 2000 között több zenekarban is játszott, mint például: Kündü, Magyar Dudazenekar, Békés Banda, Vasmalom. Napjainkig meghatározó az a műhelymunka, melyet a jazz és népzene határmezsgyéjén alkotó zenekar, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttesben folytat. Saját együttese a Dongó és Barátai zenekar. Rendszeresen koncertezik a Téka, a Vujicsics, a Makám, a Dél-alföldi, a Csík és a Vízöntő zenekarokkal. 2003-tól az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára.
http://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=ZENESZ&id=1391
Szokolay-Dongó Balázs fantasztikus tehetséggel játszik bármilyen hangszeren, legyen az fémből, fából, vagy netán plasztikból. Folyamatosan járja a világot, turnézik. Többször megfordult már Japánban, Hollandiában, Franciaországban, Angliában, Olaszországban, Németországban és a környező országokban. A Skót Királyi Akadémia meghívására Skóciában tartott előadást a dudáról. Több zenekarban játszik, nagyon különböző stílusokban: a tiszta népzenétől a jazzes megszólaláson át a teljesen szabad zenéig. Játéka, bármilyen stílusban szólaljon is meg, mindig népzenei alapokon nyugszik, és mindig felismerhetően "Dongós".
http://www.muzsikus.hu/szokolaidongobalazs
Részletes önéletrajz:
http://www.kobzart.hu/files/10/3/eletrajz_hun_szokolay_dongo_balazs_2011-06-05.pdf
Fábri Géza (koboz, ének) egyik munkájáról:
Ivánovics Tünde – Fábri Géza
Újraénekelt moldvai csángó-magyar népdalok
A népzene, a népdal kibuggyan belőlük, élni kezd, s aggódva segítik életképességét, hisz az övék.
A moldvai forrásvízből merítenek – Külsőrekecsin, Klézse, Trunk, Gyoszény, Lujzikalagor, Pusztina falvak zenéjéből - miközben érzik, hozzá is kell tölteniük ehhez a forráshoz. Keresik a dallamok természetes kapcsolódási pontjait, hogy árral szemben is szárnyaltathassák őket.
Az énekek belső lélekvándorlásukon keresztül a giusto táncdallamok világába vándorolnak, hogy az énekelt szó erejével mozdítsák táncra lelkünket. A kobzos játékosan, saját örömére mutatja be hangszerének kettős szerepét (dallamjáték és kísérőakkordok). Feltárja számunkra az egyszerű eszköztárukat mélyen kiaknázó kobzosok játékmódjának belső összefüggéseit.
Vallják, hogy ez a mag mindég kihajt, mert a természet minimál-elveiből fakad, akárcsak a dallam-remekmű, amely születésének talán sohasem ismerhetjük meg titkait.
Egy őszinte világot mentenek másként. Énekeikkel és kobozjátékukkal egy letűnőben lévő világról, a moldvai édenkertről festenek képet, miközben saját lelkivilágukról tesznek vallomást. Így zengetik tovább régi moldvai csángó énekeinket. Zenéjük egyedi belső harmóniája a felidézett múltat a jövőbe vetíti.
Ivánovics Tünde – ének
Fábri Géza – koboz, ének
Közreműködők:
A Zurgó Együttes tagjai:
Draskóczy Lídia – hegedű
Nagy Bercel – furulya
Demeter László – koboz
Navratil Andrea – ének
Szokolay Dongó Balázs – kaval, doromb, furulya, duda
Lipták Dániel – hegedű
1. Tavaszi szél
2. Erdő, erdő
3. Madár (Muntenia)
4. Tavasz
5. Menyecske, menyecske
6. Ének Szent Lászlóhoz
7. Hol vagy, István király?
8. A pünkösdi rózsa
9. Túl a vizen
10. Szőr szökött a szemembe
11. Gyöngyös György unokája
12. A zsivány felesége
13. Katonás
14. Hegyen s földön
Dalszövegek: ( http://www.zeneszoveg.hu/ )
Szerelem, szerelem
Sebetyén Márta:
Szerelem, szerelem,
Átkozott gyötrelem,
Mért nem virágoztál
Minden fa teteje?
Minden fa tetején,
Diófa levelén,
Hogy szakísztott volna,
Minden leány és legény.
Mer' én is szakísztottam,
El is szalasztottam,
Én is szakísztottam,
S el is szalasztottam.
Ej de még szakísztanék,
Ha jóra találnék,
Ha jóra, ha szépre,
Régi szeretőmre.
S, a régi szeretőmér,
Mit nem cselekednék,
Tengerből a vizet,
Kanállal lemerném.
S a tenger fenekéről,
Apró gyöngyöt szednék,
S a régi szeretőmnek,
Gyöngykoszorút kötnék.
Kolinda:
Én is drága, te is drága,
Egyetlen fa két virága.
Egyetlen fa két virága.
Minek nézünk mégis másra?
Nem egymásra, mindig másra,
Én is drága, te is drága.
Én is drága, te is drága,
Egyetlen fa két virága.
Minek nézünk mégis másra?
Fáj a szívem, fáj a szívem, szomorúság bánt engem,
Mért nem adtak, mért nem adtak annak, kit úgy szerettem?
Mért nem adtak, mért nem annak, kit úgy szerettem?
Mért nem adtak, mért nem annak, kit úgy szerettem?
Kértem sírva, sírva kértem, sírva kértem az anyám,
Ha szeretett, ha szeretett, miért nem hallgatott reám.
Ha szeretett, szeretett, miért nem hallgatott reám.
Ha szeretett, szeretett, miért nem hallgatott reám.
Fáj a szívem, fáj a szívem, szomorúság bánt engem,
Mért nem adtak, mért nem adtak annak, kit úgy szerettem?
Kértem sírva, kértem, sírva kértem az anyám,
Ha szeretett, ha szeretett, miért nem hallgatott reám.
Jaj, de szépen jövünk mi,
Szép menyasszonyt hozunk mi,
Szép a híre, szép a neve,
Szép a leány viseletje.
Örömanya, jöjjön ki!
Már a kaput nyissa ki!
Hoztunk kendnek segítséget,
A fiának feleséget.
Ne aludj el, két szememnek világa,
Mert már feljött piros hajnal csillaga.
Ne aludj el, két szememnek világa!
Mert már feljött piros hajnal csillaga.
Egyik csillag Kostyál János csillaga,
Másik csillag Piros Anni csillaga.
Ne aludj el, két szememnek világa!
Mert már feljött piros hajnal csillaga.
Amit adtál a jeggyűrűt vedd vissza!
Homály fedi gyémántkövét, nem tiszta.
Ne aludj el, két szememnek világa!
Mert már feljött piros hajnal csillaga.
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem,
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem!
Bőg a bárány az erdőben (tralalala lalala),
sír a kislány a kertjében (tralala).
Siratja a koszorúját (tralala),
elhullatta a virágját (tralala).
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem,
{Bőg a bárány az erdőben (tralalala lalala),}
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem!
{sír a kislány a kertjében (tralala).}
Miért nem virágoztál minden fa tetejen?
{Siratja a koszorúját (tralala),}
Minden fa tetejen, citrusfa levelen
{elhullatta a virágját (tralala).}
Hogy szakasztott volna minden szegény legény,
{A menyasszony orcájára, (tralalala lalala)}
Minden szegény legény, minden szegény leány
{Csipkét tettek immár rája (tralala).}
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem,
{Nem látszik már szép orcája (tralala),}
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem!
{Csak bú néki barátja (tralala)}
Három napja szívemen
hintázik a szerelem,
hintázik a szerelem
három napja szívemen ...
Hintán piros szoknya ül,
piros szoknya elterül,
fehér pendely penderül,
fehér pendely elrepül.
Száll a hinta, föl-le száll,
meztelen lány rugkapál,
keze, lába, haja száll,
nevem után kiabál.
Három napja szivemen
hintázik a szerelem,
hintázik a szerelem
három napja szivemen.
Herczku Ágnes:
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem.
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem.
Mért nem termettél meg minden fa tetején,
minden fa tetején, diófa levelin.
Had szakisztott volna minden leány s legény,
had szakisztott volna minden leány s legény.
Mer' én szakítottam, de elszalajtottam,
mer' én szakítottam, el is szalajtottam.
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem.
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem.
Mért nem termettél meg minden fa tetején,
minden fa tetején, diófa levelin.
Had szakisztott volna minden leány s legény,
had szakisztott volna minden leány s legény.
Mer' én szakítottam, el is szalajtottam,
mer' én szakítottam, de elszalajtottam.
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem.
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem.
Régi szeretőmért, mit nem cselekednék,
régi szeretőmért, mit nem cselekednék.
Tenger fenekéről gyöngyszemeket szednék,
tenger fenekéről gyöngyszemeket szednék.
Régi szeretőmnek gyöngykoszorút kötnék,
régi szeretőmnek gyöngykoszorút kötnék.
Hej, Dunáról
Hej, Dunáról fúj a szél
Szegény embert mindíg ér
Dunáról fúj a szél
Ha Dunáról nem fújna
Olyan hideg nem volna
Dunáról fujj a szél
Hej JAncsika Jancsika
Miért nem nőttél nagyobbra
Dunáról Fúj a szél
Nőttél volna nagyobbra,
Lettél valna katona
Dunáról fúj a szél.
Kályha vállán a cica
Szeretsz-e még Katica
Dunáról fúj a szél
Ha nem szeretsz, Katica
Karmoljon meg a cica
Dunáró fúj a szélhttp://vds.network.hu/clubvideo/2/8/5/_/285838_78208_2.jpg8060285838