video1.0Network.huhttp://network.hu/Söndörgő - Bisernica Janika Balaza (Novi Sad - Studio M)mestervezetohttp://network.hu/mestervezeto<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://nepzene.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=199645&pvol=40&plang=hu&host=http://nepzene.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://nepzene.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=199645&pvol=40&plang=hu&host=http://nepzene.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345229A Söndörgő együttes az egyik legfrissebb, leglendületesebb zenét játszó zenekar a hazai világzenei palettán. A zenekar 1995-ben Szentendrén alakult, az Eredics fiúk a gimnáziumi éveik alatt ismerkedtek meg és kezdtek együtt muzsikálni Buzás Attilával. Részben családi indíttatásból valamennyien szorosan kötődnek és vonzódnak a délszláv népzenéhez, s feladatuknak érzik annak koncertszerű bemutatását. A legtöbb balkáni zenekartól eltérően a Söndörgő nem a rezes hagyományokat követi, hanem jellegzetes tamburazenekar. Hangzásuk alapját a tambura hangszercsalád tagjai adják, időnként fúvós hangszerekkel és harmonikával kiegészülve. Repertoárjukat Bartók Béla és Vujicsics Tihamér gyűjtéseinek felhasználásával állították össze. A zenekar tagjai a Váci Zeneművészeti Szakközépiskola népzenei tanszakán tanultak, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán képzik magukat. 2000-ben első helyezést értek el a Magyar Rádió II. Népzenei Versenyén ez után 2001-ben jelent meg első lemezük az Oj stari, 2002-ben pedig útjára indították az évente megrendezésre kerülő Söndörgő Fesztivált, amely azonban néhány sikeres év után nem folytatódott. A délszláv kultúra minél szélesebb körben történő megismertetése érdekében 2003-ban létrehozták a Söndörgő Egyesületet. Az együttes látható volt a Vígszínház Legenda a lóról, Revizor, Négy Lába van a lónak… című előadásaiban, illetve Szomjas György Vagabond című filmjében is. 2006-ban megjelent Oj Javore című lemezükön a legismertebb magyar népdalénekesnő, Sebestyén Márta is közreműködött. 2007-ben az együttes szólistája Eredics Salamon a neves zongoraművész Kocsis Zoltán partnere lehetett a Bartók Összkiadás lemezfelvételein. A hazai fesztiválok rendszeres fellépői, de koncerteztek már a londoni Queen Elizabeth Hallban is. Az együttes több alkalommal dolgozott együtt a népszerű macedón szaxofonossal, Ferus Mustafovval, ennek az együttműködésnek az eredményeként jelent meg 2009-ben az In concert című közös lemezük. Ez az album áttörést eredményezett a nemzetközi világzenei színtéren is, rendkívül pozitív visszhangot keltve a legfontosabb szaklapokban (Songlines, fRoots). Az Oj Javore kapcsán „Őrzik a tüzet rendületlenül, pedig nem fenyegeti őket büntetés; több mint két-száz esztendeje. Egy olyan hazában, amely befogadta őket, ezer évnél régibb szavaikkal, dalaikkal, hitükkel, aranyokban csillogó templomaikkal. A legifjabbak is tudják a titkot, s a jávorfa hangjával és lángjával felgyorsítják ereimben a vér áramlását. Pomáz és Szentendre lankáin a Pilis öleli és védi a távoli Balkán szerb és makedón lüktetését, a férfiak örömét, a szerelmes lányok és aggódó, gyászoló asszonyok bánatát, a dudák, tamburák, furulyák, pásztorsípok, harci dobolások hangját. Tíz éve álltak össze a legfiatalabbak, még szinte gyerekek, dübörögték a kólót, s hangszereket vettek a kezükbe; az apák állítgatták kezüket, igazították ajkukhoz a fúvókákat, tanították a dalok gazdag hajlítgatásait, szövegeit. Éppen úgy, mint a nagyapák, ősapák. Az újszülöttet Söndörgőnek keresztelték, a névadó apa a Vujicsics Együttes. A fiúk megtanultak mindent, széttekintettek a világban, odafordultak az őket elbocsátó, vagy éppen elüldöző őshazához, felfrissítették és még magasabbra lobbantották a tüzet. Boldog vagyok, ha hallgathatom ezt a csikó-csapatot, az öröm és a fájdalom könnycseppjeit csak nehezen tudom elrejteni. Hiszem, hogy mindenki így lesz vele, ha elindul a korong forgása, a lemez-kóló.” Petrovics Emil Tagok Buzás Attila - bass, tambura, vocal Eredics Áron - tambura, tenor tambura, derbuka, tapan, vocal Eredics Benjamin - kontra tarbura, trumpet, vocal Eredics Dávid - tambura, alt tambura, kaval, clarinet, saxophone, vocal Eredics Salamon - accordion, flute, alt tambura Hangszerek Tudományos megközelítés A különböző zenei kultúrákkal való kölcsönhatás következtében különleges dallamkincs jött létre a délszláv népzenében. Ez a folyamat a magyarországi szerb és horvát népzenében tálán még jelentősebb mint a balkáni rokondallamoknál. A Magyarországra áttelepült délszláv népcsoportok meglehetősen elszigetelten éltek egymástól, ezért az általuk megőrzött régies hagyomány jelentős különbözőségeket mutat. Ezt tükrözi a sokféle hangszertípus és hangszerforma kialakulása és használata. A délszláv tamburáról az első írott feljegyzés 1551-ből származik. A hangszer perzsa-török eredetű, a Balkánon számtalan változata ismert. Eredetileg szólóhangszer volt, kis rezonancia-testtel és hosszú nyakkal. A XIX. században kezdték modernizálni, eleinte megmaradt a hosszú nyak és a diatonikus jellegű hangsor. A ma használt tamburacsalád a XIX. század közepére fejlődött ki, öt húros, rövidebb nyakú és kromatikus hangsorú, ez az un. szerémségi típus.Az első amatőr tamburazenekart Pajo Kolarić alakította meg 1847-ben Eszéken. A tamburazenekar Prímtambura (bisernica): dallamjátszó Basszprímtambura (Adurica): dallamjátszó, improvizatív Brácstambura (Kontra, Bugarija): kísérő hangszer, akkordokat szólaltat meg Csellótambura (Celovic): töltő dallamokat, basszus kiegészítő szólamot játszik Tamburabőgő (Beges) Más hangszerek Hatlyukú furulya (svirala, frula) Harmonika Klarinét Litárka: török eredetű, régi makedón tamburatípus Karaduzen: török eredetű, régi makedón tamburatípus Tarabuka: alul nyitott, török eredetű dob Tapan, bubanj: kétfenekű nagydob, elsősorban a makedónok és a bolgárok használják. http://www.sondorgo.hu/http://vds.network.hu/clubvideo/1/9/9/_/199645_78732_2.jpg8060199645