Háló S4 programajánló - szeptember vége

Kedves látogatónk!

Ez a Háló Közösségi és Kulturális Központ - S4 (1052, Bp, Semmelweis u. 4.) programajánló hírlevele.
Szeptembertől teljes gőzzel és reménységgel vágunk bele a programszervezésbe. Szinte minden napra jut egy-egy esemény.
Reméljük, hogy a gazdag kínálatunkból egyik-másik programunk megnyeri tetszését, és újra meglátogat minket.

A vírushelyzet rendkívül megnehezíti, de nem lehetetleníti el a működésünket.

https://retrograd2018.blogspot.com/2019/04/ha-falun-nottel-fel-tudod-hogy-koszonni.html

írja a retrograd2018

Mai napig faluhelyen az a szokás, hogyha találkozol valakivel jártodban-keltedben, akkor köszönsz. Mindegy, hogy ismered-e az illetőt személyesen, vagy sem, meg kell adni a tiszteletet. Aki falun nőtt fel, vagy legalább egy ideig ott élt, egész életében benne marad, hogyha kisebb közösségbe kerül, akkor ha szembe jön valaki köszönti. Fellelhető ez néha városokban is, méghozzá a panelházakban is.

http://kalocsabaranta.gportal.hu/gindex.php?pg=36202983&nid=6481849

2014.01.26. | Sárköz Baranta

A hagyományokról sokan azt hiszik elavultak, életképtelenek és csak néhányan őrzik azokat. A hortobágyi csikósok, a bugaci pásztorok és a somogyi kondások rejtik még valahol a múlt szokásait. Kevesen tudják, hogy a Baranta hagyományos magyar harcművészet is a hagyományainkból táplálkozik. Azonban valahogy másképpen működik. Ha valaki utánanéz láthatja, hogy a katonai hagyományőrző csoportoktól, vagy a hagyományőrző szerepjátékosoktól is kölönböznek.

PENTATON és BARTÓK

Bartók Béla Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje című 1937-ben megjelent tanulmányában ezt írja: "Ezzel az anyaggal (t. i. a szerb–horváttal) röviden végezhetünk. Kapcsolat közte és a magyar anyag között úgyszólván semmi sincs.”6 Vinko Žganec: Hrvatske pučke popijevka iz Medu Murje (Zagreb 1924.) (Muraközi horvát népdalok) című kötetéről Bartóknak már egészen más a véleménye. " Ennek a horvát nyelvű dalgyűjteménynek zenei része szinte magyarabb a mi magyar gyűjteményeinknél … 60%-a a dallamoknak magyar.”7 (Dallamai közül Kodály is felhasznált az Ötfokú zene I.

http://folkradio.hu/hir/6734

írja a folkradio.hu

Március 26-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.

A Kolozs megyei Válaszút (Rascruci) községben jött a világra. Szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és cigány népszokásokat kolozsvári református kollégistaként, tanárai biztatására kezdte gyűjteni.

A kárpátaljai magyar hagyományőrzés fejlődése példát mutat az ukrán többségnek is Pál István „Szalonna” népzenész szerint

Kárpátalja mindig kicsit a mostohagyerek szerepét töltötte be, akár politikai, akár kulturális téren, Pál István „Szalonna” népzenész szerint ugyanakkor a hagyományőrzés területén történt előrelépés, rég elfeledett szakmák élednek fel a régióban. A muzsikus beszélt arról is, hogy hogyan őrzik a tengeren túlra vándorolt magyarok a népi kultúrát, és hogy miképp lehet hiteles forrásokból gyűjteni a népművészetet.

http://rovas.info/index.php/hu/gazdasag/2524-hungarikumok-dagado-botrany

írja a rovas.info.hu

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Ön által vezetett minisztérium a hungarikum-folyamat legújabb botránya kapcsán méltatlan nyilatkozatot tett közzé a www.kormany.hu honlapon. A nyilatkozat olyan stílusban íródott, mintha otthon panaszkodnának valakinek, többek között az én személyemről. Nyilván az ügy nem kapott volna ekkora visszhangot, ha az Ön minisztériuma nem követ el sorozatban durva, a nemzeti érdekeket és az emberek igazságérzetét egyaránt sértő lépéseket.

http://magyarhirlap.hu/cikk/12907/Az_elit_nem_ismeri_a_sajat_kulturajat

írja a magyarhirlap.hu

Az elit nem ismeri a saját kultúráját

„A magyar táncházmozgalom a világra is nagy hatással volt”

(Fotó: Csudai Sándor) 

Tragédia, hogy a saját, hazai nyersanyagaink kiaknázása helyett az utánzásból próbálunk megélni, mondja Sebő Ferenc, ugyanakkor úgy látja, kezd előjönni a társadalom mélyéről a Kodály-féle hagyomány, amely nemzeti tudatunk fontos része.

Tisztelt magyar nóta egyesületek, klubok, kedves magyar nótát szerető Barátaink!

A DAN-TON Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesület részt vesz egy olyan kezdeményezésben, ami egy országos szövetség létrehozását szorgalmazza, melynek célja, hogy a magyar nótát kedvelőket, énekeseket, egyesületeket, klubokat összefogja, a nótázás hagyományait megőrizze, értékeit felkutassa és felemelje.

A Szövetség a magyar nóta tisztelőinek, szeretőinek képviselőjévé is kíván válni, ezért szeretné sorai között tudni mindazokat, akik úgy gondolják, hogy szükség van a magyar nótát szívügyének tekintő közösségek, egyének, zeneszerzők, szövegírók, énekesek, előadók, kutatók, gyűjtők összefogására, valamint műsorok lebonyolítására, a magyar nóta hagyományainak megőrzésére, ápolására, és a fiatalabb generációval való megismertetésére. fontosnak tartják a tehetséges fiatalok felkutatását, zeneszerzők, szövegírók, előadók, énekesek önképzésének és szakképzésének irányítását. szükségesnek érzik a magyar nóta hagyományainak feltárását, kutatását, művekben való megjelenését.

http://www.vasslajos-szov.hu/m_aktualis.html

írja a vasslajos-szov.hu

„Hagyományos régiók, régiók hagyománya”

IX. Vass Lajos Népzenei Verseny

Előzmények (bővebben a linkeken)

KÖZÉPDÖNTŐK

Piros pecsét hirdeti mostantól minden Fonó Budai Zeneház által kiadott kiadványon, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sem 2010-ben, sem 2011-ben nem tartotta támogatásra érdemesnek a XI. kerületi intézményt. Erről és a jövőbeli tervekről beszéltünk Horváth Lászlóval a Fonó igazgatójával és Török Ferenccel a zeneház sajtófelelősével.

„Szeretnénk, ha a kulturális kormányzat döntései egybevágnának a felvállalt értékeikkel" áll a Fonó által a partnereknek és a barátoknak címzett levelükben.

Régóta várt, gyermekeknek, családoknak szóló albummal rukkol elő Bognár Szilvia és zenekara Csintekerintő címmel. A lemez az énekesnő közel egy éve országszerte nagy sikert arató gyerekműsorának esszenciája.

Az igényesen kivitelezett kiadványban a hagyományos CD és szövegkönyv mellett mini korong és leporelló-szerű játékos füzet is található. Előbbin azok a mondókák, versek, játékok, beszélgetések kaptak helyet, amelyek általában szerves részét képezik az élő, interaktív koncerteknek, de az album zenei szövetét óhatatlanul megszakítanák, utóbbiba pedig a gyerekeknek szóló játékos feladványok kerültek.

A magyar fiatalok lassan hírből sem ismerik a magyar kultúrát, ám a pedagógus társadalom bővítésére nincs keret - ezt a gordiuszi csomót oldaná meg a Váralja Szövetség új javaslata, amelyet ma a Lovász Ádám vezette Nemzetpolitikai Munkacsoportunk nyújtott be a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának. A reformjavaslat értelmében a magyarságismereti órákat a jelenlegi pedagógusok tartanák a jövőben.

A megfelelő nemzeti tudattal rendelkező polgárok nagyobb valószínűséggel fognak felelősségteljes, társadalmilag építő - és nem romboló - jellegű magatartást tanúsítani - ezért van szükség az úgynevezett magyarságismereti órák kötelezővé tételére.

„Festékeskönyv. festékekről van szó egyrészt, festékes szőnyegekről másrészt. A két összefüggő téma a könyv két része: Fonalfestés és Festékesek című részek.” [Csókos Varga Györgyi]

Aki ezt a könyvet megveszi, nemcsak egy szép kiadású, érdekes könyvet visz haza, hanem a hagyományos erdélyi-magyar népi értékek egy darabját őrzi meg. Ez a könyv a 82 éves szerző - képzőművész-festő, iparművész - munkásságának összefoglalása.

Csókos Varga Györgyi legújabb műve könyvritkaság!