Kirgiz – magyar együttműködés a hagyományőrzésben
http://kurultaj.hu/2016/06/kirgiz-magyar-egyuttmukodes-a-hagyomanyorzesben/
megjelent 2016. június 18-án a Hagyományőrzés, Kurultáj, Nemzetközi kapcsolatok, Tájak – utazások – expedíciók rovatokban

Június 9-15 között Kirgizisztánba látogatott Bíró András Zsolt a Magyar – Turán Alapítvány elnöke, akit a legmagasabb szinten fogadtak. A magyar antropológus kutató (aki egyben a legnagyobb magyar hagyományőrző ünnep a Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlés főszervezője is) Kirgizisztán fővárosában, Bishkekben tárgyalásokat folytatott a Kirgiz Miniszterelnöki Hivatal vezetőjével Sapar Isakov úrral.

A kirgiz vezetővel az augusztusi, magyarországi Kurultájra látogató, kirgizisztáni delegáció személyi kérdéseiről tárgyaltak, majd a közös kulturális gyökereket ápoló hagyományőrző rendezvényeken való kölcsönös megjelenésről állapodtak meg, valamint a hosszú távú együttműködési lehetőségeket tekintették át. A két ország sokoldalú partnerségének erősödése mind a magyar mind pedig a kirgiz nemzetstratégiai törekvéseket jelentős mértékben erősítheti.

Ezt követően, június 13-án, Bíró András Zsolt a Nomád Világjátékok szervezőbizottságának vezetőivel tárgyalt, akik elismerésüket fejezték ki a magyarok felé, a Kurultáj megrendezése kapcsán. A nagyszabású kulturális és sport rendezvény a World Nomad Games (Dünya Goçebe Oyunlari) amely ma már Kirgízia egyik arculatának számít. A megbeszélések során a felek megállapodtak, hogy egy jelentős létszámú magyar delegáció is kiutazik a csodálatos Iszik-köl partján szeptemberben megrendezésre kerülő Nomád Világjátékokra és több számban indulnak magyar versenyzők. Továbbá komoly megtiszteltetés érte a magyar hagyományőrzőket, mivel a Magyar – Turán válogatott hagyományőrző lovas harci csapatát a nyitó ünnepségen egy bemutatóra is felkérték, ahol számos ország vezetői és a világ nagy médiaszolgáltatói is jelen lesznek, illetve közvetítést adnak az eseményről.

A Nomád Világjátékok testvér rendezvényének illetve európai partnerének pedig a Kurultajt választották. Ezáltal a két ”testvér esemény” kölcsönösen reklámozza egymást a világban.

A tárgyalásokat követően a Magyar – Turán Alapítvány elnöke egy három napos látogatást tett az Iszik-köl vidékére ahol a játékok leendő helyszíneit is meglátogatta, valamint megszemlélte a grandiózus beruházásokat amelyek révén különböző sport és lovas komplexumok fognak felépülni. Az Iszik-köli látogatás során a magyar kutatót szívélyesen fogadta Ashat Akibaev, a terület kormányzója, aki jó ismerőse a Kurultáj főszervezőjének, miután Ő maga is tagja volt a 2014-es kirgiz delegációnak, amely a bugaci Kurultájra látogatott. A kormányzó két napig kísérte a magyar vendéget a tó keleti régiójában elhelyezkedő páratlan szépségű természetvédelmi területen.

Bíró András Zsoltot fogadta hivatalában a kirgiz kulturális miniszter Altinbek Askarovich Maksutov. A megbeszélés során a miniszter elfogadta a Kurultáj főszervezőinek meghívóját, és kijelentette hogy személyesen jelen lesz a bugaci hagyományőrző ünnepen és továbbiakban az őstörténeti kutatások mentén is szorosabb együttműködést alakítanak ki a magyar és kirgiz kutatóintézetek között.

A hozzávetőlegesen 5 millió lakosú Kirgizisztán Közép-Ázsia keleti térfelében, Kazakisztán, Kína és Üzbegisztán között helyezkedik el. Területének legnagyobb része az Ala-too hegység (kazakul: Ala-tau, kínaiul: Tien-Shan) hatalmas láncain és az azt szabdaló fennsíkokon terül el. Nyugaton a Ferganai–medencéig nyúlik az ország, délkeleten a Pamír hegység határolja, délen pedig a Turkesztáni hegység, amely a Tarim medencétől választja el. A csodálatos hegyvidéki tájak különleges szépsége szinte bámulatba ejtő. A ország egyik legjelentősebb természeti kincse a Világ egyik legszebb és legtisztább vizű, hatalmas (6236 km²) magashegyi tava az Iszik-köl (oroszosan írva: Issik-kul).

Kirgizisztán, Közép Ázsia Európától távolabb eső zártabb hegyi vidékein helyezkedik el viszonylagos elzártságban, és talán ennek is köszönhető, hogy elég erőteljesen fennmaradtak a hagyományok. A kirgizek egy ősi, ma kipcsak –török nyelven beszélő nép, amelynek eredete a mai szálláshelyüktől északabbra eső Jenyiszej vidékig vezethető vissza. A kirgizek döntő többsége ma szunnita muszlim, de számos sámánisztikus, illetve a Tengri hitből fennmaradt hagyományaik épültek bele a kultúrájukba.

Kirgizisztán területén számtalan történelmi emlékhely van, valamint számtalan különleges és igen jelentős régészeti lelet került elő az ország területén. A több mint kétezer éves szkíta kurgánok mellett több jelentős hun-kori lelettel, valamint a Türk Kaganátus időszakából és a későbbi Karahanida dinasztiák idejéből való lelet került elő. A jövő történeti és antropo-genetikai kutatásai sokban hozzájárulhatnak a közép-ázsiai hunok, türkök történetének és etnogenezisének megértéséhez, amely jelentős mértékben hatással volt az ősi magyarság kialakulására is.

Közös kulturális értékeink megőrzésében a magyar – kirgiz kapcsolatok nagyon jelentős szerepet játszhatnak, és mindkét nemzet identitásának erősödését valamint a világban való ismertségét is jelentősen növelhetik.

Válasz